Dunántúli Protestáns Lap, 1892 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1892-12-04 / 49. szám
789 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 790 dozom, s azt a Begedyt, ki akkor is velem volt, midőn mindenki elhagyott, megtámadni nem fogom. ítéljenek fölöttem bármiként, de a hálátlanság útjára nem lépek senkivel szemben sem. Sok a dolgom s részemről ez ügyet befejezettnek nyilvánítom. Galamb. ZSINATI TUDÓSÍTÁS. Nov. 24-én délelőtt kezdődött Budapesten ref. egyházunk zsinatának harmadik ülésszaka. Minthogy Kun Bertalan betegeskedése miatt nem jelenhetett meg, szeretett püspökünk, Pap Gábor, nyitotta meg az első ülést ama szép és lendületes imájával, mely lapunk mai számának első helyen olvasható. Br. Vay Miklós világi elnököt betegsége még gátolván a megjelenhetésben, helyét egyelőre Tisza Kálmán alelnök foglalta el. Ezután tudomásul vette a zsinat az ujonan bejelentett tagok neveit, kik a betegség vagy más körülményektől akadályozottakat ezen ülősszak alatt helyettesítik. így a mi kerületünkből a Révész Kálmán helyébe megválasztott Németh István, s a Konkoly Tliege Gyula helyébe behívott Rácz Gyula, jelentek meg, mint uj tagok. Megjelent az első ülésen 92 tag, tehát a zsinat határozatképessége rnegállapittatott. Ezután a különféle bizottságok elnökei tettek jelentést a bizottságoktól végzett munkálatokról. A nov. 25-iki második ülésen több ujonan megjelent tag igazolása után vétetett tudomásul az is, hogy egyházkerületünkből a hnegjelenhetésben gátolt Szilágyi József tanárképviselő helyett dr. Vida Károlyt hívták be. Majd olvasni kezdték a már eddig megállapított és megbízás utján összeállított törvényjavaslatokat. Elvégezték a 182. szakaszig s csak lényegtelen javítások történtek a zsinati jegyzőkönyvek alapján. Nagyobb módosítást csak az 5-ik szakasznál tettek. Ezután választások következtek. A megüresedett világi jegyzői székre megválasztotta a zsinat Szunyogh Szabolcsot, a különféle bizottságokba pedig: az ág. evangélikusokkal közös bizottságba: Kiss Áront, Hegedűs Sándort, gr. Dégenfeld Józsefet; az egyházalkotmányi bizottságba: Fejes Istvánt; iskolaügyi bizottságba: Nagy Ferenczet, Németh Istvánt, Szeremlei Józsefet, Szinyei Gerzsont; kérvényi bizottságba: Görömbei Pétert, Kálmán Gyulát; közalapi és adóügyi bizottságba: Meczner Bélát, Szabó Jánost, Szánthó Jánost; lelkészválasztási bizottságba: Ádám Lászlót, Tóth Dánielt; naplóbiráló bizottságba: Tordai Imrét. Ugyanezen gyűlésen osztották ki a zsinati tagok közt gr. Bethlen Gábor főgondnoknak a zsinathoz intézett emlékiratát, melynek czélja az, hogy a kolozsvári theologiai fakultás kérdésében a zsinatot felvilágosítsa s rábírja, hogy az egész ügyet vegye le a napirendről, mert erre az uj theologiaintézetre semmi szükség nincs, különösen, lia Debreczenben bölcsészeti fakultás állittatik fel; különben is az egész ügy erőszakos utón lett előtérbe tolva a nagy-enyedi theologiai intézet hátrányára. A harmadik ülésen nov. 26-án a már letárgyalt alkotmányi szervezetnek közigazgatási részét hasonlították össze a jegyzőkönyvekkel; azután pedig az egyházi törvénykezésről szóló részt és igy csekély módosittással megállapittatott a végleges szöveg. Ezen munka végeztével Tisza Kálmán meleg [szavakkal emelte ki Tóth Sámuel főjegyzőnek a törvények szövegezése körül szerzett érdemeit s kifejezi a zsinat köszönetét. A hétfői ülésen bemutatják az ev. ref. tanítók országos bizottságának memoráudumát, melyről azt határozták, hogy az iskola ügyi javaslat megfelelő pontjainál fog tárgyaltatni. Tárgyalás alá vétetvén az iskolaügyi bizottság javaslata: Őzike Lajos'tkijelenti, hogy nem mernie most bele a javaslat részletes tárgyalásába, mivel a kormánytól előkészített iskolaügyi törvényeket nem ismerjük. S nehogy valami azokkal ellenkezőt határozzanak, inkább a zsinat elnapolását hozná javaslatba. Hasonló értelemben nyilatkozott Görömbey is, mig Mitrovics Gyula, Tisza Kálmán, Szász Károly, Antal Gábor s Fejes István ellene vannak az elhalasztásnak. Kiss Albert a múlt zsinati ülésszakon maga is abban a véleményben volt, hogy részletes javaslatot kell kidolgozni. De most azt látja, hogy a bizottság annyira korlátozva volt a javaslat kidolgozásánál, hogy itt most a legfontosabb iskolaügyi kérdésekről, ha ebben a keretben fog a tárgyalás mozogni, nem is lehet beszélni. Ha a zsinat igy korlátozva lesz, akkor ő sem kíván a részletes tárgyalásba belemenni. Szász Károly fel világositó szavai után, hogy t. i. a zsinat semmi irányban sincs korlátozva,. Beöthy Zsigmond indítványozza, hogy a vitát kerülve szavazzanak. A nagy többség az isk. javaslatot elfogadja részletes tárgyalás alapjául. A részletes tárgyalásnál Garzó Gyula az 1. szakaszba közoktatási intézményeink közé felvétetni óhajtja a diakonissza képzőintézeteket. A 29-iki ülésen folytatják az iskolaügyi javaslat tárgyalását, melylyel kapcsolatban Mitrovics Gy. jegyző bejelenti, hogy az isk. ügyi bizottság Fejes Istvánt választotta meg elnökévé. Letárgyalták a népiskolákra vonatkozó szakaszt. Nevezetes változtatás a [javaslaton a néptanítói íizetések minimumának megállapítása. Rendestanítói fizetés minimuma 300 frt s természetben lakás vagy 100 frt lakpénz. Segédtanító minimális fizetése lakás, élelmezés és 100 frt, vagy lakás és 200 frt. Ezután a felsőbb leánynevelő intézetekről, tanítóképzőkről, gymnasiumokról és főiskolákról szóló fejezeteket tárgyalták. A szerdai ülésen az iskolaügyi javaslatnak a főiskolákra vonatkozó részét tárgyalták le. A tanulási és tanítási szabadságról szóló 83. szakasznál Szász Károly kijelenti, hogy ő nem szól a törvény e fontos elve ellen, ha az a jogi és bölcsészeti szakra vonatkozik. De a theologiákra nézve nem tudja, hogy miképen alkalmazható ez az elv, mikor ott minden tanuló minden tárgyat köteles hallgatni és belőle vizsgázni. Fejes István, Szeremley és Mitrovics Gy. védik a javaslatot. Kolozsváry Sándor szeretne korlátot vonni a tanszabadságra nézve legalább anynyiban, hogy egyházellenes tanokat ne lehessen hirdetni a katedráról. Tisza Kálmán azt látja, hogy a tanrendszerek nálunk szabatosak s a teljes tanszabadság még az egyetemeken sincs meg, annál kevésbé a jogakadémiákou
