Dunántúli Protestáns Lap, 1892 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1892-01-24 / 4. szám

51

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

52

A döntvények, mint tudjuk, azonos §-k csoportosításával tiszta logikával kihozott elvet fejtenek ki, illetőleg állapítanak meg. — Ilyen döntvényeket alkot világi törvénykezésünkben a kúria. — A világi törvényekre nézve az országg3rülés bir azon joggal, mint egyházi törvényeinkre a zsinat. — És még sem hallottam soha, hogjr a kúria eljárását bárki tör'vénym agy úrázásnak, módosításnak tüntette volna föl. — A minthogy nem is az. — Hiszen teljes törvényt még nem alkottak soha, mindig volt benne homály s e homályt megvilágositani szükséges; felderítésének elmulasztása józan ész ellenes. — A mi törvénykönyvünkben is van, lesz is homály. De, kérdem, miért küzködjünk a setéttel, mikor csak egy fátyolt kell félretolnunk, t. i. azt, mely az elvi jelentőségű határozatot a törvénymagyarázattól megkülönböztetni nem engedi? — Pedig a kettő úgy különbözik egymástól, mint az „ovis“ az „ovum“-tól; majdnem egy és mégis inaequalis kettő. — Mert megmagyarázni valamit annyi, mint valamit érthetővé tenni, tehát az elvet felderíteni; ettől bizonynyal különbözni fog azon elvnek kifejtése. — A törvénymagyarázás jogát tehát a zsinat számára fentartva, olyan furcsa bizo^átványnak tartjuk, mely által maga tartja magát érthetetlennek. — Pedig — úgy tapasztaljuk — §-ai érthetők: ki van fejezve az elv nyíltan, csak az elv nincs némely helyen kifejtve. — E kifejtés jogát kérjük mi a konvent számára, a zsinat jogkörének, — mint láttuk — épségben tartásával.

Ha figyelembe vesszük továbbá a statútum és döntvény egymáshoz való viszonyát, látni fogjuk, hogy itt tulajdonképcm nem egy uj jog megállapításáról, jog adásáról van szó, hanem csak a már meglevő jognak meghatározott elv alapján leendő kiszélesbitéséről. — Ezek meg, t. i. a statútum és döntvény, oly viszonyban állanak, mint a „similis“ és „simile;“ — „kötött“ mind a kettő és mégis „szabad“ mind a kettő; az egyik masculinum, a másik neutrum genus-u, de igy is, úgy is hasonlót jelent. — Hát biz’ ezek is hasonlók. — A statútum valamely dolgot a törvényhez köt; a döntvény a törvényt köti valamely dologhoz. A statútumnak végczélja, a döntvénynek pedig forrása ugyanazon törvény. — Vagy ha tetszik: a statútum a törvény által vont korlátok közét egyik oldalról — alólról fölfelé, — a döntvény másik oldalról — felülről

lefelé ig}Tekszik betölteni, hogy hiatus, ür ne legyen. — E nélkül hiatus lesz mindig, a mit átugrani, vagy egy nehány év a másik zsinatig, vagy egy „ad hoc“ zsinat költségeinek segítségével lehet. — Egyik sem ajánlatos. — Ezért kell a konventnek döntvény hozás jogával bírni. A ki házat épit, előbb falat rak, aztán tetőt tesz rá. A falat kidiszitheti. De a tető nem védvén jól, májszter nem lévén közel s hamar kapható: romlik, pusztul a fal, lassankint összedül s vele a tető. — A tető nekünk a törvény, a többit könnyű kitalálni.

Nem is szól ez ellen egyetlen bizonyíték

sem.

Alkotmányjogilag — a mi pedig a legelőkelőbb szempont — igen gyengén támadható meg ez az én szerény, de annyival fontosabb indítványom. — Elvégre is a konvent eddig is az egyházkerületek meghallgatásával ugyan, de azok többségének véleményére való tekintet nélkül alkotta statútumait. — A döntvényhozás jogának kifejezése csak más szavakba öltöztetése leend érvényben álló s a javaslat által is megtartott statútum alkotási jogának; mert, ha a konvent statútumait az egyetemre kötelezőleg függetlenül alkotta, miért ne fejthetné ki e magas színvonalon álló testület a törvény elvére vonatkozó nézetét, úgy is mint egyetemes testület, úgy is mint legfőbb bíróság, nem az egészre, hanem egyes esetekre vonatkozólag. — A dolog lényege mit sem változik. — A zsinat lesz a törvényhozó, a konvent pedig továbbra is végrehajtó testület. — De ha még sokaknak vannak is alkotmányjogi kételyeik, gondolják csak meg. hogy a létező állapot szerint hiába hozatnak a törvények, hiába vajúdnak a hegj^ek, mint e 9 év alatt, úgy ezután is nagyon sokszor lehet a szülött egy ilyen fajta „masculus:“ „a törvényt a 9. § szerint csak zsinat magyarázhatja.“ — Ha számot vetnek, ára kételkedjenek. E jelen tér szűk, de ha kívánja bárki, még bővebben kimag3^arázom nézetem az alkotmányi aggályoskodás alaptalan voltára nézve.

Azon ellenvetést azonban, hogy miért csak a konventnek, miért nem a fokozatos eg3Tházi hatóságok mindenikének kérjük ezt: már most elfogadom, s feleletem a legrövidebben ez: mert szükségtelen a többieknek, nélkülözhetlen a konventnek. — Minden jelentékeny vitás üg37 a konvent asztalán jutott a végire; ott jut ezután is,