Dunántúli Protestáns Lap, 1892 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1892-01-17 / 3. szám
47 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 48 .Kern is kérdem, hogy micsoda ünnep, ki tudná azt megmondani, hanem szépen visszafordulok.így történt ma is.“ Egyszer kedélyes baráti körben Kerkapoly odafordul Ballagi Mórhoz e szavakkal: „Hogy lehet az Móricz, hogy te oly szépen Írsz, hogy gyönyörűség olvasni s mégis oly rosszul beszélsz magyarul ?“ „Az épen úgy van — felelt Ballagi — mint nálad; te oly szépen beszélsz,hogy gyönyörűség hallgatni s oly rosszul Írsz, hogy senki sem érti meg.“ A. G. j GÖNCZ Y PÁL. Megnehezült az idők viharos járása felettünk. Alig temettük el Kerkapolyt, már egy másik nagy oszlopa dőlt le református Sionunknak: Gönczi) Pál, hazánk uj tanügyi fejlődésének egyik legelső vezérbajnoka. Az egyszerű tiajduii és debreczeni deák hetvenöt éves korában mint nyugalmazott államtitkár, főrendiházi tag, több érdemrend tulajdonosa és a magyar tud. akadémia tagja hunyta le szemeit e hó 10-n a végső álomra. Sírjába a nagyszámú rokonok, barátok és tisztelők fájdalma mellett, mondhatni az egész ország részvéte kisérte. Legyen áldott emlékezete ! — A tiszántúli egyházkerület püspökévé, a f. hó ll-n történt szavazatbontás eredménye szerint. (569 érvényes szavazatból Kiss Áron nyert 321-et, Szabó János 140-et, Tóth Sámuel 101-et, Balogh Eerencz 6-ot, Szél Kálmán 1-et) id. Kiss Áron helyettes püspök, szathmári esperes lett 36 szótöbbséggel megválasztva. Az Ur, ki agg szolgáját e kiváló állásra segítette, bizonyára ád, és adjon is neki továbbra is testi-lelki erőt, hogy legnagyobb egyházkerületünk hajóját, az elhunyt Révész nyomdokain, kormányzó társával együtt szilárd kézzel és a kívánt part felé vezethesse. — Lapunk felelős szerkesztőjét a kassai fényes gjülekezet f. hó 10-én egyhangúlag lelkészévé választotta. Mig egyrészről tiszta szívből örülünk szeretve tisztelt kartársunk és kedves barátunk méltán megérdemelt kitüntetésének, addig másrészről kerületünk, főiskolánk s a magunk érdeke szempontjából csak sajnálkozhatunk a felett, hogy ily kevés ideig voltunk szerencsések őt a magunkénak mondhatni. Németh István. — Lelkészjelölés. A b. somogyi egyházmegyébe kebelezett magyar-ladi IV-ed osztályú lelkészi állásra f. hó 9-én Seregély Dezső, ifj. Máté Lajos, Csertán Márton és JÉcsi Pál segédlelkészek lettek kijelölve. — Gyászhirek. Varga Pál a szegedi ref. egyház megalapítója s több mint három évtizeden át buzgó lelkésze t. hó 7-n, élete 68. évében elhunyt. Katona .József, az ácsi ref. egyház főtanitója, szintén e hó 7-n. tanítósága 21-k, életének 42. évében jobb létre szenderült. Béke poraikra. — A IKároli alapra Lapunk szerkesztőségéhez a következő újabb adományok érkeztek: litéri egyház 70 krajczár, nagy korpádi egyház l fit, a pápai egyházmegyéből összesen 16 frt 82 krajczár, melyhez járultak: Takácsi 2 frt 51 kr, Mezőlak 2 frt 45 kr, Nagy-Pirit 1 frt. Dereske 53 kr, A. Tevel 1 frt 15 kr, Csetény 68 kr, Nóráp 1 frt 30 kr, Réde 1 frt 50 kr, Szerecseny 1 frt 10 ki1, Kovácsi 1 frt 10 kr, Nyárád 2 frt, Szentkirály 1 frt 50 kr. Őrségből a tr. szecsödi egyház 1 frt 50 kr. A mai kimutatás összege 20 frt 2 kr. Hozzáadva az eddig nálunk begyült 15 frt 97 krt, főösszeg 35 frt 99 krajczár. — A Protestáns Szemle ez évi (IV.) folyamának első füzete a következő gazdag tartalommal jelent meg: I. Értekezések, tanúim á n y o k: 1. A protestáns pátens és a sajtó. Ballagi Géza. 2. A vallás lényege. Dr. Horváth József. 3. Egy mult századi predikáczió. Dr. Borovszky Samu. 4. Masnicius Tóbiás fogsága és kiszabadulása. Krupecz István. 5. Német társulatok. Szlávik Mátyás. II. Könyvismertetés. III. Irodalmi szemle. Különösen a két első dolgozat olyan, mely méltán felkölti mindenki érdeklődését. Egyik sincs befejezve, azért örömmel várjuk a folytatást. — A mi zsinatunk czim alatt S. Szabó József náprágyi lelkésztársunk népszerű ismertetést akar adni az elnapolt református zsinatról és annak tagjairól, amely elég jóizü ismertetés lenne, ha több botlás mellett ki nem lógna az egészből szerző határozott állásfoglalása az u. n. presbyterián-párt mellett. így az egész kis füzet nem egyéb, mint pártirat. No hát mi egyátalában nem akarunk szúnyog ellen furkósbottal menni — mint egy héttel ezelőtt egyik tisztelt laptársunk cselekedett egy másikkal ugyancsak zsinati csipkedések alkalmatosságából — csak azt jegyezzük meg, hogy S. Szabó barátunk máskor alaposabban ismerje meg párthiveit, mert egy megrögzött antipresbyterianus vagy konzisztorista (!) „A több szavazat és még valami“ czimü röpirat szerzője szerinte „a presbyteri párt egyik lelkes bajnoka.“ A reverendát nedig necsak R. Kálmánon lássa meg, hanem saját főtiszteletü püspök urán is. Egyébként a kis füzet Karczagon, Sződi S. tulajdonában jelent meg, ára 10 krajczár. Aki megveszi és elolvassa, szerez magának pár derült p erezet. — Az első számban közölt ének nem a LXXXIV, de a CXX1I. zsoltár dallamára van Írva. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: RÉVÉSZ KÁLMÁN. Főmunkatársak: NÉMETH ISTVÁN és BORSOS ISTVÁN. Az előfizetési pénzek, megrendelések és reclamatiók BORSOS ISTVÁN nevére czimzendők. Pápán, 1892. az ev. ref. főiskola betűivel ny. Batisz Zsigmond VEGYES KÖZLEMÉNYEK.
