Dunántúli Protestáns Lap, 1892 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1892-01-17 / 3. szám
Harmadik évfolyam. 3. «'/.ám. Pápa 1892. január 17 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP ELŐFIZETÉSI DÍJ: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 4 frt. félévre 2 frt. Az egyház és iskola köréből. 5sÉ' HIRDETÉSEK DÍJA: 4 hasábos petitsor többszöri közléséért 5, egyszeriért 7 kr sorja. Ezenkívül bélyegdij HO kr. ---------------------------© MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. @< TARTALOM: Kerkapoly Károly emlékezete. (Vége.) Antal Gábor. — A bécsi békekötés története, magyar protestáns egyházügyi tekintetben. (Folyt, köv.) Irta Révész Imre. —Egyházi élet: Orgona-beállitási ünnepély Pilis-Maróthon H. K. — Iskola ügy: Az első ifjúsági istenitisztelet főiskolánkban. Borsos István. — T árcza: Apróságok Kerkapoly életéből. A. G. — Vegyes k ö zleménye k. • •----- ■^■1 ~ i~" ............------------------------------------—-----'............... ■ I .■■l.ll.l... ......■ Kerkapoly Károly. ________1824-1891________ II. Midőn a magyarhoni protestáns egyház a patens ellen küzdelemre kelvén, védelmezte az autonómiáját, Kerkapoly is a küzdők közé sorakozott „Protestáns egyházalkotmány“ czimü müvével. Midőn pedig a 10 évi elnyomatás után a szabadság és nemzeti szellem ébredni kezdett, és pápai főiskolánk visszanyerte régebbi szervezetét, egyszersmind nyilvánossági jogát: Kerkapoly hozzá fogott bölcsészeti rendszere kidolgozásához. 1868-ban adta ki „Tisza Esztan“ czimü müvét, mely két füzetben az „Ismerettant, Gondolattant és Eszmetant“ foglalja magában. A mü Rosenkranz nyomán van kidolgozva, de teljes önállósággal és eredetiséggel, sok helyen magának a rendszernek is javitásával s a magyar szellem és gondolkozáshoz alkalmazásával. E müveiben is kitetszik a mély és rendszeres gondolkodás, a szoros logica, de a mondatszerkezet és kifejezés sok helyen mesterséges és erőltetett, nem éri utol Kerkapoly szóbeli szabad előadásainak átlátszóságát, világosságát, és egyenletes folytonosságát. Ezen munkájának folytatása is abban maradt, mert a nemzeti élet időközi átalakulása nem sokára más tért jelölt ki fényes tehetségei számára. Azonban tanársága első éveiben, kidolgozta vázlatban a bölcsészet egész rendszerét, és e müvét, mely kéziratban maradt használta előadásainál vezérfonalul. Ezen müvében némely részleteket, mint a Szépmütant, Tarczy Lajostól vette át, másokat német szerzők, Hegel, Rosenkranz és Erdmann nyomán maga állitott össze. A jogakademiának 1860-ik évben történt megnyíltával a bölcsészeti tantárgyakhoz átvette a nemzetgazdászat és a politikai állam tudományok tanítását, miután az észjogot a bölcsészet rendszerében már előbb is tanította. Ezen tudományokat szintén Hegel szellemében dolgozta ki és adta elő, úgy hogy azok az ő előadásában határozottan bölcsészeti tantárgyakká lettek és megértésükhöz a hegeli rendszer logikájának ismerete kivántatott. Következtetéseit mindig az eszmére mint alapra építi és bár sokszor a positiv történeti tényeket sorolja fel mint az államtan, vagy társadalomtan követelményeit, azokat soha czélszerüségi, vagy történeti alapon nem indokolja, hanem az eszmei szükségesség alapján. Kerkapoly e müveiben a társadalmat és államot szorosan elkülönítette egymástól és a társadalom tanát a köz és nemzet gazdászatban részletesen kidolgozta, úgy hogy ezen müve mai alakjában ha kinyomattatnék, nem csak oktató de élvezetes olvasmány is lenne. Volt még kéziratban magyar irodalom története is, szinte bölcsészeti alapon és felfogással Írva, de a melyre 3
