Dunántúli Protestáns Lap, 1892 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1892-04-10 / 15. szám

241

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

Begedi Esperes kéri a közgyűlést, liogy most ne menjen bele a nyomda vezető választásba, hanem bízza ez ügyet az igazgató tanácsra és a végleges megerősítést a jövő egyházkerületi rendes közgyűlésre.

Németh István pápai theol. tanár képviselő : Legyen szabad e tárgyhoz hozzászőlanom. Az, hogy hogyan méltóztatnak ebben az ügyben véglegesen intézkedni, későbbi határozathozatalnak kell, hogy képezze tárgyát. Most, úgy gondolom, csak azon elkerülhetlen intézkedés volna megteendő, mely a nyomda folytonos üzemben tarthatása végett nmlhat-lanul szükséges. S e tekintetben, vonatkozással főtisztelendő püspök ur ő méltósága kijelentésére, legyen szabad a főtiszt, egyh. kerületi közgyűlés kegyes figyelmébe kérnem azt a tényt, hogy az igazgató tanács csak hossza időközökben tart összejövetelt, elnöksége nem Pápán van, s igy oly ügyet, melylyel kapcsolatban olyan, az azonnal való elintézést igénylő esetek merülhetnek fel, melyeknek csak egy napig való halasztása is tetemes anyagi veszteséggel jár, arra bizni aligha lesz a legczélravezetőbb eljárás. A nyomdai ügyek közvetlen és gyors elintézésére állította fel a főt. egyházkerület a nyomda felügyelő bizottságot egy elnökkel és két taggal. Ismerve, annvira-amennyire, a nyomdai üzleti viszonyokat, az volna tehát alázatos véleményem, hogy a fölmerülő összes nyomdai teendők intézésével bizassék meg a felügyelő bizottság, utasittatván, hogy a jövő kér. közgyűlésre terjesszen be kimerítő s indokolt véleményes jelenlést a nyomda miként leendő kezelése- s az ennek folytán szükséges intézkedés megtehetésére nézve.

Molnár Béla pártolja előtte szóló véleményét. Még Körmendi Sándor hozzászólása után Németh István tanár ur a nyomda felügyelőség elnökének megválasztatván, kimondatik, hogy a nyomda vezetésével s üzemben tartásával a felügyelőség megbizatik, a végleges határozat a jövő kerületi gyűlés számára hagyatván fen.

Harmadik érdekes kérdés a császári reform, gyülekezet kérvénye, melyben az egyházmegye kikerülésével azt kérik a kerületi közgyűléstől, hogy közöttük működő helyettes lelkészük, ki nem minősített a császári gyülekezet lelkészi állomására, a jelöltek közé a kér. által felvétessék. E tárgy élénk eszmecserét keltett, hozzá szóltak : Molnár Béla, Begedi István, Boné Géza, Pap Gábor püspök, Vályi Lajos főjegyző, Pap Sándor esperes, Szűcs Sándor és Pálffy Károly, ki kijelenté, hogyha az egyházkerület csak abból az indokból utasítja vissza a kérvényt, hogy illetéktelen utón jött ide, akkor ezzel nem vet véget a dolognak; akkor az illető folyamodók módját találják annak, hogy illetékes utón jöjjön ide. és az egyházkerületnek mégis csak kell határozni ez ügyben ; ezt a kérdést el kell fojtani csirájában, hogy tovább ne terjedhessen. Mondjuk ki, hogy igenis illetéktelen utón jött, tehát nem tárgyalható, de ha illetékes utón jött volna is mint törvénytelen kívánság nem volna teljesíthető.

Ezután szavazásra bocsáttatván a kérdés, tiz szavazat hat ellenében a kérvényt visszautasítja és mint törvénytelen kívánságot nem tárgyalja.

242

Végül igen megilletődve fogadta a kerületi gyűlés egyik kiváló biró tagjának ns. Gergey Károlynak tanácsbiró állásáról való leköszönését s neki hű munkálkodásáért jegyzőkönyvileg köszönetét szavazott. Több tárgy nem lévén a közgyűlés feloszlott.

Demjén.

Comenius ünnepély márcz. 28-dikán.

A mi az oktatás tárgyául felveendő ismeretanyagot és annak beosztását illeti, méltán kelti fel Comenius csodálatunkat mindenre kiterjedő figyelme és az elrendezésben nyilvánuló tapintata által. Szerinte ugyanis mindazon ismeretek, a melyek reánk, mint emberekre nézve, akár elméletileg, akár gyakorlatilag fontossággal bírnak, az oktatás tárgyaiul tekintentendők. Már a szülői házban, a 6 éves kor elérése előtt fokozatosan jártasokká kell tennünk a gyermekeket a különböző tudományok, az erkölcs és vallás elemeiben. Az anyaiskola, mely a nevelés egész épületének szilárd alapot van hivatva vetni, ugyanazon feladatot teljesiti a gyermek első éveiben, mint a felsőbb intézetek a fejlődés későbbi szakaiban. A 6 évfolyamból álló nemzeti iskola, mely a második oktatási fokozatot képezi s mely minden községben állítandó, ugyanazon tárgyakat öleli fel, mint az anyaiskola, csakhogy nagyobb terjedelemben s az anyanyelv különös figyelembevételével. Itt tanul meg azonkívül a gyermek Írni, olvasni, rendszeresen számolni, egyházi énekeket s a gyermeki kedélyhez illő dalokat is énekelni és pedig lehetőleg hangjegyekből. A gymnasium pedig, mely épugy mint a nemzeti iskola, hat osztályt foglal magában s mely a 12—18 éves növendékek vezetője, az említett tárgyaknak nagyobb terjedelemben felvétele mellett az idegen nyelvek, a latin, görög s a szükséghez képest a héber ismeretét nyújtja a növendékeknek, de sohasem az anyanyelv mellőzésével, hanem mindig annak alapján. Itt tanulnak a növendékek theologiát is. mely főként a vallásos igazságok bibliai alapvetését tartja szem előtt. Ilyen középiskolák minden városban szervezendők. Az ifjú kor oktatását befejező egyetem végül az egyes tudományokat szakszerüleg tanítja az arra hivatottaknak, mert Comenius azt kívánja, hog,\ a tudományos vizsgálódásokra kevéssé alkalmas egyének a gymnasium elvégzése után csekélyebb ismereteket igénylő, inkább gyakorlati pályákra menjenek. Egyetemek az ország népességéhez mért számban állitandók.

Meglehet, hogy az emberi ismereteknek mint oktatási anyagnak ily módon való beosztása első tekintetre kivihetetlennek, sőt helytelennek látszik. Hogy is lehetne metaphysikát, astronomiát, dialektikát — a melyek sok egyéb mellett az anyaiskolára vannak utalva — tanítani a még írni és olvasni sem tudó gyermekeknek, politikát a nemzeti iskola s theologiát a gymnásium növendékeinek, hangzik egyik szájból a kétkedő, a másikból a kicsinylő, sőt gúnyra hajlandó ellenvetés.