Dunántúli Protestáns Lap, 1892 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1892-04-10 / 15. szám

241 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. Begedi Esperes kéri a közgyűlést, liogy most ne men­jen bele a nyomda vezető választásba, hanem bízza ez ügyet az igazgató tanácsra és a végleges megerősítést a jövő egyházkerületi rendes közgyűlésre. Németh István pápai theol. tanár képviselő : Legyen szabad e tárgyhoz hozzászőlanom. Az, hogy hogyan méltóztatnak ebben az ügyben véglegesen intézkedni, későbbi határozathozatalnak kell, hogy képezze tárgyát. Most, úgy gondolom, csak azon elkerülhetlen intézkedés volna megteendő, mely a nyomda folytonos üzemben tart­­hatása végett nmlhat-lanul szükséges. S e tekintetben, vonatkozással főtisztelendő püspök ur ő méltósága kije­lentésére, legyen szabad a főtiszt, egyh. kerületi közgyű­lés kegyes figyelmébe kérnem azt a tényt, hogy az igaz­gató tanács csak hossza időközökben tart összejövetelt, elnöksége nem Pápán van, s igy oly ügyet, melylyel kap­csolatban olyan, az azonnal való elintézést igénylő esetek merülhetnek fel, melyeknek csak egy napig való halasz­tása is tetemes anyagi veszteséggel jár, arra bizni aligha lesz a legczélravezetőbb eljárás. A nyomdai ügyek köz­vetlen és gyors elintézésére állította fel a főt. egyházkerület a nyomda felügyelő bizottságot egy elnökkel és két taggal. Ismerve, annvira-amennyire, a nyomdai üzleti viszonyokat, az volna tehát alázatos véleményem, hogy a fölmerülő összes nyomdai teendők intézésével bizassék meg a fel­ügyelő bizottság, utasittatván, hogy a jövő kér. közgyű­lésre terjesszen be kimerítő s indokolt véleményes jelen­lést a nyomda miként leendő kezelése- s az ennek folytán szükséges intézkedés megtehetésére nézve. Molnár Béla pártolja előtte szóló véleményét. Még Körmendi Sándor hozzászólása után Németh István tanár ur a nyomda felügyelőség elnökének megválasztatván, kimondatik, hogy a nyomda vezetésével s üzemben tar­tásával a felügyelőség megbizatik, a végleges határozat a jövő kerületi gyűlés számára hagyatván fen. Harmadik érdekes kérdés a császári reform, gyüle­kezet kérvénye, melyben az egyházmegye kikerülésével azt kérik a kerületi közgyűléstől, hogy közöttük működő helyettes lelkészük, ki nem minősített a császári gyüle­kezet lelkészi állomására, a jelöltek közé a kér. által felvétessék. E tárgy élénk eszmecserét keltett, hozzá szól­tak : Molnár Béla, Begedi István, Boné Géza, Pap Gábor püspök, Vályi Lajos főjegyző, Pap Sándor esperes, Szűcs Sándor és Pálffy Károly, ki kijelenté, hogyha az egyház­­kerület csak abból az indokból utasítja vissza a kérvényt, hogy illetéktelen utón jött ide, akkor ezzel nem vet véget a dolognak; akkor az illető folyamodók módját találják annak, hogy illetékes utón jöjjön ide. és az egyházkerü­letnek mégis csak kell határozni ez ügyben ; ezt a kér­dést el kell fojtani csirájában, hogy tovább ne terjedhes­sen. Mondjuk ki, hogy igenis illetéktelen utón jött, tehát nem tárgyalható, de ha illetékes utón jött volna is mint törvénytelen kívánság nem volna teljesíthető. Ezután szavazásra bocsáttatván a kérdés, tiz sza­vazat hat ellenében a kérvényt visszautasítja és mint törvénytelen kívánságot nem tárgyalja. 242 Végül igen megilletődve fogadta a kerületi gyűlés egyik kiváló biró tagjának ns. Gergey Károlynak tanács­­biró állásáról való leköszönését s neki hű munkálkodá­sáért jegyzőkönyvileg köszönetét szavazott. Több tárgy nem lévén a közgyűlés feloszlott. Demjén. Comenius ünnepély márcz. 28-dikán. A mi az oktatás tárgyául felveendő ismeretanyagot és annak beosztását illeti, méltán kelti fel Comenius cso­dálatunkat mindenre kiterjedő figyelme és az elrendezés­ben nyilvánuló tapintata által. Szerinte ugyanis mindazon ismeretek, a melyek reánk, mint emberekre nézve, akár elméletileg, akár gyakorlatilag fontossággal bírnak, az ok­tatás tárgyaiul tekintentendők. Már a szülői házban, a 6 éves kor elérése előtt fokozatosan jártasokká kell ten­nünk a gyermekeket a különböző tudományok, az erkölcs és vallás elemeiben. Az anyaiskola, mely a nevelés egész épületének szilárd alapot van hivatva vetni, ugyanazon feladatot teljesiti a gyermek első éveiben, mint a felsőbb intézetek a fejlődés későbbi szakaiban. A 6 évfolyamból álló nemzeti iskola, mely a második oktatási fokozatot ké­pezi s mely minden községben állítandó, ugyanazon tár­gyakat öleli fel, mint az anyaiskola, csakhogy nagyobb terjedelemben s az anyanyelv különös figyelembevételé­vel. Itt tanul meg azonkívül a gyermek Írni, olvasni, rendszeresen számolni, egyházi énekeket s a gyermeki kedélyhez illő dalokat is énekelni és pedig lehetőleg hangjegyekből. A gymnasium pedig, mely épugy mint a nemzeti iskola, hat osztályt foglal magában s mely a 12—18 éves növendékek vezetője, az említett tárgyaknak nagyobb terjedelemben felvétele mellett az idegen nyel­vek, a latin, görög s a szükséghez képest a héber ismere­tét nyújtja a növendékeknek, de sohasem az anyanyelv mellőzésével, hanem mindig annak alapján. Itt tanulnak a növendékek theologiát is. mely főként a vallásos igaz­ságok bibliai alapvetését tartja szem előtt. Ilyen közép­iskolák minden városban szervezendők. Az ifjú kor okta­tását befejező egyetem végül az egyes tudományokat szakszerüleg tanítja az arra hivatottaknak, mert Comenius azt kívánja, hog,\ a tudományos vizsgálódásokra kevéssé alkalmas egyének a gymnasium elvégzése után cseké­lyebb ismereteket igénylő, inkább gyakorlati pályákra menjenek. Egyetemek az ország népességéhez mért szám­ban állitandók. Meglehet, hogy az emberi ismereteknek mint okta­tási anyagnak ily módon való beosztása első tekintetre kivihetetlennek, sőt helytelennek látszik. Hogy is lehetne metaphysikát, astronomiát, dialektikát — a melyek sok egyéb mellett az anyaiskolára vannak utalva — tanítani a még írni és olvasni sem tudó gyermekeknek, politikát a nemzeti iskola s theologiát a gymnásium növendékeinek, hangzik egyik szájból a kétkedő, a másikból a kicsinylő, sőt gúnyra hajlandó ellenvetés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom