Dunántúli Protestáns Lap, 1892 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1892-04-03 / 14. szám
*227 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 228 Az ember, mondja Comenius, a teremtés koronája, a teremtett lények legtökéletesebbje, a ki rendeltetését a földi lét helyes felfogása és felhasználása által tölti Ugyan be. de a kinek végczélja mégis túl fekszik a földi életen. Ezen élet ugyanis csak előkészület a jövő életre, és pedig három fokozaton, u. m. a saját magunk és környezetünk alapos ismnretének, az ezen alapuló önuralomnak s végül és mindenek felett Isten ismeretének és szeretetének fokozatain át. Három dolog tehát az, a mely bennünket, mint isteni képmásokat ékesít és a melyre emberi méltóságunk és isteni származásunk tudatában törekednünk kell: minél szélesebb körű ismeret, tiszta erkölcs, igaz vallásosság. A teremtő bölcseség, a mely egyúttal végetlen jóság is. ezen lelki javak csiráit s a kifejtésükre szükséges képességeket belé oltotta az emberi lélekbe, de hogy a nemes mag előbb csemetévé, majd fokozatosan gyümölcsöző fává fejlődjék és erősbödjék: tervszerű ápolásra és gondozásra van szüksége. Mint a szerves természet bármely részében, a művelés itt is az első életkorban legkönnyebb és legszükségesebb. A nevelés első feladata tehát az ifjúság minden irányú, testi úgy mint szellemi képzése; fejlesztése az értelemnek ép úgy, mint az érzelemnek és akaratnak. Az ifjúság ilyen összhangzó és egyetemes fejlesztése az iskolákban történik, a melyek ha nem feleltek is meg eddigié az eléjök kitűzött feladatnak, de czélszerü intézkedések. a test és lélek alkatának figyelembevétele, a természetet utánzó rend meghonosítása által a megjelölt czél alkalmas eszközeivé alakíthatók. Az igy feladatuknak megfelelőiem szervezett nevelő intézeteket nem szabad azonban egyik vagy másik társadalmi osztály, vagy csak az egyik a férfi — nem kiváltságos képzőiül tekintenünk. Az iskolai oktatásnak teljesen általánosnak, mindenkire egyaránt kiterjedőnek s egyúttal mindenkit egyenlően kötelezőnek kell lenni. Hogy pedig az iskola a hozzákötött várakozásnak megfeleljen, szüksége van az elsajátítandó ismeretek és készségek helyes beosztására, azonkívül alkalmas, a növendék fejlettségéhez és a közlendő ismeretek természetéhez mért módszerre, végül kellő, a tanítás sikerét biztositó fegyelemre. (Vége köv.) De. Hoeváth Józnef. Iß A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság közgyűlése. A magyar protestáns irodalmi társaság f. évi rendes közgyűlését, mint a meghívókon is jelezve volt, márt. hó 26-án d. u. 5 órakor tartotta meg a budapesti ev. reform, főgymnasium dísztermében. Ezt megelőzőleg mártius 24-én választmányi ülés tartatott, melyen résztvettek: Szász Károly és Tisza Lajos, Zsilinszky Mihály, György Endre, Szeremley Sámuel, Fejes István, Szabó János, Lukács Ödön, Hegedűs Sándor, Szlávik Mátyás, Papp Károly, Szőcs Farkas, Révész Kálmán, Kenessey Béla v. tagok. A választmányi ülés a közgyűlésen felveendő tárgyak előkészítése czéljából tartatván, tanácskozása körébe vonta mindazon pontokai, melyek a közgyűlés tárgyaiul kitiizettek, s mindegyikre nézve tüzetes és indokolt javaslatban állapodott meg. Mivel azonban ezt a közgyűlésről szóló tudósításban úgy is bővebben meg kell említenünk: enuélfogva a választmányi ülés lefolyásának részletezésével nem fárasztjuk t. olvasóinkat, csak azt említjük fel csupán, hogy az alapszabályok 20 §-a értelmében a választmányi tagok közül kisoroltattak: Arany László, Bacháth Dániel, Beöthy Zsolt, Doleschall E. Sándor, György Endre, Hegedűs Sándor, Horváth Sándor, Koncz József, dr. Kovács Ödön, Lukács Ödön, Maszuyik Endre, Pap Gábor, Radácsi György, Révész Kálmán, Szabó János, Trsztyénszky Feiencz, Varga Lajos, Véber Sámuel, Zsilinszky Mihály. Összesen 35 tagot kell* tehát választani a közgyűlésnek, melyen jelenvoltak : Kun Bertalan, Szász Károly, Szász Domokos, id. Kiss Áron püspökök, Gróf Tisza Lajos, Zsilinszky Mihály, Hegedűs István, Perlaky Elek, György Endre, Lukács Ödön, Kis Gábor, Vályi Lajos, Mitrovics Gyula stb. s ezeken kívül még mintegy 80 társasági tag. 1. Szász Károly egyh. elnök szépen átgondolt, s lelkesülten előadott beszédében örömmel mutat azon tényre, hogy a társaság működésében haladás constatálható. Meglehet, hogy ez a haladás nem oly gyors, mint közülünk bizonnyal mindenki a legőszintébben óhajtaná. De nem szabad felejtenünk, hogy társulatunk nem oly rég keletkezett, hogy a kezdettel együtt járni szokott nehézségek reá nézve már nem létezőkül volnának tekinthetők. Ha a társulat megszilárdulása oly biztos alapon történik, minden irány térfoglalása oly arányú lészen, mint a legközelebbi múltban: működésében a haladás is sokkal gyorsabb leend. Csüggedés nélkül, sőt jó reménnyel néz tehát a a társaság jövője elé! Érintve a társaság múlt évi működését, sajnálattal kell megvallania, hogy sok rendbéli teendői miatt az ott látható haladásban ő kevés részt követelhet magának. Annál nagyobb elismeréssel adózik a társaság titkára nt. Kenessey Béla és a pénzügyi bizottság elnöke Ns. Hegedűs Sándor urak önfeláldozó, ügybuzgó lelkes tevékenységéért, kiknek válain nyugszik az egész teher, melyet ők a társulat érdekében oly nemes kitartással hordoznak. A társaság érdekeinek előmozdítása várható attól is. hogy az igazgató választmány 10 uj erővel fog szaporittatni. Kegyelettel emlékezik meg társaságunk azon b. emlékű kitűnőségeiről, kiket a múlt év folyamában ragadott el körünkből a halál. Amint áldás volt életük, áldás lesz emlékük, mert emlékezetük termékenyitőleg hat munkálkodásunkra. Elveszíthetik egyes küzdő bajnokaikat az eszmék, de azok helyét azonnal újabb harczosok foglalják el.
