Dunántúli Protestáns Lap, 1892 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1892-03-27 / 13. szám
197 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 198 gél kimondatott. Távol volt, illetőleg a szavazás elől eltávozott 23 tag. Ezután teljes egyhangúsággal kimondatott, hogy a közig, peres ügyeket ugyanazon egyházi bíróság intézze el, mely a fegyelmi ügyekre is hivatott. Másodsorban a bíróságok szervezete, illetőleg az elnökség kérdése vettetett fel. Ez ismét két ágii kérdés volt, magában foglalva először az elnöklés módozatát, másodszor azon kérdést, hogy a bíróságok teljes szám ti tagjaikkal (plenum consistoifum) v.gy pedig kebelükből alakított kisebb számú, quasi permanens tanácsok által működjenek. Az elnökségre nézve három vélemény lett hangoztatva. Első a konventé, melyhez Kamp Fere néz is járult, amely szerint a kettős elnökség továbbra is fentartassék, azonban a konkrét esetek tárgyalásánál mindig a hivatalára nézve idősebb elnök végezze az elnöki teendőket, a másik elnök szavazó bíró legyen. A második véleményt gr. Tisza Lajos vetette fel, ki szerint a kettős elnökség azon alakban tartassák meg a bíróságoknál, amint az jelenleg a konventi bíróságnál van, t. i. mindkét elnök szavazhasson is, de ha a bírák páros számmal lennének jelen, a korra nézve legifjabb bíró ne szavazzon, hogy igy az egyenlő szavazatok eshetősége elkerülhető legyen. Végre a harmadik véleményt Antal Gábor adta elő, aki akép akarta a kettős elnökség és paritás érdekeit az egyöntetű elnökléssel kibékíteni, hogy a tárgyalásokat az elnökök felváltva vezessék, s csak a tárgyalást vezető elnök bírhasson szavazattal. A vita vége az lett, hogy a gr. Tisza Lajos által ajánlott módozatot fogadta el a zsinat többsége. A kérdés másik ága, hogy t. i. a plenum consistorium, vagy annak kiküldött kevés szánni tagból álló tanácsa itélkezzék-e, szintén hosszasabb megbeszélés tárgya volt, melynek folyamán a következő vélemények merültek fel ; 1.) Az egyházmegyei és kér. bíróságok tagjait a consistorium tagjai közül 1 évi tartamra az illető közgyűlések választják. (Karap Eerencz.) 2.) Többen a nagybizottság javaslatát ajánlottk, amely szerint némely ügyekben a teljes bíróság, más ügyekben pedig ennek időközi tanácsa járjon el, (Ez irányban különösen gr. Degenfeld József szólott.) 3.) Ismét mások az eddigi állapotot vélték fentartandónak, hogy t. i. minden ügyben a teljes bíróság ítéljen. (Fejes István, Begedy István.) 4.) Antal Gábor azt indítványozza, hogy a teljes bíróságból sorsolás utján kisebb időszaki tanácsok alakíttassanak s ezek Ítélkezzenek. 5.) Tisza Kálmán v. elnök azon javaslatot terjeszti elő, hogy a közig, vitás és fegyelmi esetekben eljáró egységes egyházmegyei és kerületi bíróságok a maguk kebeléből bizonyos időtartamokra kiküldött tanácsokat alkothassanak. A tárgyalás bevégeztével a szavazás eredménye az lett, hogy a Tisza Kálmán javaslata fogadtatott el. Ezzel a mai ülés véget ért. Kilenczedik ülés, már ez. 19. A missiói bizottság beterjesztett jelentésének kinyomatása elrendeltetik. Szilágyi József dunántúli egyik tanárképviselő haza távozván, a helyére behívott póttag dr. Vida Károly csurgói tanár igazoltatik. Dr. Tisza István jegyző egyéb elfoglal tatásai miatt ezen tisztéről lemondván, helyére az ülés végén 66 szavazatból 65-el dr. Hajnal István választatott meg. Következett az elvi kérdések további tárgyalása. A harmadik kérdést, hogy lehet-e a közig, vitás ügyeket a konventre fellebezni, vagy pedig ezekre nézve az egyházkerületi bíróság legyen a végső forum, a zsinat úgy döntötte el, főkép az egyházérdekében álló gyors elintézés szempontjából, hogy a közig, ügyeket az egyházkerületi bíróságnál fellebb vinni nem lehet. A negyedik kérdés az volt, hogy a szóbeliség csak az első fórumra szőrittassék-e, vagy a többieken is megengedtessék ? Hosszas vita után az eredmény az lett, hogy a convent álláspontja fogadtatott el, amely szerint az illető felső bíróságoknak jogában áll a fegyelmi ügyek tárgyalásánál, hogy, ha szükségéi látják, a közvetlenséget érvénye sithessék, vagyis a szóbeliséget hivatalból elrendeljék. Az ötödik kérdésnél nem annyira a védelem képviselete (a melyet a javaslat úgy is biztosit) mint a vádképviselet okozott egy kis vitát, melynek végeredményéül Molnár Béla, Kolozsvári Sándor és Révész Kálmán egyező felszólalásai utáu kimondatott, hogy ahol hivatalból indittatik meg a fegyelmi kereset, ott a vádhatóság rendszeresen képviselve legyen. Ezek után Kolozsvári Sándor még egy elvi kérdést vetett fel, nevezetesen azt indítványozta, hogy az egyházközségi bíróság megszüntettetvén, ennek teendői az egyházmegyei bíróságra ruháztassanak át. Pap Gábor püspök pedig meg akarja ugyan tartani az egyházközségi bíróságokat, de a presbyterek feletti bíráskodást az egyházmegyei bírósághoz kívánja áttétetni. Egyik indítvány sem fogadtatott el, maradt az eredeti szöveg. A törvénykezési szervezetben felmerülő elvi kérdések ekép eldöntve lévén, folytattatok— előzetes megálltpodás szerint — a lelkészválasztási törvények részletes tárgyalása s első sorban felvétetett a meghivás utján való választás. Az ide vonatkozó 199—204. §-ok újabb szövegezés végett az illető bizottsághoz utasittattak, azon utasítással, hogy 1.) a meghivás csak egy jelölttel szemben legyen gyakorolható ; 2.) a választóknak legalább is % része nyilatkozzék a meghívandó egyén érdekében; 3.) a kettős elnökség jogköre ne szorítkozzék az esperesre, hanem az egyházmegyei gondnokra is kiterjesztessék. A pályázatról szóló három pont (205—207. §) azon lényeges módosítással fogadtatott el, hogy a pályázatból nemcsak azok zarándok ki hivatalból, kik fegyelmi kereset alatt vaunak, vagy passiv választási joguktól megfosztvák, hanem azok is, kik az előbbi lelkész nyugalmát megháboritották (supplantatio.) A választás előkészítése czimü szakasz (208—213. §.) pár lényegtelen módosítással elfogadtatott. A választásról szóló szakasznak csak két első (214—215.) §-át tálalta le s fogadta el a mai ülés a többi a holnaputáni ülésre, hétfőre marad. Tizedik ülés, már ez. 21. Az iskolaügyi bizottság felhivatik, hogy gr. Kuun Géza lemondott elnök helyét töltse be. 13*
