Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1891-11-08 / 45. szám

715 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 716 ez oly természetesnek és méltányosnak látszik, hogy szinte nem képes elképzelni az ember, miképen támaszthatott e javaslat oly nagy vi­hart, melynek hullámai máris magas arányokat öltenek, végkifejlődésökben pedig elhatolnak a zsinati terembe is. És e hullámok — fájdalom — teljesen elbontják, magukba szivják azon számtalan sok fontos kérdés iránti érdeklődést, melyek szintén küszöbön álló zsinatunk tárgyai lesznek. Érteném és természetesnek tartanám némi­leg a vihart, ha ez az elv: a lélekszámnak meg­felelő befolyás a kormányzatra, egészen új volna egyházunk szervezetében. Pedig hát egyáltalá­ban nem új. A zsinati és konventi képviselőket lélekszám arányában választják az egyes kerü­letek ; az egyházkerületi közgyűlésekre lélekszám arányában küldik az egyházmegyék képvise­lőiket; igy például nálunk Dunántúl B.-Somogy, Komárom és Mezőföld 6—-6, Bars, Pápa, Tata és Veszprém 4—4, Drégel-Palánk és Őrség 2—2 képviselőt küldenek kerületi közgyűlésünkre. — Sőt — horrendum dictu — saját szemeimmel olvastam a múlt nyáron, hogy a debreczeni egyháznak talán épen azon vezérférfiai, kik a leghatározottabban ellene vannak máskülönben a szóban forgó javaslatnak, mint égrekiáltó mél­tatlanságot keserűen panaszolták el a debreczeni egyházmegye azon szűkkeblű eljárását, hogy ez utóbbi nem egyezett bele abba, hogy az általa választandó négy zsinati képviselő közül kettő a debreczeni egyház részéről legyen; pedig meny­nyire jogos e kívánság, hiszen a debreczeni egy­ház népessége csaknem felét teszi a debreczeni egyházmegye népességének! Aki A-1 mond, ne sajnálja a B-t is utána mondani; a consequentiát tessék elejétől végig levezetni. Mert ha jogos és méltányos dolog az, hogy a zsinati és konventi képviselők a kerü­letek, valamint az egyházkerületi képviselők az egyházmegyék által lélekszámarányban válasz­tassanak: akkor minden kétségen felül jogos és méltányos dolog az is, hogy az egyes egy­házak is lélekszámarány szerint folyjanak be úgy az eg}7házmegyei s ennek közvetítésével a kerületi és egyetemes kormányzásba, mint ezen kormányzást intéző tisztviselők és tagok válasz­tásába. Szinte azonnal hallani vélem az ellenvetést: „hja paraszt, az más!u A kálvinista romlatlan és igaz egyházszervezet szerint a presbyterium az alap és egység; minden gyülekezet annyi szavazatot ád, ahány presbyteriuma van, tekin­tet nélkül arra, hogy 200 vagy negyvenezer lé­lekből áll-e az a gyülekezet! Hát hiszen erről majd fogok még alább bővebben is szólani; most elfogadva az ellen­vetést alapul, szépen vezetem a consequentiát tovább. Ha a presbyterium, a gyülekezet az egység, akkor a második fokon minden bizonynyal ezen presbyteriumok által repraesentált gyülekezetek­ből alakult egyházmegye az egység; a harmadik fokon pedig ezen egységet ké­pező egyházmegyékből alakult egyházkerület az egység; tekintet nélkül az illető gyülekezetek, egyházmegyék és kerületek népességére. Gyüle­kezet zz gyülekezet, tractus — tractus, superinten­dent = superintendentia. Nagyon szép! — most következik az oszto­­zás. A zsinatnak 94 választott tagja van; hogy mer ezekből Tiszántúl 34-et, tehát több mint egyharmad részt lefoglalni?! Azért talán, mert sokkal népesebb, mint a többi kerület? Hiába­való, nem kálvinista beszéd, anathema sit! Osz­tozunk. Tiszántúl is csak annyit kap, mint akár­melyik, mert az egység a kerület. Tehát (egy­­gyel pótolva a tagok számát) 95 elosztva öt­felé = 19, igy mindenik kerület egyformán 19 képviselőt küld a zsinatra; hasonlókép a kun­­venten is megosztozunk, a 28 taghoz teszünk még kettőt, a 30-at elosztjuk ötfelé, s mindenik kerület egyformán 6 képviselőt küld oda, mert ezen a fokon a kerület az egység. Hasonlatosképen mit akarsz te Belső-So­­mogy, Komárom vagy Mezőföld a magad 6—6 kerületi képviselőjével? Óráid megvannak szám­lálva; az egyházmegye az egység, te is csak olyan egyházmegye vagy, mint Őrség vagy Dré­­gelpalánk: ha ezek csak kettőt küldenek, tinek­­tek sem szabad többet küldeni; ha ti hatot küld­­tök, bizony ezek sem adják alább. Tetszik kérem az ilyen osztozkodás, a né­pesség arányának figyelmen kivül hagyása s a gyülekezetek, illetve a magasabb fokú egyházi szövetkezetek (megye, kerület) egységgé nyilvá­nítása mellett?! Ha tetszik, ám ne adják meg a nagyobb gyülekezeteknek a több szavazatot. Viszont: ha zsinatnál, konventnél és kerü-

Next

/
Oldalképek
Tartalom