Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1891-10-04 / 40. szám
637 DUNÁNTÚLI PBOTESTANSLAP. 638 találnak enyh- és menhelyet, mely áldó hatását évről-évre szélesebb körben érezteti. Népesebb és különösen városi gyülekezeteink minélelébb igyekezzenek ily egyleteknek, a minden szépre-jóra és nemesre oly fogékony női szivek felbuzditásával lehető megalakítására. Az ily egyleteknek az úgynevezett kóstolói estélyek jelentékeny jövedelmi forrását képezhetik. Pap Gábor püspök. "*ír Pár szó a lelkészek minősítéséről szóló zsinati törvényjavaslathoz. Minket lelkészeket bizonyára legközelebbről az a része érdekel a törvényjavaslatnak, a mely arról van hivatva gondoskodni, miként lehetünk valamely gyülekezetnek pásztoraivá, miként vehetjük vállainkra a népnek lelki szükségeiről való gondoskodásnak terhét, hiszen a pap csak akkor pap a nép szemében is, ha van paróchiája különben hajlandó csak örökös kapellanusnak tekinteni, így állván már a dolog, azt hiszem magunk iránti kötelességünk követeli, hogy azt a javaslatot, mely törvényerőre fog emelkedni, lehetőleg minden oldalról vizsgáljuk meg, hogy valamiképen ne maradjon benne olyan pont, mely később törvényerejű lévén: keserves panaszokra adjon okot. Ez az oka, hogy én. a különben tapasztalatlan, őszintén föl merem emelni szavamat s eg}' pár tollhibára fólhivom az érdeklődők figyelmét, a mely hibákat minden esetre ki kell hagyni, mert ha bennmaradnak, igazságtalanság s méltánytalanság lesz eleve a lelkészi minősitésről szóló törvénynek a tartalma. Az általam csakis lapsus calamiknak gondolt, — mert semmiképen nem érthető — pontok a következők. A 186. §-ban a segédlelkészek minősitv.ényéről lévén szó, az első pont rögtön egy érthetetlen dolgot foglal magában, t. i. azt, hogy az egyetemen való tlieol. tudományok hallgatása csakis a jó osztályzatunknak számit! Hogy lehet ilyen még csak gondolatban is ? Vájjon csak a jó osztályzatnak hallgatnak vagy hallgathatnak egyetemen? vS ha a jeles, vagy kielégítő osztályzatú hallgat, annak nem számítható be? Talán ez utóbbiak nem érdemlik meg a beszámítást azért, mert a jeles úgyis pályázhat azonnal IV. osztályú egyházba, s az elégségesnek nincs rá szüksége, mert úgyis csak egy évvel rukkolna előbbre? Igazán érthetetlen! Aztán meg az a kifejezés: „valamely egyetemen . . talán kath. egyetemre is vonatkozik? Azt hiszem, hogy már inkább csak a mi protegyetemeink látogatását ajánlhatjuk inkább, mint a szemfényvesztő r. kath. jellegűeket! Csak nem gondolnak arra a javaslat készítői, hogy a budapesti egyetemen is hallgat hitvallásunkhoz tartozó ifjú pld. dogmatikát? s ha hallgat, csak nem számíthatjuk be neki úgy, mint annak, ki külföldi prot. egyetemen hallgatta ugyanazt? Aztán meg csak épen az első és második vizsga között töltött egyetemi év számit a jó osztályzatúnak is? S neki is csupán a IV. osztályú egyházba való juthatás alkalmával? Valóban egész sorozata áll elő a képtelen gondolatoknak, melyek valósággal életbe lépnének, ha a javaslat e lapsus calamija érvényben maradna, mitől óvjon mindnyájunkat saját érdekünk. Azt hiszem e pontra vonatkozólag az lehet a javaslat intentioja, hogy a külföldi egyetemen töltött időnek is akar néminemű szerepet s jelentőséget juttatni. Ám juttasson, noha nincs semmi értelme. De ha juttat, juttasson mindazok számára, kik külföldön tanulmányoztak. Tehát jelesnek és elégségesnek épen úgy, mint a jó osztályzatúnak. Ha haszonról van sző e tekintetben, akkor részesüljön a külföldieskedéssel járó hazai e nemű haszonban mindaz, a ki csak külföldön volt, mert azt csak nem gondolhatja senki, hogy az a jó osztályzatú eo ipso jobban fölhasználja a külföldi időzést, mint az elégséges vagy jeles osztályzatú? Ebben az értelemben tehát határozottan javítandó e hiba, különben ha megmarad: egy kiáltó tévedés fog a törvényből felénk kandikálni. Ugyancsak ebben a §-ban van egy másik tolihiba is, és pedig a 3 és 4-dik pontban egyformán ugyanaz fordul elő s ez az, hogy megkívánja a javaslat, hogy a segédlelkészek első vagy Il-od osztályú egyházban szolgáljanak legalább egy évig, különben a nevezett osztályú egyházakba csak egy-egy évvel később van joguk pályázni. Ugyan kérem: hát a hol per absolute nincs sem első sem Il-od osztályú egyház: ott hogy szolgáljon az a segédlelkész ilyenekben? S csak azért, mert ilyen egyházmegyébe vetette a sors: más egyházmegyében sem juthat be magasabb osztályú egyházba?.. Vagy a hol csak egy első osztályú egyház van: ott mit csináljanak a káplánokkal? ... Ki fogja érdemelni ez egyetlen első osztályú egyház segédlelkészségét? . . . S hol van az meg Írva. hogy az az első osztályú egyház múlhatatlanul fog tartatni segédlelkészt? . . . Bizony bizony kár ilyen a gyakorlati életben kivihetetlen kívánságot javaslatba is hozni! S van még ugyaucsak e §-ban egy másik kiáltó toll hiba is : s ez az, hogy a IV-ik pont szerint első osztályú egyházba elégséges osztályzatú segédlelkészek soha sem juthatnak. Ugyan, hát azok az elégséges osztályzatnak nem emberek-e ? Nem ugyanazon jogokkal s kötelességekkel van-e kibocsátva, mint a jeles s jó osztályzatú ? 8 ha már mintegy büntetni akarják őket, nem elég-e, hogy több ideig kell káplánkodniok, mint másoknak? ... Az emberi jog miatt is törlendő az elhallgatva kimondott elégségeseket kizáró javaslat. Azt hiszem, hogy mindkét hiba könnyen törölhető, ha az első esetben egyszerűen elhagyatik az első s Il-od osztályú egyházban való segédlelkészí szolgálat követelése, — a másodikban pedig, ha az elégséges osztályzatnak is fölvétetnek az első osztályú egyházba juthatok közé megfelelő évi szolgálat után, 40*
