Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1891-05-31 / 22. szám
345 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 34<? a konventi tantervet illetőleg. Ugyanis, én akár ha az egyetemes tanügyi bizottságnak 1883. julius 5—10. jegyzőkönyvét nézem, akár az egyetemes konveut által 1884-ben kiadott szervezetet és tantervet: úgy találom, hogy az I. és II. o. tananyaga az ó és uj szövetség ismertetése, a III. és IV. osztáty pedig a keresztyén hit és erkölcstan együttesen, bibliai alapon, és előkészítés a konfirmáczióra. E beosztás indokolása is igen világos: Hitelveink szerint a biblia hitünk és erkölcsi életünk szabályozója, forrása és alapokmánya lévén, annak lehetőleg alapos ismeretére is bevezetni akarjuk iíjuságunkat. A biblia alapos értése, illetőleg egyes helyeinek megmagyarázása, a bibliai népek szokásai, szertartásai, házi s egyéb eszközeinek megismertetése által válik lehetségessé; ezért vettük fel a biblia ismertetése mellé a bibliai régiségtant és földrajzot is. Miután a biblia olvasása s például az egyes szép történetek, jól megválogatott elbeszélések, hasonlatok, parabolák okszerű magyarázata közben a keresztyén hitre és erkölcsre tartozó igazságokat mintegy szétszórtan megismerik, felfogják a növendékek, a didaktika megczáfolliatlan törvénye szerint csoportosítani, népies rendszerbe összegyűjteni, s egyszersmind szabatosan meghatározni kell az eddig elszórtan felfogott és megtanult igazságokat. Ez által amaz igazságok iránt a meggyőződés erősbül, a valláserkölcsi tudat tisztultabb és határozottabb alakot ölt. Ezért is ily szempontból a III. és IV. o.-ban a kér. hit- és erkölcstant kivánják taníttatni. (Egyet, tanügyi biz. jkv. 1883.) Ez igy lévén, nem tudom, hogyan kérdezheti Kovácsy nr: „Nem a tananyag megválasztásában követte-e el a konvent a hibát? Nem idő előtti-e s nem a történelmi fejlődés és a gyermeki értelem rovására esik-e az, hogy őt oly kemény eledellel akarjuk táplálni, melyet még elhordozni nembirV Nincs-e ugrás abban, hogy a biblia részeinek s egyes könyveinek az apostolok életének és működésének, tehát magának a bibliának tüzetes megismertetése előtt, azonnal a későbbi fejleményekkel, a keresztyénségnek s prot. egyházunknak az idők hosszú folyamán át megállapított s a többi felekezetekkel szemben elkülönítő tanaival ismertetjük meg; tehát mintegy a „filius ante patrern“ elvének vallására kényszerítjük?“ Én úgy vélem, hogy Kovácsy ur (kit én szerencsés kézzel irt munkáiért — másként nem ismervén őt — igen tisztelek, tehát legkevésbé se akarok bántani) összekeveri a tiszáninneni egyházkerület helyi tantervét a konventi tantervvel, olyformán, hogy az I. és II. osztályban a helyi tantervet veszi fel, a III. és IV. osztályban pedig a konventi tantervet; igy aztán csakugyan elmarad a szorosabb értelemben vett bibliaismertetés. Pedig a tiszáninneni egyházkerület helyi tanterve annyival inkább helyet adhat az egyetemes tai tervnek, mert a konventi tanterv szerint végzett bibliaismertetés teljességgel pótolja a Sárospatakon az I. és II. o.-ban használt, igen ügyesen irt „Bibliai vallástant.“ Ehhez nem szükséges bővebb magyarázat. Az én véleményem szerint a gymnasiumi 4 alsó osztály vallástani anyaga igen czélszerüen van beosztva s egészében igen kerekded. Mert a népiskola I—IV. osztályában a bibliai történetekkel folytonosan foglalkoznak a gyermekek, onnan jönnek a gymnasiumba, itt meg a bibliaismertetés folyamán újra felelevenítik azokat; a lefolyt hat iskolai év alatt szereztek hát elég — még most szétszórva levő — ismeretet, melynek alapján a hit- és erkölcstan összefüggő tanulásához foghatnak. Kár volna a mostani tantervet — melynek félreismerhetlen központja, vezérkönyve a biblia — megbolygatni! A konfirmálásnak múlhatatlanul meg kell történni a IV. osztály végén. Egy kis statistika világosabbá s meggyőzőbbé teszi állításomat. A negyedik osztályos fiúk közül Év 17 éves 16 éves 15 éves 14 éves 13 éves 1890. 1 1 4 3 2 1891. 2 1 6 3 — 1892. *) 2 4 2 3 — A konfirmálás pedig még a népiskolában is feltételezi a hit és erkölcstan s a más kér. felekezetekhez való viszony, tehát rövidke egyháztörténet tudását. Az se épen kicsinylendő ok, hogy a IV-ik osztályból sokan más pályára lépnek, ezekre nézve tehát felette szükséges a kerekded, bevégzett hittani ismeret. A VII. és VIII. osztály tananyagát felcseréli Kovácsy; ugyanis az Összehasonlító Vallástant a VIII. o.-ba teszi, holott az a VII. o. tárgya. Tökéletesen igaza van, mikor e tárgyról igy ír: Feltehető a kérdés e tantárgynál, vájjon úgy filozófiai, mint vallásos szempontból nem esik-e e tantárgy tanítása némi kifogás alá? Tudjuk ugyanis, hogy a VIII. osztály bölcsészeti ismeretei csak a filozófiai alapfogalmak (fogalom, Ítélet, következtetés stb.) megértésére szorítkoznak: nem lőtt-e hát túl a czélon e tantárgy felvételével a konvent akkor, midőn tőlük a vallásrendszerek bölcsészeti átértését s összehasonlító megismerését kívánja? s továbbá nem fog-e a tantárgy bölcsészeti ismertetése az igazi vallásosság hátrányára szolgálni ? Én már a múlt évben beterjesztett javaslatomban is ellene voltam e tantárgy tanításának. És mindig jobban megerősödöm akkor kifejtett meggyőződésemben, hogy a vallástörténetet minden kár nélkül elhagyhatjuk. Mert ha a katholikus, ág. evangélikus, zsidó stb. növendékek kimehetnek az életbe e nemű oly terjedelmű ismerettel, amilyent a világtörténet keretében a történelem tanárától elsajátíthatnak: miért ne mehetnének ki a mi növendékeink is. Elhagyható azért is, mert a vallásos szellem főb!> nyilvánításait a VII. osztályban nem tárgyalhatjuk val-7 *) *) A mostani III. osztályosokat veszem.
