Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1891-05-10 / 19. szám
297 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 298 csáry Lajos, gr. Dégenfeld József, br. Bánfiy Dezső, Kerkapoly Károly, s a jegyzőkönyvek állandó vezetéséről ismeretes Tóth Sámuel, egyházunk közéletének müvében harczaiban egytől-egyig ismeretes jeleseink ünnepélyes alakjaival. Arczukon, hangjukon megismerszik a vallásos érzület, s hogy a hajó, melynek az élet tengerén tovaszállitásában fáradoznak, a Genezáret taván lebeg s benne az Idvezitő és tanítványai pihennek. Amint Tisza Kálmán mint elnök, a zöld asztal mellett helyet foglalt, a bizottság azonnal in médiás rés képzelte magát, s az albizottságoknak a törvényjavaslatokra tett észrevételei és hozzátételeivel foglalkozott. A törvény 5 §-ban, az államhatalom segédkezésének igénybevételére nézve Tisza Kálmánnak egy igen alapos indítványa fogadtatott el. A 7. §-nál a közigazgatási hatóságokra vonatkozólag Kerkapoly Károly észrevételezése győzött. A 13, 14, 17. §-ban az albizottság javaslatai elfogadtattak. A 20, 21. §-oknál, az egyházközségi gyűlések felett hosszabb eszmecsere fejlődött ki; nehézkesnek s gyakorlatban kivihetetlennek mondotta a tiszántúli észrevétel, mellette szólalt fel Erdély és a dunántúl, szavazással lett elfogadva a nevezett szakasznak szerkezetszerinti meghagyása. A 28. §-nak 1. 7, 11,13 alpontjai az albizottság véleményezése szerint fogadtattak el, hasonlókép a 29 s 37. §-ok. 43. §. fejezetében az albizottság véleménye meghagyatott, ugyanitt a b. elfogadva lett, m. n. pont bővíttetett. 53. §. f. 59. §. 61. §. 1. elfogadtattak. 69. §. Tiszántúl és Dunántúl zsinati képviselőinek száma felemeltetett, nevezetesen Dunántúl küld a zsinatra 14 képviselőt. 74, 75, 77 §-ok az albizottság szerint lettek megállapítva. 89. §. i. pontjában az egyházunk jogaira vonatkozó többi országos törvényekre is hivatkozás fogadtatott el, az o. pont kimaradt. Ez volt az első napi ülés, vallásos komolyságu tanácskozásának eredménye. A nagybizottság második nap május 5-én tovább folytatta a törvényjavaslatok áttekintésével foglalkozó munkálatot; és az egyes egyháztagokról, egyházfiakról, egyházi gondnokokról, szegények és árvák gondnokáról, tanítókról, ének vezérekről, tanárokról, lelkészekről, egyházmegyei jegyzőkről, egyházmegyei tanácsbirókról, egyházmegyei gondnokokról, esperesekről, egyházkerületi jegyzőkről, egyházkerületi tanácsbirákról, egyházkerületi főgondnokokről, püspökökről s a felelősségről szóló 17 fejezet körülbelül az alább megemlítendő változtatásokkal lett megállapítva. 92. §-nál felvétetett, hogy az egyliázfiak eskü alatt szolgálnak. 93, 95, 98, 99. §-nál az albizottság javaslatai helyeseltelek. 101., 102. §-nál a szegények és árvák gondozásánál a lelkész közreműködése is felvétetett. 103. §. elfogadtatott. 105. § az albizottság észrevételeivel lett megállapítva. 117. § elfogadtatott, valamint a 120, 121, 122. §. is, 122. §-ra nézve Debreczen indítványozza a jogászoknak is legációba mehetését, ellene volt Pest, mellette volt Kolozsvár, „rendkívüli esetben“ győztes lett a mehet. A „hittanszaki“ tanulók helyett a „theologiai tudományt* lett elfogadva. 123.. 126., 137., 133., 135., 137. §§.-nál az albizottság véleménye érvényesült. 149. §. Dunántúlnak a reverenda visszaállítására nézve tett indítványa nem nyert többséget. Ellenezte Pest és Kolozsvár. Ellenben a törvény életbeléptetését hangsúlyozták. 153., 158., 159., 161., 162., 171., 172. §. az albizottság javaslataival lett elfogadva. 176. §. Megbővittetett azzal, hogy kerületi gyűlésen a főgondnok helyett nemcsak egyházmegyei gondnok, de kerületi tanácsbiró is ülhet az elnöki székben. 177. §-ban, a „rendes tanárok“ helyett ez lett beiktatva: „theologiai tanárok“. A vita efelett magasra emelkedett, Pest az albizottság véleménye mellett, szívós részvéttel védte álláspontját, végre szavazás döntött. 178. Az albizottság véleménye érvényesült, tehát a, püspöknek rendes lelkész! hivatalt kell viselnie, hogy primus inter pares lehessen. A harmadik, vagy a bíróságokról szóló résznél magas lendületű vita támadt a közigazgatási s fegyelmi bíróságok eltörlése felett. Kolozsváry Sándor mint referens, meggyőzőleg ajánlotta a két bíróság elkülönítését, s ajánlata szavazatok többségével győzelmet nyert. 184. §. Az egy vagy kettős elnökség el vagy el nem fogadása mellett felmerült elvi megbeszélések, ismét a mai tanácskozás kimagasló pontjai közé tartoznak. Gyönyörű hullámzása volt a meggyőződéseknek, az egyik vagy másik elv mellett, majdnem szónokilag elmondott beszéd, mig végre szavazás után győzött az egyes elnökség. A bíróság szervezetéről, hatásköre és illetőségéről, eljárásáról szóló munkálata az albizottságnak több s kevesebb stiláris változtatásokkal helyben hagyatott s elfogadtatott. Ha Isten segít, folytatni fogjuk. ISKOLAÜGY. Ä nőnevelés kérdéséhez. (Vége.) Közoktatásügyünknek vezérférfiai újabb időben keresztül vitt reform munkáikkal halhatatlan, soha el nem évülő érdemeket szereztek, melyekért korunk művelődés történetének lapjain neveik arany betűkkel lesznek följegy ez ve.
