Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1891-05-10 / 19. szám
293 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 294 ők a tudomány képviselői s követelik, hogy esak nekik van joguk a tudomány nevében beszélni. A sajtó sincs olyan egészen a rationalisták kezében, mint velünk el akarják hitetni. Minden felekezetnek meg van a maga orgánuma, melyek ezerek kezében fordulnak meg; s ott vannak a vasárnapi iskolák lapjai, melyek százezer példáitokban jelennek meg hetenként. Ezenkívül különböző egyházak szemléket is adnak ki; mindezek sokkal több példányban jelennek meg, mint azon hitetlenséget hirdető iratok. A szorosan vett világi sajtó vagy harmincz év óta csaknem öntudatlanul foglalkozik vallási dolgokkal. Hogyan volna hát a szószék idejét mult, ha a világi lapok is eddig ismeretlen nagy számmal hoznak értesítéseket predikácziókról? Ezzel elismerik, hogy olvasóikat érdeklik a predikácziók és ez is bizonysága annak hogy a szószék nem vesztette el még hatalmát. Ezen évben is többen jártak templomba mint valaha . több gyermek iratkozott be a vasárnapi iskolába; több biblia adatott ki; több predikáezió mondatott el; több a keresztyén tudós és tanár; több a képzett miveit lelkész mint valaha volt a világ fenállása óta. Nem lehet eltagadni, hogy a szószék szabadító meg a világot a bálványimádástól, a gyermekáldozatoktól és a gladiátoroktól. Történelmi tény, hogy a népek csak az evaugyéliom predikálására hagyták el bálványaikat, képzelt isteneiket, kivévén azon néhány esetet, melyet a mohamedánizmus is fel tud mutatni az ázsiai és afrikai pogány törzsek közt; a kereszt predikálására omlottak hát össze mégis a pogány templomok és oltárok. Nem hajol meg ma már egyetlen egy térd sem Jupiter, Mars vagy Juno előtt. Ugyanezen erő még ma is munkál. Ha a század utolsó felét vesszük is. mennyi sok diadalt láthatunk! A Csendes tenger szigeteinek durva bálványimádó lakói keresztyének lettek. A Fidzsi szigetbeliek nemcsak elfogadták az evangyéliomot. de önmaguk közül missionáriusokat is küldenek a többi szigetekre. Hát Indiában nem állittatott-e meg Juggernaut szekere? Az özvegy nőket nem égetik el többé férjeikkel. Az anyák nem vetik többé gyermekeiket egy képzelt istenség tiszteletére a Ganges hullámaiba. Nálunk a rabszolgaság eltöröltetett. A szószék hozta létre a mértékletesség! egyleteket. Gondoljuk meg, mennyi előkészület kellett mindezekhez. Evek teltek el a nyelvek megtanulásában és a biblia lefordításában. Iskolákat emeltek, hogy a benszülötteket missionáriusokká képezzék. Egy keresztyén hadsereg van ma már begyakorolva és én hiszem még soha nem látott diadalt vivandanak ki. A sajtó és a compass jelezte a reformátiót. — A gőzhajó, a vasút, az alagutak, a csatornák, a telegraph. mely behálózza az egész világot, a tudományok mindezen vívmányai szerintem a jövendő egyetemes felvilágosultságot és dicső kort jelzik. És ezen korszakban fog igazán hirdettetni az örömhír az emberek fiainak. A múlt idők minden támadásai után csak erősödött a szószék. Életereje bámulandó, s az igazi szószék a többit is inspirálja. A reformáczió prédikátorai ébresztették fel a római katholicizmust, hogy Xavier és Loyola megtarthassák híveit. Angliában a múlt századbeli reviválisok keltették uj életre az angol egyházat, Amerikában a különböző felekezetek versenyeznek a szeretetben és a jótételben. A szószék ma nagyobb hatalom mint valaha. A lelkész sokkal könnyebben részesülhet teljes, rendszeres nevelésben; több segédeszköze van Isten igéje helyes felfogására; és az idők folyamán mind világosabban tárul fel előttünk a kijelentés és az Isten müvei közt való harmónia. S a philosophia — hibásan úgy nevezett — felkentjei daczára, akik a szentirást félredobják, a biblia isteni tekintélye mind nyilvánvalóbb s azok müvei saját fejükre hullanak vissza. A szentirásból előtörő fénysugarak bizonyítják, hogy az. aki ezt inspirálta nagyon is jól ismerte évezredekkel előbb a világegyetemek most feltáruló titkait. Miként Niniveh romjai közt, vagy az egyptomi katakombákban található feliratok fényt vetnek a rég eltemetett nemzetek szokásaira; úgy ezen fénysugarak a múlt tapasztalataival együtt megvilágositják a jelent. - - Ezek segélyével a lelkész még sikeresebben hirdetheti Isten igéjét; és mivel a szent Lélek az igazságot szereti s megerősíti az emberek szivében: a jövőre nézve még nagyobb eredményt várhatunk. A szószékre még mindig nagy szükség van. Ez köti össze a szegényt és a gazdagot. Kevesen értik az alsóbb osztályok szenvedéseit, próbáltatásait. A társadalom felsőbb osztályai keveset tudnak ezek bajaik, küzdelmeikről, munkahiányaikról, sziik lakásaik, csekély keresetükről és csaknem kimondhatatlan szenvedéseikről. Ösztönszerüleg kerülik ezek a jobb módúakat. Sőt sokszor határozottan gyűlölik őket. S inig a lelkész némi szívességgel meg nem nyeri bizalmukat, még előtte sem nyitják meg szivüket. Pedig jót cselekszik, ha ezek hajlamát megnyeri, hogy Krisztushoz vezethesse őket. Mily dicső példát mutat e tekintetben áldott Idvezitőnk! Bölcsebb vala bármely embernél, tisztább minden emberi szentségnél s mégis megérintette a legelvetettebbet is. Sokaság követte mindig, mert jót tett velők s a köznép szívesen hallgatta, így tettek a tanítványok is. Csodatévő erővel voltak felruházva. hogy jót tehessenek a néppel, és ahol megje. jentek, nagy mozgalom támadt. Nem volt pénzük, tekintélyes állásuk. Ajándékokat nem oszthattak. Az idők megváltoztak. Az egyházak erősek lettek. A világ gazdagsága keresztyén nemzetek kezébe jutott. Maga a lelkész ugyan keveset tehet, ámde a közbizalom letéteményese; ő a különböző osztályok közt az összekötő kapocs. Neveltetésénél fogva megjelenhetik a legelőkelőbbek közt is? szive pedig vonhatja a szegényekhez. így egy közponlehet, mely körül különböző elemek gyülekeznek, vonzatva tisztasága, jóakarata által. Ezen égi eredetű rokonszenv nélkül félhetünk az európai cómmunizmustól. Ezen féléi- I mes baj főorvossága a gazdagok és szegények körül valóim lelkipásztorkodás. Ezután pedig mint általában a kej resztyén országokban, de különösen Amerikában, a gyer- i meknevelésre való felügyelet. Ebben az egyesült államok minden népeket felülmúlnak. Heubner kimutatása szerint Oroszországban minden 10,000 lakosra 150 iskolás gyermek esik; Olaszországban 708; Nagy-Britannia és Irlandban 800; Ausztria-Magyarországban 890; Francziaország-19*
