Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1891-04-19 / 16. szám
251 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 252 zőkönyvbe vétetni a konvent köszönetét ^példátlan buzgalma iránt. Miután még Kun Bertalan Tisza Kálmán iránt, Szász Károly pedig Kun Bertalan irént a konvent köszönetét kifejezte, Kun Bertalan megható imájával a konvent ülésszaka bezárult. ADATOK <iz 1670—1680-ik évek közötti és Így 10 évig tartott magyarországi végzetteljes vallásüldözés történetéhez. Ily czim alatt jelent meg lapunk 13-ik számában egy érdekes közlemény azon derék férfiakról, kik a vallásüldözések legszomorubb Korszakában hitükért börtönt és gályarabságot szenvedvén, a leirhatlan szenvedések következtében vagy meghaltak, vagy az isteni kegyelem segélyével gyötrelmeik közül kiszabadultak. S minthogy e gyászos korszak történetéhez engem is mindenkor meleg érdeklődés vonzott, s minthogy az erre vonatkozó ismeretesebb történeti munkákon kiviil alkalmam volt Kocsi Csergő Bálint terjedelmes munkájának a M. N. Muzeum könyvtárában kéziratban meglevő s eddig még kiadatlan részletét átolvasni: szabad legyen ezek alapján a múltkori „Adatokw-at az alábbiakban némileg pótolni. így az I-ső pont alatt említett Tokodi István dabóczi ref. lelkész, ki Buccariban halt meg, K. Csergő Bálint kéziratában következetesen Tökölyi Istvánnak iratik. Többek közt: „Duó Venerandi, Sanctissimi et Constantissimi Martyres: Andreas Szentkiráli et Stephanus Tökölyi ad aeternam libertatém 7 Decembris, hóra eadem 8 Matutina evadunt.“ De igy van említve másutt is, úgy hogy a Tokodi nevet kétségtelenül hibásnak tekinthetjük. A Kapuvárott meghalt Szendrei Márton nem Starmán volt lelkész, hanem Harmaczon. K. Cs. Bálintnál 11. kv.7 187. 1. „Martinas Szendrei M. E. R. Harmacziensis.“ Az „Adatok“ I-ső pontja alatt a meghaltak közt van említve „egy ágost. hitv. testvér (neve, hivatala nincs jelezve), ki meghalt a kapuvári börtönben." Ezen ágost. hitv. lelkész neve: Schwetzki András, amint határozottan fölemlíti K. Cs. Bálint müvének 11. könyvében, hol a sárvári és kapuvári börtönökben sinlődő vértanuk szenvedéseit rajzolja. „Onere commemoratarum miseriarum attriti duó Venerandi Fratres pie in Domino moriuntur. Martinus Szendrei Református Kapnwarini, Andreas Schwetzki Lutheránus Sarwarini.“ De kitűnik ebből az is, hogy Schwetzki András, amaz ágost. hitvall. testvér, nem Kapuvárott halt meg, hanem a sárvári börtönben. Ami onnét is kétségtelen, mivel a kapuvári börtönben nem volt egv'etlen lutheránus sem, hanem mind a 7 lelkész, aki ott szenvedett, református vala. Ugyanezt a Schwetzkit fel. említi Johannes Burius is „Micaeu ez. munkájában, csakhogy Zsivickynek Írja. Az adatokban említett Szentpéteri István nevét szükséges kiegészíteni igy. Mango Szentpéteri; nehogy összetévesztessék névrokonával, aki egy ideig szinte állhatatosan tűrte a szenvedéseket, de Trieszt felé hurczoltatásuk közben lelki ereje megtörött s hittagadóvá lett, később pedig szökése által mind társainak, mind magának kimondhatatlan kínokat szerzett. Boksos István főgymn. tanár. KÜLFÖLD. A nagy-hét Jénában. A keresztyén világ legnagyobb ünnepnapjai immár elmúltak. Elhangzott a pálmák ünnepi zaja, elmúlt a nagypénteki gyász, csak a húsvéti öröm visszhangja cseng már fülünkbe. Az igazság bukása s diadalra jutása, az Isten-ember legmegrázóbb életmozzanatai emlékére szentelt napokat újból átélte a keresztyén világ. Évezredek hosszú során, mig ember lesz, fog ez igy tartani anélkül, hogy jelentősége az emléknapoknak valamikor alászállana. Az Isten-ember élettörténetének inozzauatai mindenkor legnagyobb ünnepnapjai lesznek az emberiségnek, még akkor is, ha a szabadelvű kormányok pl. karácsony első napját egyáltalán nem tekintik „munkaszünet“ napnak. Meg fogják azokat ülni lélekben s igazságban, hogy hitben nyeljenek erőt az élethez, hitben nyerjenek biztosítást az örökélet reménysége felöl. A keresztyénség ünnepei az emlékezetnek vannak szánva, annak az emlékezetnek, mely naponként perczről-perczre kisér benünket, hogy folytonosan intsen: legyetek a Krisztus hiv követői! A most lefolyt nagy heti ünnepekről akarok egyetmást elmondani, ami talán érdekelhet bennünket. Hiszen jól esik lelkűnknek, ha a hitbeli buzgóságról hallunk s olvasunk a mai anyagias kor mozgalmai között, amidőn minden előbbvalónak látszik, mint a vallásos meggyőződés. A protestáns Németország egyik legvallásosabb részéből. a szászországi területről bátran Írhatunk a vallásos lelkeket érdeklő dolgokról, mint ahol többé-kevésbé még elég élénken lobog az evangélium szövétneke a hívek számára. A virágvasárnapi ünnep Jénában egyike a legnagyobb ünnepnapoknak. Nemcsak azért, mert Krisztus diadalútjának a kezdete az, midőn a nép örömujjongással fogadta, hozsánnát kiáltozott, virágokat szórt útjába, hanem azért is, mert rendtartásuk szerint ekkor van a konfirmátió, úgy, hogy tulajdonképen nem is annyira virágvasárnapi, mint inkább konfirmátioi ünnepet szentelnek. A leendő új egyháztagok előkészítése heteken át tart. Egy-egy lelkész tanítja külön a lányokat, külön a fiukat. Munkájuk sikeres eredményéért imádkozni is szoktak a templomban több alkalommal. Ami egy kicsit r. katholikus
