Dunántúli Protestáns Lap – 1. évfolyam – 1890.

II. Egyházi élet. - A dunántúli egyházkerület közgyűlése.

49 í DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 492 lóságodat még igen sokáig éltesse és tartsa meg lelki és testi erejének teljességében, hogy a letűnt félszázad be­zárultával működésének és érdemeinek egy ujabb, még hosszantartó folyama kezdődjék s fényes tehetségeivel, gazdag tapasztalatival ezentúl is még igen soká lehessen egyik elsőrendű bajnoka egyházunk s ezzel együtt isko­lánk ügyének! Zárhatnánk-e sorainkat e magasztos és lé­lekemelő ünnepélyről méltóbban, mint a szent­írás ezen szavaival: „Mostan azért oh Uram Is­ten, —- mert te vagy az Isten, és a te beszéded igazság és te mondott id ezt a jót a te szolgád felől —, Légyen a te jóakaratodnak áldása a te szolgádnak házán ; hogy légyen te előtted mind örökké .... és a te áldásoddal áldassék meg a te szolgádnak háza mindörökké!" (2. Sám. 7. r. 28—29. v.) NÉMETH ISTVÁN. EGYHÁZI ÉLET. A dunántúli ev. reform, egyházkerület közgyűlése. Mint lapunk előző számaiból nagyon jól tudják olva­sóink, e hó 16-tól fogva egyházkerületünk férliai népesi­ték be Székesfehérvár tereit. E napon volt a Beőthy-ju­l)ilaeum tárgyában előértekezlet, valamint főisk. igazgató­tanácsi ülés; a következő napon — vasárnap — pedig isteni tisztelet után (melyen Medgyaszai Vincze kajári lelkész úr tartott I. Thess. 5: 12—13. alapján igen sike­rült alkalmi beszédet) a megyeház termében a Beőthy-ju­Maeum vette kezdetét, melynek fényes lefolyásáról lapunk más helyén adunk tudósítást. Délután a felállítandó ke­rületi felsőbb leánynövelde érdekében tartatott igen láto­gatott értekezlet, melynek lelkesedett hangulata előre sejtetni engedte azon igazán fényes és tiszteletet gerjesztő jeleneteket, melyek ez ügy közgyűlési tárgyalásakor ki­fejlettek. Hétfőu, 18-án reggel 9 órakor ismét a templomba vonultak a kerületi gyűlés tagjai, hogy 0 fölsége, dicső­ségesen uralkodó királyunk születésnapja alkalmából az Eg áldását könyörögjék le a szeretett Uralkodóra és csa­ládjának tagjaira. A szép alkalmi imát Tatay Imre hely­beli lelkész úr tartotta, Az istenitisztelet végeztével nyom­ban kezdetét vette a közgyűlés. Egyházi és világi elnö­keink mellett jelen volt 8 esperes (a barsi betegsége mi­att maradt el), az egyházmegyei gondnokok közül Beöthy Zsigmond, gr. Gyürky Ábrahám, Bóné Géza, Konkoli Thege Imre és Baráth Ferencz urak, László József és 3verkapoly Károly főisk. gondnokok, az egyházmegyék kép- ! viselői és a tanári küldöttek. Világi elnök, Tisza Kálmán ur ő Excja megnyitó beszéde után, melyben a tárgyak fontosságára és nagy számára utalva, azok higgadt, meg­fontolt és rövid tartanul elintézését ajánlotta a tagok fi­gyelmébe, Főtiszt, püspök ur jelentést tett a Beőthy-jubi­laeum lefolyásáról, melynek kapcsolatában elhatároztatott, hogy az ünnepély lefolyását Vályi Lajos egyli. főjegyző egy külön emlékfüzetben állítsa össze, A nagyteijedelmü, ritka gonddal és kiváló ékes nyelvezettel készült püspöki jelentés — melynek főbb pontjaira természetesen még visz­szatérünk — előző határozat szerint kinyomatva, a tagok közt már szétosztatván, felolvasottnak vétetett s egyes pontjainak tárgyalása a következő napokra halasztatott. A közgyűlés ezentúl mindig szeptember hó 10—20. napjai között fog tartatni és pedig, ha csak előzőleg más rendelkezés nem válik szükségessé, rendszerint Pápán. Ezen határozat után az indítványok tárgyalása követ­kezett. A tatai egyházmegye indítványa a múlt évi lévai kerületi gyűlés 118. szánni határozatának megváltoztatása iránt, tekintettel a közelgő zsinatra, nem fogadtatott el. A komáromi egyházmegye két segédlelkészének azon kérése, hogy a minősítésre vonatkozó püspöki javaslat azonnal életbe léptettessék, nem fogadtatott el; de ugyanezen in­dítvány kapcsolatában a segédlelkészi sorrend, mely külön­ben sem egyeztethető össze lelkészválasztási törvényeinkkel, egyszerűen eltöröltetett. Ez egyik igen nevezetes ténye mostani közgyűlésünknek, mely ha némelyeknek talán — mint minden rendszerváltoztatás — némi sérelmére fogna is szolgálni, a közügyre nézve mindenesetre üdvös leend. A nagykárolyi egyházmegye ösmert indítványa az 1848. XX. trvezikk eftectuálása tárgyában, több egyház­megye véleményének meghallgatása után, akként nyert el­intézést, hogy kerületünk törvényes hatóságainktól, a kon­venttől és zsinattól várja a szegénysorsu lelkészek anyagi helyzetének javítására szolgáló intézkedéseket. A pápai egyházmegye indítványára a testvérkerüle­tek és megyék felkerestetnek, hogy esperesi elbocsátó nélkül tanítókat soha ne alkalmazzanak. Barthalos István a főiskola pénztárnoka és ügyésze a következő lemondó levelét terjesztette a közgyűlés elé: Fötiszteletü egyházkerületi Közgyűlés! Alólirott, a pá­pai reform, főiskolai pénztár kezelésével és a jogügyeknek is vitelével 1876. év őszén bízattam meg a ft. egyházke­rület által. Az egyházkerületnek bizalmáért törekvésemmé tettem, hogy a főiskola vagyonát kázipénztárilag hűsége­sen és úgy kezeljem, hogy az folytonosan gyarapodva, ren­deltetésének minél inkább megfelelhessen, a főiskola szük­ségleteit s a tanárok fizetéseit fedezze és ígéretet tettem arra is, hogy az új iskolai épületre 1850-es években be­épített s akkor még 32000 frt összegű alapítványi tőkéket letörlesztem, helyre állítom. Örömmel jelenthetem, hogy a czél, melyet óhajtottam, elérve van. a főiskola vagyona ma 100000 írttal több, mint 14 év előtt volt és a 32000 frtnyi beépített tőke helyreállítva van, a tanárok létszá­mának szaporodása mellett azok fizetése is jóval szaporo­dott az 5-öd éves pótlék behozatalával. Természetesen mindez a ft. kerület, egyházmegyék s a hivek áldozat­készsége folytán történhetett, ennélfogva érdem nem, csak

Next

/
Oldalképek
Tartalom