Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1890-03-16 / 11. szám
Első évfolya m. ff. S7,«ílll. Pápa 1890. márczius 16. DUNÁNTÚLI ELŐFIZETÉSI DÍJ: Helyben és vidékre postai szétküldéssel ejp'-sz évre 1 frt. félévre 2 frt. Az egyház és iskola köréből. A ÜINÁNTIjLI EV.REF. EGYHÁZKEK. HIVATALOS kÖZLiiSVE ♦© MEGJELENIK MINDEN VASARNAP. 3. HIRDETÉSEK RÍJA:-4 hasábos petitsor többszöri közléséért ö. egyszeriért 7 kr sorja. Ezenkívül bélyegdi.j HO kr. .X TARTALOM' ^ Elsőbb leánynevelő-intézet kérdéséhez. II. Endrei J. Rózsa. — A lelkészi hivatal. V. (Dr. M. Simpson.) — Tárcza. Szoboszlai Pap István superintendens naplójából. (Vége köv.) — Könyvismertetés: A Linczi Békekötés Zsilinszky Mihálytól. I. Kis Ernő. — Vegyes közlemények. A felsőbb leánynevelő-intézet kérdéséhez. ii. Örömmel engedek t. szerkesztő úr megtisztelő felszólításának s készséggel folytatom múlt számiján megkezdett czikkemet. Nagy volna megelégedésem, lia igénytelen nézeteimnek nemcsak olvasói és esetleg még helyeslői is akadnának, hanem — amit azonban szerénytelenség föltennem — végrehajtói is. Mert hát egészen őszintén meg kell vallanom, hogy fejtegetéseimet, terveimet nemcsak papírra szántam, hanem minden részletében a való élet lebegett szemem előtt: saját leányaimnak és hitfeleink zsenge korú nemzedékének jövője. Fáj az a tudat, hog}Meányaink nevelése oly csekély anyagi áldozat árán helyes irányba volna terelhető s ettől mégis vonakodunk, más, talán kevésbbé fontos dolgok kötik le figyelmünket s midőn végre erre is ráadjuk magunkat, a túlságos buzgalom oly terveket alkot, melyek túllőnek a czélon s a bajon még sem segítenek. Körülbelül ez volt előbbi fejtegetéseimnek is alapgondolata. Most azonban érzem, hogy mintegy kötelezve vagyok reá kimutatni, váljon hát mi módon gondolom én a czélt könnyen és biztosan elérhetőnek az által, ha nem nagy költségű és kevés hasznú /elsült/» leáni/iskolát^ hanem kisebb költségű, gyakorlati irányú felső Irán {/iskolákat állítunk. Vonjuk először is párhuzamot a kétféle intézet között A felsőbb leányiskola hat osztályú és növendékeit a népiskola 4. osztályából veszi, kik tehát 10—16 évesek. A felső leányiskola két osztályú növendékeit a népiskola 6. osztályából kapja, ezek tehát a 12- és 14. életkor között vannak. A felsőbb leán}dskolánál föczél a magasabb fokú miveltség nyújtása s tantárgyainak beosztása a középiskolákéhoz hasonló. A felső leányiskola a gyakorlati életre, a női foglalkozásokra készít elő s nem magas fokú, hanem csak középfokú mivoltségef nyújt. .A felsőbb leányiskola 4. osztályából a tanulók felvétetnek a képezdébe. A felső leányiskolának 2-ik osztályából ugyancsak felvétetnek. A felsőbb leányiskola tanerői nagyrészt középiskolai tanárok, a felső leányiskolában polgári iskolákra képesített tanítók és tanítónők tanítanak. A felsőbb leányiskolában a tandíj 60—80 frt, a felső leányiskolában 5 frt. íme ezek a főbb különbségek a kétféle állami intézet között. Ebből azonban nem következik, hogy mi is igy állapítsuk meg a felállítandó felső leányiskoláknak vagy másképen felső népiskoláknak szervezetét. Szándékosan Írtam ez utóbbi elnevezést, mert némelyeknek talán e Szörény elnevezés nem tetszenék s azt vélhetnék, mintha az ily intézetek egy színvonalon állanának a 6 osztályú népiskolával. Erre nézve utalok a vallás- és közoktatási ministerium legújabb kimutatására, mely a miskolezi ev. ref. felső leánynevelő intézetet is — jóllehet az 4 (-vés tanfolyami! — a felső népiskolák közé sorozta. Nehéz dolog is volna oly felsőbb leányiskolát szerveznünk, mely a mellett, hogy a törvény nagyon is magasra szabott követelményeinek megfeleljen, még sok oly speciális kívánalomnak is eleget tenne, a melyek fölvételére nekünk szükségünk van. Maradjunk tehát egyelőre csak a két osztályú felsőbb népiskolánál. Vegyük fel ebbe azon tárgyakat, melyeket az állami tanterv megszab. Mint-II
