Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1890-10-12 / 41. szám
bő 3 nék közüttök, megmutatván kezeit és oldalát. a szeretet hangján montlá nékik : „Békeség nektek." Ezen szavakból a megbocsátó szeretet hangzik ki: és ki kétkedhetik a •felöl, hogy a hit által megigazítván békeségök lett Istennel. Sőt mi több ,.reájuk lehelle és monda nékik : vegyetek szent Lelket!“ Kicsoda kívánhatna többet, mint érezni a diadalmas Megváltó lehelletét s tőle Lelket nyerni? Azt sem mondhatjuk, hogy a lehető legnagyobb vallásos örömmel ugyanaz volna. Midőn az I rat látták, örvendeztek. Sőt Tamás legutolsó kétkedéseit is eloszlatta. Még negyven najdg sokszor látták. Hallották Ot szólani az Isten országára való dolgokról. Az olajfák hegyén látták öt dicsőségében felemelkedni és hallották az angyaloktól, hogy ismét el fog jönni. A kereszt, a halál, a koporsó mind eltűntek. A dicsőség felhőjén mennybe emelkedő Idvezitő és az angyalok ígérete elfeledtették azokat velük. ..Ok pedig imádván Otet, magtérének Jerusálembe nagy örömmel és mindenkor a templomban valónak, dicsérvén és áldván az Istent.'4 Mily magasztos gyönyör volt ez! De ez mégsem a lelkészi hatalom. Az ige hirdetésére való elhivatásuk s ezen czélból már előbb kapott megbízatásuk sem mondható ennek. Feltámadása után igy szólt tanítványaihoz: ,.Miképen elbocsátott engeuiet az Atya, aképen én is elbocsátják titeket;44 és mennybemenetele előtt ezen nagy megbízást adta nékik: ..Eluienvén mind e széles világra, prédikáljátok az evangyéliomot minden teremtett állatnak." És mégis ezen magasztos megbízatás daczára utasító őket, hogy ..maradjatok Jerusálem városában, mígnem felöltöztetlek menvnyei erővel.“ Ha ezen hatalmat analysálni próbáljuk, úgy vélem nem sikerűiéiül. Szellemi, láthatatlan az. Csupán csak azon körülményeket, a melyek közt adatik és a hatását mutathatjuk ki. Valósággal azon hatalom természeténél fogva leírhatatlan. Egyedül munkáiból ismerhető fel. A nehézkedés, a természeti erők közt ez a legnagyobb erő. mely mindenkor és mindenütt munkál, kívül esik kutatásainkon és felfogásunkon. Hol vannak azok a kötelékek, melyek erősebbek az aezéluál s a melyek a bolygókat központjukhoz kötik? Hol vannak azok a láthatatlan kötelékek. melyek mint valami óriási hálózat körülveszik s a földhöz kötik a levegőnek minden parányát? sőt. nem is a földhöz, hanem a föld központjához, bárha azt nem érhetik is el ? Nekem úgy tetszik, hogy Isten emblémájául vehető az, mert betölt minden tért és munkál minden anyagban. Ha a csillagászok azon álma igaz lenne, hogy nem csupán a holdak keringenek bolygóik, és ezen bolygók napjaik körül, hanem még ezen napok is roppant rendszerek központjai körül s mindezen rendszerek végre egv nagv központ körül keringnek, ki foghatná tel ezen «•ró nagyságát, mely a végtelen térben mint a vonzás törvénye épen oly pontossággal munkál a világokon keresztül, mint a legparányibb atomban? Ezen erőt nem látta soha senki sem és azért mégis hat. munkál napfényben és Betétben egyaránt; ez forgat ja a myriad nyi fénylő égi testeket pályájukon. A ki ezen erőt teremtő szavával létre hozta, adja amaz erőt is. mely bennünk és általunk munkál. A vonzó erőnek más uyilvánulása is vau. ott van a vegyi rokonság, mely a savakat és az aljakat egyesülésre <*54 készteti. Ott van a delejesség, mely a vasat a porból és homokból, a ezink és rézdarabok közül kiragadja. A felfüggesztett delejtiit ez tartja folyton egyirányban s az emberek magukat és kincseiket a viharos tengeren eunek biztos vezérletére bízzák. A szél fújhat bármily erővel, a hullámok hánykolódhatnak bármily dühödteu; a hajó inoghat: de az a különös láthatatlan, érzékelhetetlen erő mindig egy irányban tartja a tüt. Ki mondhatja meg. mi tulajdonkénen ez az erő? Csak hatását látjuk ; csak hatását mérlegelhetjük meg. Ilyen a szellemi hatalom is. Nem mondhatjuk no g ,.hóimét jő és hová megyén:" de hat az emberi lélekre, ennek viharzó szenvedélyeit lecseudesiti, az álnokság, ravaszság, testi kívánságok és fösvénység helyébe az igazságot. tisztaságot, szelídséget és a szeretetet teszi a lélekben uralkodóvá. Nagyobb változásokat idéz elő a sokat keresett bölcsek kövénél, melytől azt várták, hogy minden. a mit megérintenek vele, aranynyá változik. Ez az újjászületés, melyet az egész mindenség teremtöjének lelke idéz elő az emberi lélekben. A lelki hatalom nem a megjelenés szépségében, nem is a forma méltóságában áll. Nem is tudomány, ékesszólás avagy logika ez: de mindezeket czéljára felhasználhatja. A legnagyobb erővel fénylhet és ragyoghat ez, a tanulatlan ember beszédjében épugv. mint a legékesebben szólóéban. Áthathatja ez éji úgy az anya ajkáról hangzó szavakat, mint a kis gyermek beszédjét. Az embernek bármely tulajdonságát felhasználhatja ez Isten dicsőségére s az egyház javára. Ezen szellemi hatalom, a legmagasabb nvilvánulásábau lelkészi hatalom. Minden egyéb tehetségeket foglalkoztat s felhasznál ez. Így a gondolkodási erőt. nemcsak az emberek, hanem az angyalok és az Isten gondolatait is: gondolatokat, melyek az örökkévalóságból erednek s a melyek diadalmaskodni fognak, a midőn a född története bezáródik. A különféle nyelveket. Liinküst tüzes nyelvével hirdeti az igét a föld minden népeinek, hogy minden szivet Isten hatalmának és szeretőiének ismeretére elvezéreljen. Felhasználja ez az ékesszólás legnagyobb erejét is s az ember mily befolyást gyakorolhat embertársai felett ! Lám Demosthenes philippikáival úgy zavarta fél Athene lakosait. mint a vihar a tengert. Cicero miként hatott a senatnsra és a római népre! Ott van remete Péter, miként felizgatta Európa lakosait a keresztes hadak idején ! A szónoklat erejének bizonyságai Fox. Litt. Sheridan és Burke a britt parlamentben. Hát Napoleon mily befolyást gyakorolt katonái felett rövid, tüzes beszédeivel, midőn az ellenségre mutatott Európa csatamezéin, vagy midőn az egyptoini pyrauiisok lábainál arra figyelmeztette őket. hogy negyven század néz le reájuk azok csúcsairól. Ha van. mint sokan állítják, egy m&guetikus erő, mely kigyullad a beszélő szemeiben és kisugárzik onnét a hallgatókhoz s a hallgatóktól vissza a beszélőhöz; ha van közöttük egy ilyen titkos folyamat, mely a szónok energiájában s a hallgatók elragadtatásában nyilvánul és ezen leirhatlan erő a beszélő leikéből a hallgatok leikébe valami módon átfolyik ezen erőnek meg kell lenni a hiv és igaz lelkészben. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.
