Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1890-10-12 / 41. szám
651 . DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP A jövő 1801. évi zsinatra, természetesen oly számban választanak az egyes kerületek képviselőket, amint az a törvénykönyv 60. igában meg van állapitva: de jövőre nézve, az arányosság kimondott (dvr és <i méltányosság el nem hallgatható köretei mén iyj r issza at ásíthat tamil felhívja az 1891. évi zsinatot, hogy a 69. §. rendelkezését novelláris intézkedés utján aként változtassa meg, bogy egyfelől a dunáninneni és erdélyi, másfelől pedig a dunántúli és tiszáninneni kerületek egyenlő számmal küldjenek a zsinatra követeket. Es ez egyenlő számot kétféleképen lehet elérni. Vagy úgy, hogy érintetlenül hagyatván a választott képviselők összegének 94-ben megállapított száma, az erdélyi kerület Lettövei kevesebb követet küld, mint eddig: a dunántúli viszont kettővel többet, mint eddig. Eszerint a képviselők száma az egyes kerületek közt ekép oszlik meg: Tiszántúl üunamellék Erdély Dunántúl Tiszáninnen 34. 16. 16. 14. 14. Ez lenne az egyik, a népességaránynak és méltányosságnak teljesen megfelelő felosztás. Ha azonban az erdélyi kerületnél nem akarja zsinatunk az eddig megállapított — bár a népességaránynak meg nem telelő — számot kevesbíteni, nincs más mód. mint a gyülekezetek által választott képviselők számát hattal növelni, úgyhogy a választott képviselők száma 100, a zsinati tagok összes száma pedig 114 helyett 120 lenne. A hat uj képviselőből pedig kapna Tiszántúl kettőt, melyet szigorú népességarány szerint nem 34, de 40 képviselő illetne meg; Dunamellék és Dunántúl szintén kettőt-kettőt. Ekép küldene Tiszántúl 36, Dunamellék 18, Erdély 18. Dunántúl 14, Tiszáninnen 14 képviselőt. Készemről ez utóbbi megoldást látnám minden tekintetben czélszerünek és méltányosnak. Révész Kálmán. A lelkész! hivatal. I>r. M. Simpson amerikai metliodista püspök felolvasásai. XXI. A lelkészek nem csupán beszédeik anyaga és milyensége, hanem főleg az elért eredmény által különböznek egymástól. 8 ez, a lelkek reformálásában s megtérítésében, a Megváltó országának építésében nyilvánul. 652 A mi a sikert eszközli, lelkészt hatalomnak nevezhető. Oly szellemi jellegű valami ez, hogy világosan definiálni nem lehet. De az elnevezés, azért mégis irásszerü, ha egy kissé határozatlan is, jobb kifejezést nem találhatunk rá. Ez az, amely nélkül prédikálásunk hiábavaló, s a mely után minden ifjú lelkésznek őszintén és buzgón kell törekedni. Szent Pál az evangyéliomról azt mondja, hogy az ,.Istennek hatalma minden hivő idvességére,“ nyilván Rómának. mint azon idők leghatalmasabb államának souverenitása és hatalma ellentétéül használja azon kifejezést. Epen ezen hatalom működése nem csupán az egyes emberek szivében, életében ismerhető fel. hanem a népek életében is. Az apostol ezen hatalomról úgy beszél, mint a mely folyton vele van „melyre igyekezem is. tusakodván az ő ereje szerint, mely én bennem hatalmasan cselekszik.“ S összehasonlítván azon hatalommal, mely az Ur Jézust halottaiból feltámasztó, mondja az apostol „Nagy örömest dicsekedem azért az én erőtlenségimmel inkább, hogy lakozzék én bennem a Krisztus hatalma.“ A „hatalom“ szót a görög uj testamentumban több szó fejezi ki. így Kmaog, a mely erőt. pliysikai erőkifejtést jelent. De leginkább e kettő Movant és öuvuutg. Az első tekintélyt. valamely magas hivatallal járó kiváltságokat, méltóságot jelent. így „teljes hatalom adatott nekem menynyen és földön.“ Krisztus az ő tanítványainak „hatalmat“ adott a tisztátalan lelkek felett, és hogy mindenféle betegségeket gyógyíthassanak. A hivatali előnyök és csodatevő adományok mindenkor t'tovat« és ritkán dw«„/?-szel fejeztetnek ki. A lelkészi hatalom kifejezésére mindenütt a ővvautt használtaik, mint pl. sz. Lukács evangyélioma utolsó fejezetében olvassuk: „maradjatok Jerusalem városában. mígnem felöltöztetlek mennyei erővel.“ Ugyanezen szó használtaik a pünkösti jelenet leírásában és az apostol is ezzel fejezi ki a lelkészi hivatal szellemi hatalmát; mint pl. „mert nem adott nekünk az Isten félelemnek lelkét. hanem erőnek és szeretetnek és józan elmének lelkét“ ; és „az én beszédem és prédikál ásom nem volt emberi bölcseségnek hitető beszédiben; hanem inkább a lelki erőnek megmutatásában.“ S ezt is monda: „a keresztről való tudomány, jóllehet azoknak, a kik elvesznek, bolondság. nekünk pedig, kik megtartatunk. Istennek hatalma.“ Itt a hatalom szó isteni adományt jelent, de a mit valaki nem csupán vagy főleg saját maga épületére nyert, hanem hogy azon erő munkálkodjék ő általa mások szivében is. Ez a lelkészi hatalom. — hogy úgy szóljak erkölcsi hatalom, melylyel a lelkész felruháztatik és vele együtt némi tekintetben minden munkás keresztyén. Ez igazolható személyes és vallásos tapasztalattal. Kiváltképen igaz ez az apostolokra nézve. Három évig voltak együtt Krisztussal. Látták öt. hallották tanítását. Néhányan közülök tanúi voltak az Ur színeváltozásának és látták az 0 dicsőségét. Apostolokká tétettek és csodatételre adományt nyertek : mégis várniok kelle ezen hatalom elnyerésére. Ezen hatalom tehát nem egyértelmű a megtéréssel. Jézus tanítványait nem szolgáiul, hanem barátaiul tekiuté. Kiválasztó őket a világból s biztosító őket, hogy áldásainak részesei leendenek. És bár a rémület egy órájában elhagyók őt. elfutottak, mégsem veté meg őket. Megjele-
