Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1890-10-05 / 40. szám
641 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. ismertetés Achilles-sarkának tartok. — bogy a fordítás átvegyen el semmit az eredeti zamatosságából, vagy ne vádoltatliassék az értelem tendentiosus megváltoztatásával. Tehát Maszni/ik tanáré kétségtelenül az érdem, hoi/ij a Társasáé/ nem tért a debrerzeni confessional isin us és liiratalos egijhúziassánj Htjára, és latin/ ,,n" tdacsonijiilt le /tnsztán né/ties iratok kiadóhicafalácá f! No már az ilyen beszédre csakugyan elmondhatjuk a régi jó. „orthodox kálvinista” énekkel: „Már e/.t a nap sem állhatja!” Hiszen Maszni/ik álláspontja a Társaság 1*8«. deczemberi és méginkább 188b. márcziusi gyűlésein hogy keményebb szót ne használjak — teljesen mellőztetett s az „orthodox kálvinisták.” és tegyük hozzá: orthodox lutheránusok') kívánalma — ha már ki kell mondanunk — témjleej kielégítést nyert. Áli szükség azért a küllőid előtt a tényállásnak meg nem felelő állításokkal lépni fel ; mi szükség Debreczent s annak férfiait a külföld előtt mindenáron befeketíteni akarni bármikor is, de különösen most. midőn épen I íebreczen készül hagyományos vendégszeretetével Irodalmi 'Társaságunk jövő tavaszi közgyűlését fogadni; mi szükség egy derék kartársunk homlokára olyan babérkoszorút erőszakolni, amelyet ő nem vár és el sem fogad; de mi szükség végre úgy tüntetni fel a dolgot, mintha olyan jámbor emberek is lettek volna közöttünk, akik a 'Társaságot csapán a népies irodalom mücelése és terjesztése rétjeit akarták felállítani'! Ilyeneket én nem ismertem és nem ismerek, de bizonyára Sz. sem tud egyet is megnevezni. Mindezekből pedig mi következik V Nem az. hogy Szlávik barátom ream megharagudjék s a jövőben talán letegye külföldre szóló tudósitói tollát, hanem az, hogy igyekezzék megbékélni azokkal a rettenetes „orthodox kálvinistákkal.” .Masznyik barátunkat. kinek érdemeit senki sem méltányolja jobbau nálam — ne helyezze oly szédületesen magas polczra. ahonnan maga is lekivánkozik: végezetre Írjon ezentúl is mentői több ismertetést a mi tudományos és irodalmi mozgalmainkról a külföldi lapok számára, de Írjon alaposan és elfogulatlanul. Mindkettőhöz kétségtelenül megvan nála a tehetség, csak — akarnia kell. Rf.vksz Kálmán. ECYHÁZI ELET. A budapesti értekezlet. tSze/it. IIO. akt. /•> A „közpapok Lapja” által indítványozott, s régóta előkészített országos református papi értekezlet csakugyan összejött múlt szept. hó 3(>-án Budapesten. A megállapított programm szerint az értekezletet a kálvintéri rét. templomban istenitisztelet előzte meg, melyen Vásárhelyi Zsiqnmnd órallya-boldogtalvi (Kedélyt lelkész mondá el nagy kitüntetésben részesített egyházi beszédét. Isteni*) így például boldogult Cxékua é* Dr. Sxeberényi püspökök faleni hallatára, előttem jelentették ki. hogy ok néni akarnak együtt lenni a Társaságbnn az unitáriusokkal. Szerkesztő. 642 tisztelet végéztével az ágost evaug. atyafiak Deák-téri dísztermébe vonultak az értekezlet tagjai — mintegy másfélszázan — s itt Asztalos (ii/ön/ij nagykárolyi lelkész megnyitó beszéde után Osráth Imre sarkadi lelkész korelnöksége alatt következőleg alakult meg a tisztikar: elnökök Asztalos <'t/öi'i/i/ és Karács AUnrt pesti tlieol. akad. tanár. (A politikai lapok őt rilán/i elnökként említik de ez bizonyára tévedés lesz.) Jegyzők: Miklóssy Márton és Biky Károly; pénztárnok szintén Miklóssy. A legelőször felszólalt lYntek Ferencz azon indítványa, hogy a. tárgyalás halasztassék el. elvettetvén, többen (1‘eterdi. Gergely. Vasadi Balogh. Nagy Lajos. Kovács Albert) szóltak a tárgyhoz, hogy t. i. mi legyen a teendő, az 184«: XX. tezikk életbeléptetését kivánják-e, vagy az államsegély felemelését, továbbá hogy az országgyűléshez intéztessék-e petitió. vagy csak a zsinathoz memorandum- A hosszas vita. Karács Aliiért felszólalása értelmében az első napon oly eredménynyel végződött, hogy az országgyűléshez nem kérvényeznek, hanem a konventhez fognak egy memorandumot benyújtani, melynek elkészítésére az elnökség vezetése alatt Segesváry József. Peterdi Károly esperesek, vasadi Balogh Lajos. Péntek Kerencz és Biki Károly lelkészek. Kráter Sándor és Katona Péter ügyvédek. Szöts és Kenessey tlieol. tanárokból álló bizottság küldetett ki. Másnap (okt. 1.) Miklóssy Márton legelőször is szavazást kért a felett, hogy a tegnap kiküldött bizottság munkálata, vagy pedig az u. n. nagykárolyi memorandum fogadtassék-e el? Hosszas vita indult meg e kérdés körül. melyben a többek közt Kiss Aliiért debrerzeni lelkész és országgyűlési képviselő is részt vett. Végre is a tegnap kiküldött bizottság munkálata fogadtatott el. melynek benyújtására, valamint egy országos lelkészi et/i/lef alakításának előkészítésére Kovács Albert elnöklete alatt eijtf ‘2.1 tai/liól édlé réi/rehajtii natjij bizottság küldetett ki. Kíváncsian várjuk az elfogadott memorandum szövegét s a tárgyalások lefolyásának hiteles előadását s akkor majd érdemlegesen hozzászólunk a dologhoz; mostani tudósításunkat csak a napilapok sok tekintetben hiúim» és sajtóhibákkal teljes közleményeiből állíthatván össze. É—N. TÁRCZA. A íülbsgyínás Ausztráliában, Amerikában és Franeziaországban.*) Azt hiszem, hogy ezen fejezetet érdeklődéssel és haszonnal fogják olvasni mindenütt. S ha bárki komolyan figyelembe veszi az ebből vonható tanúságot, látni fogja, hogy a fiilbegyónás csak a kibeszélhetlen romlottság magvait hinti mindenfelé az egész világon. Hadd lássa miu• Mutatvány ('. h i n i <| u i hires munkájából, mely Angliában •j7 kiadást érvén. 135.000 példányban kelt el. Magyarra fordította, és kiadja Révész Mihály barátunk, kinek lapunk 35. számában közölt előfizetési felhívását e helyen is melegen ajánljuk a t. olvasók szives figyolm'-be. Szerkesztő.
