Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1890-10-05 / 40. szám

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

644

643

denki, hogy mily sikerrel rombolja a/ ellenség a let és tisztaság nyomait a szivekben s teszi tönkre tatlan leányok lelkületét.

Bár ón csak néhány hónapig voltam Ausztráliában, mindamellett hiteles és tagadhatlan adatgyűjteményt szereztem arra nézve, hogy mily romboló hatást gyakorol a gyóntatószék a női erényre. Ezen adatok terjedelmes köteteket tennének ki és borzalommal töltenék el a tartományt, ha lehetséges volna mindet kiadni. De egy rövid fejezet által korlátoltatva, csak a legnyilvánosabbak közül mutatok be néhányat.

Nem rég történt Paramattában, hogy egy igen tisztességes családból való ir leány elment gyónni a paphoz. De a gyóntatószékben hozzá intézett kérdések baromi jellegűek voltak; az erőszakoskodás pedig, melylyel ez a pap rá akarta venni istenfélő és becsületes bűnbánóját arra, hogy elégítse ki az ő romlott szive aljas vágyait: azt eredményezte, hogy a leány rögtön elhagyta a római katli. egyházat és széttörte a bilincseket, melyek őt a csábitó lábaihoz kötötték. Fussa végig a szives olvasó ezen leány levelét, melyet én a Sydney (Ausztrália) Gazette 1839 jnlius 28-iki számából másoltam s látni fogja, hogy saját nevének aláírásával mily bátran vádolja gyóntatóját, ki oly gyalázatosán megbotránkoztatta őt kérdéseivel s megkísértette lerombolni benne a női önérzet utolsó nyomait is, sőt azt is kijelenti, hogy barátnői közül sokan kinyilatkoztatták előtte, hogy velők is úgy bántak gyóntató atyáik.

Minthogy a fiatal leány unokahúga volt egy ismeretes római katli. püspöknek, ezen felül két pappal közeli rokonságban állott, nyílt fellépése nagy zajt ütött, és a rom. katli. hierarchia csípősnek találta a szelet. Ezen ineghazudtolhatlan tanú nyíltan és bátran adta elő a tényeket. Az egyedüli eszköz, melyet igénybe vettek azok, akik engesztelhetlen ellenségei mindennek a világon, ami szerit és igaz, hogy megvédjék ingadozó hatalmukat és íentartsák a becsület álarczát, — az volt. melyet minden időben használtak -- „orgyilkosság a becsületes leánynyal szemben, kit nem tudtad' elhallgattatni.“ Néhány nappal azután kegyetlenül megsebesítve, vérében találták, nem messze Paramattától; de az isteni gondviselés úgy intézte, hogy a papok által bérelt orgyilkosok elhibázták az áldozat kivégzését. A leány felüdült sebeiből és sok évekig élt, hogy hirdesse a nyilvánosság előtt, hogy úgy Ausztráliának mint az egész világnak papjai arm használják a fiilbeg^ ónást, hogy gyónóik szivét megfertőztessék s lelkét elkárhoztassák.

íme itt a fiatal, becsületes és derék nő levele:

A gyóntatószék.

(A »Sydney Gazette» kiadójához.)

Minthogy a napókban a „Sydney Gazette“-ben egy bűnügyi tárgyalást olvastam, mely a legfelsőbb törvényszék előtt kedden f. hó 9-én folyt le s rendkívül meglepett' ezen gyarmat róni. katli. püspökének Dr. Poldinguak tanúvallomása: az ön lapja utján óhajtóm nyomozni, hogy vájjon van-e valami különbség az angol és ir róni. katli. papok közt'? Ha nincs, és ha igaz, amit Dr. Pökling mond,

akkor én velem igazán csúnyán bánt azon papok közül a legtöbb, akiknek én gyóntam.

Nagyon jól tudom, hogy a róni. katli. pap1 sohasem fogja azt mondani, hogy: „Fizess ennyit és én feloldozlak“, mert ez elárulná a fortélyt; de a gyakorlat hangosabban beszél, mint a rendelet és én magamról mondhatom, (és én még ismerek százakat, kik hasonlót mondhatnának. ha mernének) hogy számtalanszor fizettem a papnak, mielőtt felkeltem volna térdeimről a gyónás alkalmával, fizettem azon ürügy alatt, hogy elhalt rokonaim lelkének a purgatoriumból való kiszabadulásáért miséket és imákat mondanak.

Eli belém azt a hitet plántálták, hogy a misék nem érvényesek, hacsak a bűnösség állapotán kívül nem vagyok. vagy más szóval kegyelmi állapotban kell lenni. Következésképen nekem fel kell oldoztatnom, ha hatályos misét akarok szolgáltatni és minden róm. katli. nagyon jól tudja, hogy minden miséért- előre kell fizetni, mielőtt az mondatnék. Nekem egy művelt katli. pap mondta, hogy minél többet adok, annál jobb ti saját lelkemre s barátaimnak a purgatoriumban visszatartott lelkére nézve. Minthogy én velem elhitették, hogy a róm. katli. egyház csalhatatlan s képtelen a tévedésre, tana és gyakorlata ugyanaz az egész földkerekségén: nagyon megütődtem Dr. Folding tanúvallomásának olvasásakor. Eu azt hiszem, hogy nagy tévedésbén kell neki lennie, mikor azt mondja, hogy határozottan meg van tiltva a papoknak pénzt bármi úton módon is elfogadniok; sőt ha valamit adnának is a hívek jótékony czélra, azt máskor kell adui, de „nem is szokásos“, vagy pedig az írországi papoknak kell gyalázatos lélekkuíároknak lenniük. Talán lesz szives Dr. Folding felvilágosítani, hogy miért kellett nekem és szegény elámított családom oly sok tagjának, annyi éven keresztül fizetni a papoknak ilyenféle ereklyékre: „a kereszt szava“, „szent csontok“, „szent viaszk“, „szent tűz“*, „szentek ruhái“, Rómából és más helyekről; „szent föld“ a szent sírból; „az Isten báránya“, „evangyéliomok“, „vállruliák“, „szentelt gyertya“, „szentelt só", „szent Ferencz zsírja.“ stb.

De nincs időm, hogy elősoroljam az irtózatos ámításokat, amikre fizettem; pedig- gyóntatóim közül egy se számíthatta azt be útiköltségül, mivel mind helyben lakott; de ezek talán nem aféle tények, melyek maguk után vonnák a Dr. Folding által nyilvánított degradálást: „vannak tények, melyek állandóan maguk után vonják a hivatali fokozatban való lejjebbitést és megvetést;“ én azonban alázatosan és szivemből adok hálát az Istennek, hogy protestánssá létem óta, nekem nem kell arra várni, miként Dr. Poldinguak, hogy megtudjam mily tetteket kell színlelni mindazoknak, kik az ő ragályos hatáskörükbe jutnak, úgy hogy én a legünnepélyesebben protestálok Isten és ember előtt a pápai egyház hazugságainak és bálványozó isteni tiszteletének menedékhelyei ellen, s a legkomolyabban és állandóan imádkozom, hogy abból ne csak az én rokonaim, hanem Isten kegyelméből mindazok, kik kebelében vannak, jöjjenek ki és váljanak ki, miként én, úgy hogy azon az úton, mit ők eretnekségnek neveznek, juthassanak el az ő atyáik Istenének, tiszteletére.

becsüaz ár-