Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1890-09-21 / 38. szám
605 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 606 az idők folyamában különült, a melyekben és a melyek által él és létezik. Ks hogy e részben a protestáns felfogás volt helyes, hogy az elkeresztelő római katli. pap azon intentióval keresztelt. hogy ez által az elkeresztelt egyént saját egyházába veszi át, erről most a curiai bírák is meggyőződést szerezhettek azon harczból, mely a .,Magyar Államnak", a harczias «deríts lapjának minden egyes számában folyik. Maguk a plébánosok hirdetik most, hogy a keresztség a római katholirizmusba felvétel (M. Állam ápr. 12-ki és csaknem minden száma) nyíltan kimondják, hogy még akkor is a r. katholicismusba való felvétel az, hogyha nem r. katli. pap, hanem protestáns, pogány, vagy zsidó végezte azt. (Magy. Áll. ápril 15. szám.) A curia a helyett, hogy a törvények alapjára helyezkedett volna ítélete hozatalakor (a mely Ítélete pedig döntvény erejével bírt. s minden további keresetnek és igy a sérelmek orvosolhatásának útját vágta), azon illetékességi körébe nem tartozó dogmatikai kérdést akarta eldönteni, hogy a szent keresztség által hova vétetik föl a keresztelt egyén. K döntvény ellen akkor nem jajdult föl a Magyar Állam, most oly hatalmasan villogtatott dogmatikai fegyvereikkel nem szálfák ellene sikra diadalmi babér után vágyakozó harczosai, mert hiszen „modus vivendi"-t nyújtott, az n«“kík arra, hogy az ország világos törvényei ellenéi«* l«*lk«‘k hódítására irányzott hadjáratukat büntetlenül folytathassák, sarlójukat mások vetésébe ne csak belevághassák, hanem a learatott gabonát „sans gene44 saját csűrökbe takaríthassák. 10 viszásságuak véget vetendő Trefort cultuszminister úr ő Excellentiája 1884. évi július 11-ről keltezetten kibocsátotta 24.727. sz. a. rendeletét, melyben nem tiltja ugyan a más felekezetű lelkész által keresztelést, de eltiltja az illetéktelenül keresztelt egyénnek anyakönyvezését, s illetékes egyházi főhatóságaik által közvetítetten meghagyja a lelkészeknek, hogy valahányszor oly gyermeket. ki a törvény szerint más felekezethez tartozik — bármely okból megkeresztelnek: a keresztelési bizonylatot anyakönyvezés végett az illetékes lelkészhez a ténykedés után legfölebb 8 nap alatt és az 187b. XL. t.-ez. 53. £-ában megszabott büntetés terhe alatt áttenni **1 ne mulasszák. E rendeletet a róm. katli. püspöki kar egyszerűen félretett«*, a joghatósága alatt áll«) papsággal nem közölte, épen azért a papság feljogosítva érezte magát arra. hogy azt nem létezőnek tekintve, folytassa eddig követett eljárását. büntetlenül tulajdonitva «*1 azt. a mi törvényszerint nem az övé. A prot. egyházi főhatóságok, élükön a konventtel. fölirta k a cultuszminiszteriunihoz, kérvén a törvény sérthetetlenségének biztosítását, a hdkeket törvényellenes hadjárattal hóditás megakadályozását, az egymást érő vallási sérelmeknek orvoslását. Annak feltüntetéséül, hogy elkeresztelésekkel évenként hány hdket hódítanak «*1 a prot, egyháztól, álljon itt az a kimutatás, melyet az orsz. statistical hivatal együk tagja !> vérzsák dános állított össze az 1879. évben köt «itt vegyes házasságokról, s annak csak is reánk v«»natkozó az a része, midőn protestánsok k«*lt«*k össze r. katholikus, vagy görög katholikus templomban, római vagy görög katholikusokkal. Római katli. templomban kelt össze 1879. évben 1032 reform, vőlegény 1031 r. katli. és 1 görög katli. menyaszszonynyal; 597 ref. vőlegény 588 r. katli. és 9 gör. katli. menyasszonyával : és igy egy évi időtartam alatt reformált jegyesek közül 1629 tette le a hiiség«*sküt római katli. templomban, s kötelezte magát gyermekeinek a róm. egyház hitelvei szerint neveltetésére. Ugyancsak 1879. évben görög katli. templomban kelt egybe 142 ref. vőlegény 1 róni. katli. és 141 görög katli. menyasszonyéval : 58 ref. menyasszony 58 görög katli. vőlegény nyel. Lélekszám arányban egyenlő az ágostai liitv. ev. testvérek vesztesége is. mert az 1879. éviién róni. katli. templomban kelt egybe 6<>2 ág. liitv. ev. vőlegény 6«»1 r. katli. és 1 görög katli. menyasszonynyal: 424 ág. h. ev. meiivaszszonv, 42n r. katli. és 4 görög katli. völegénynyel; görög katli. templomban : 67 ág. h. ev. vőlegény. 2 r. katli. és 65 görög katli. menyasszonynyal. 23 ág. h. ev. nienyaszszony, 23 görög katli. völegénynyel. Ágostai hitv. ev. testvéreink közül e szerint 1879. évben 1116-an kötöttek oly házasságot, melynek kötésekor minden gyermek«*ik«‘t át kellett igérniök a római s esetleg a görög katli. egyház előnyére. Nem az igazság győző hódit/» ereje az. mi a protestáns felet igéretadásra kötelezi, más rugók azok. melyeknek mozgásba hozatala által az egyháza iránti színit kötelmeiről megfeledkező protestáns féltől az Ígéretet kierőszakolják, a gyónást előző vallásoktatáskor betanított, a pokol minden rémeivel, az örök kárhozat minden iszonyaival megfélemlített r. katli. félnek esdö kérései, a szerelemnek azon hatalma, mely a jobb meggyőződés ellenére is a szív szolgálatára kényszeríti, az előtt meghajlásra bírja a lelkid, az észt, az akaratot, s nem ritkán azon anyagi erő. gazdagság melynek birtokában ott is lehet hatni, a hol kizárólag a szív nem vívhatná ki az uralmat: ezek azon tényezők, melyek az átigérés kierőszakolásánál közreműködnek, de nem az igazság, mert ha ez volna, akkor a protestáns félnek nem gyermekeit kellene átigéruie. hanem önmagának is át kellene mennie azon egyházba, melynek hitezikkei igazsága felöl meggyőződött, s ha át nem megy, <*z nem a rom. katli. papokon múlik, mert hiszen első sorban is a protestáns félnek áttéritésére használnak fel minden «-szközt. s csak ha ide irányzott törekvéseik hajótörést sz.env«*dn«*k. akkor elégesznek meg a születendő gyermekek át,igérésév«*l. Bizonyosra vehetjük, hogy az 1879-ik év óta nem fogytak, hanem inkább szaporodtak a római és görög katli. papok előtt kötött vegyesliázasságok. s folytonos növekedésben vau a két protestáns egyháznak az elken ^teltekben való vesztesége. Pap tíÁnoK, püfcpOk.
