Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1890-06-15 / 24. szám

379

DUNÁNTÚLT PROTESTÁNS LAP.

380

református egyháznak hazánk és nemzetünk ügyében századok óta kifejtett önzetlen működését és elévülhetetlen érdemeit. így történt aztán, hogy az első sorban vallásos jellegű ünnepély a felekezetek testvéries ölelkezése közt, közel Ausztria határaihoz és idegen nemzetiségek közepette a hazaszeretet, a magyar állameszme magasztos kultuszába olvadt át.

Nem csoda aztán, hogy ily emelkedett szellemű és kitünően sikerült ünnepély után a két napon át tartott egyházmegyei közgyűlés nem részesült a közönség részéről oly ügyelőmben, melyet úgy az elnökség tapintata, a tagok szakértelme és ügybuzgalma, valamint a tárgyak fontossága mellett méltán megérdemelt volna. A gyűlés tárgyai között többször is előfordult a papi és tanítói földek adójának sok bonyodalmat okozó kérdése, valamint azon sérelmi eset. hogy egyházunk hívei végrehajtás mellett kényszerittetnek néhol a kath. papnak 'vagy tanítónak bizonyos illetéket fizetni. Egyházkerületünk összeségét közelebbről érdeklő tárgy egyetlenegy fordult elő, t. i. az egyházmegyei közgyűlés teljes készséggel beleegyezését adta, hogy a legközelebbi kér. gyűlés Székes- Fehérvár helyett Rév-Komárombau tartassák meg.

Es ezzel befejezhetem hézagos tudósításomat, kívánván a derék őrségi egyházmegyének s Körmend és vidéke emelkedett szellemű közönségének minden áldást és boldogságot.

R—sz K—n.

A komáromi egyházmegye közgyűlése.

Nevezett egyházmegye e hó 3-án reggeli 9 órakor kezdte meg a komáromi ev. rcf. egyház iskolai épületének nagy termében rendes tavaszi közgyűlését. Az első tárgy a nagy terjedelmű esperest jelentés felolvasása volt, mely után Konkoly Thege Béla a komáromi ev. ref. egyház főgondnoka és küldötte indítványára egyhangúlag elhatározta az egyházmegyei közgyűlés, hogy az esperes előző évről szóló jelentése a jövőre nézve mindenkor előzetesen kinyomatandó és az egyházaknak s azok lelkészi hivatalának a gyűlés napját megelőzőleg 8 nappal megküldendő lesz és az egyházmegyei elnökség által a határozat hozatal tárgyát képező ügyek lesznek csupán a tárgysorozatba felveendők. Az esperesi jelentés után első sorban elhatározta a közgyűlés, hogy a f. évi egyházkerületi gyűlést Beöthy Zsigmond ur egyházi működésének 50 éves jubileuma alkalmából R.-Komáromban kívánja megtartani s e tárgyban az összes egyházmegyéket is megkereste. Ezután a gyűlés néhai Konkoly Thege Balázs emlékét örökítette meg jegyzőkönyvében és elhatározta, hogy az auuak elhalálozásával megürült elun. vil. tanácsbirói állás nemkülönben Jókay Károlyinak az elun. vil. számvevői állásról történt lemondása folytán megürült hely szabályszerű választás utján betöltessék. Erre az egyházmegyei közgyűlés félbeszakittatván, az egyházmegyei törvényszék ült össze és Beödök Pál lelkész elleni panaszok tárgyában tanácskozott s hosszas tanácskozás után a panaszolt cselekvények történeti idejének felderítése czéljából pótvizsgálatot rendelt el. Az egyházmegyei törvényszék ülését követte a közebéd, mely alkalommal elsőnek poharat emelt Válgi Lajos esperes és kiemelvén a gyöngélkedő állapota miatt a közebéden részt nem vevő. de gyengélkedése daczára a közgyűlés terhes vitatkozásaiban osztozó Pap Gábor püspöknek kiváló érdemeit, ennek egészségére ürített poharat. Ekkor felemelkedett Konkoly Thege Béla egyházmegyei életünk ifjabb alakja és az egyházmegyei közgyűlés érdeméül emelte ki ama körülményt, hogy akkor, amidőn a prot. egyház létalapjában vau megtámadva az országszerte napirenden levő elkeresztelésekkel. mégis a támadók csapnak oly igazságtalan zajt.

A komáromi egyházmegyei gyűlés e tekintetben a magyar kormány törvényes intézkedésein megnyugodva igazsága érzetében mélyen hallgat. Es ezt helyesnek tartja az egyházi gyűléseken, de ez nem zárja ki azt, hogy ily alkalommal. amidőn nem az egyházmegyei zöld asztalnál tanácskozunk. a számos igazságtalan vádra vonatkozólag helyreigazítással ne éljünk. Az ő véleménye szerint a prot. egyházaknak erkölcsi kötelessége — úgymond szónok — az, hogy az igazságos prot. álláspont minél kevesebb zajjal, de annál több tevékenységgel védelmeztessék. A lelkészeknek a múltra nézve szoros kötelessége a vegyes házas családoknak s az elkeresztelt gyermekeknek nyilvántartása s az egyház összes tagjainak valláserkölcsi oktatásban való részesítése s amennyiben a szülők a vallásos nevelés tekintetéből idegen beavatkozás és befolyásolás folytán egyházi kötelességeikről megfeledkeznének, az elkeresztelt gyermekek a vallásos oktatásra — tanköteles korba lépvén, hatóságilag is szoritandók; szólló — bár a lelkiismereti szabadság szempontjából minden kényszereszköz alkalmazásnak ellensége, sőt ha az egyháztagok sorából valaki egyházi kormányzata és hit elveivel elégületlen volna s felekezeti állását meggyőződésből elhagyná, mindenkinek valásos meggyőződése előtt tisztelettel hajolna meg, de midőn azt látja, hogy azon csecsemők, kik a lelkiismeretlen zaklatások folytán az illetéktelen lelkészek által a lelkiismeretlen kufárkodás eszközévé sülyesztetnek, holott ők a magyar országos törvényhozás által biztosított felekezeti joggal, felekezeti állással bírnak, melyről csecsemő korukban . . 18 éves koruk elérte előtt — öntudattal, érett megfontolással nem bírván — öntudatosan le sem mondhatnak s igy az elkeresztelések folytán felekezeti jellegükből öntudatlanul s törvényellenesen sőt igazságtalanul lesznek kivetkeztetve — — s mert tudja, hogy azok a szülök, kiknek terfnészetadta jogaikra oly kihivólag történik ma hivatkozás, mennyi lelkiismeretlen zaklatás, mily lelki kényszer s gyakran mily lelki furdalások . . családi nyugalmuk és boldogságuk árán szánják el magukat a törvényellenes és vallásos meggyőződésükkel ellenkező cselekedetekre: szólló az országos törvények teljes és szigorú végrehajtásának hive, mert ép e tekintetben úgy az egyházak, a lelkészek és egyháztagok részéröl történt mulasztásoknak tulajdonittatik a mai helyzet, minthogy e kötelességek elhanyagolása s az ebből kifejlett vallási közönyösség élesítette ki az erőszak fegyvereit s okozta, hogy az erőszakoskodó lelki kufárok ma már eddigi tartózkodó álláspontjukból kiléptek sőt kihivólag oly nyilatkozatokat is tesznek, „miszerint ők nem küldik át az anyakönyvi adatokat a prot. lelkészek-