Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1890-06-15 / 24. szám
DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 382 381 uek. mert a szánna nézve naponként fogyó sectáknak prozelitákat nem szereznek.“ Pedig- lehet-e igazságosabb jogszolgáltatás az államban békében élő. törvényesen bevett felekezetekre nézve, mint amelyet az 1868. évi Lili. tcz. contemplál. hogy ,.minden személy a saját nemének vallását követi, melyből az •anyatermészet örök törvényei szerint származott.“ A felekezeti állás tehát veleszületett joga a személynek s tövényesen biztosított tárgya a személyi jogképességnek. Mert valamint biztosítják a magyar közpolgári törvények a még meg nem született embryonok a törvényes öröklés jogát, ép ngy biztosítja a hivatkozott törvényczikk a megszületett személyeknek felekezeti jogát, felekezeti állását. Kire már igenis lehet törvényesen hivatkozni. Azt is mondják az erőszakoskodók. hogy ..ha a prot. lelkész elkeresztel más felekezeti állással bíró gyermeket, ők azt vissza nem követelik s fel sem jelentik, s ha a prot. lelkészek is igy járnának el. nem lenne baj“ . . . Kz azonban nem áll. Tartozik az igazságért szólló annak kijelentésével, hogy a prot. lelkészek a hozzájuk vitt csecsemőt ha megkeresztelték is, illető lelkészi hivatalaikhoz az anyakönyvi adatokat rendszerint át tették, vagy ha szórványosan felmerült volna is eset — annyi erőszakoskodás után — az első megkeresés után azonnal át fogják azt tenni. Mert a prot. egyház e téren a provocált kuHur-harczot el nem fogadja, minthogy ezen egyháznak alapja a Krisztus inclusiv szeretető, az igaz szeretet a személyek iránt felekezeti és osztálykülönbség nélkül. De hova is vezetne az, ha a prot. lelkészek is ugyanazon vehementiával folytatnák a jogtalan elkereszteléseket s az ezeket megelőző s a család békéjét veszélyeztető s a köznyugalmat megháboritó ádáz küzdelmeket. Kz az állam erőit szétforgácsoló s a magyar társadalmi élet elért eredményeit felforgató cultur-harczra vezetne, melyet nem csak a grot, egyház-társadalom . . . hanem a magyar nemzeti érzületben megizmosodott s a szabadság, egyenlőség és testvériség erkölcsi alapjaira fektetett maggá r állam és fái sa-d alom is visszautasít. . . . Igenis elfogadjuk a szó legnemesebb értelmében a culturalis harezot. emeljük, tökéletesítsük a magyar valláserkölcsi oktatás és népnevelés épületeit, de ne zavarjuk a köz- és családi nyugalmat s e czélból kötelessége minden prot. papnak szigorúan őrködni, hogy a magyar felekezeti békét biztositó alaptörvények végrehajtassanak s ezért szólló a jelen levő és jelen nem levő egyházmegyei papokért, kik e tekintetben kötelességüknek megfelelnek üríti poharát. tSzahó Imre somorjai lelkész a szülőkre hantja a felelősséget. azonban előbbi felszóllalónak abbeli megjegyzésére, hogy vájjon a szülők ily közönyösségének ki az oka? minthogy a jelenlevők e kérdések további fejtegetését nem kívánták, felszólalását azzal végezte, hogy adjon a Gondviselés a magyar prot. egyháznak számos oly vegyes házas szülét, mint a felszóllaló s ezért ö a komáromi ref. egyház főgondnokára ürité poharát. Bizony mondom e kérdésről sokat lehetne szóllani . . de azt hiszem leginkább megnyugodhatunk ama közvéleményben, hogy az e téren felmerült bajoknak az erőszakoskodó papok, kik a családi és társadalmi békét felzavarni a kér. szeretettel összeegyeztethetőnek tartják a legfőbb okozói. Szóltak még többen is s Beöthy Zsigmond em. gondnok igazi nemes szeretettel emlékezett meg az egyházmegyei papságról s kérte reájuk Isten áldását. Az egyházmegyei gyűlés délután folytatva lett s elintéztetett számos tárgy s az elsők között jóváhagyatott az újszőnyi ref. iskolai épület helyiségéül a komáromi ref. egyház főgondnoka által kötött adás-vevési szerződés, mely szerint egy a község közepén épült uj ház 1850 írtért szereztetik meg a felállítandó iskola czéljaira. Azonban az iskola felállítására vonatkozólag főgondnok előterjesztéseit az egyházmegyei gyűlés az idő előre haladottsága miatt már nem hallgatta meg. Élénk vita fejlődött ki az ó-gyallai egyházközségnek volt lelkésze elleni ügyére nézve, mely a tévesen felvett jegyzőkönyvi pont kiigazításának elrendelésével végződött. Hosszas vita volt még a madi egyháznak anyaegyházi jellegétől való megfosztatása kérdésénél s Pap Gábor püspök magas lendülettel és feszült figyelem mellett előadott gvönyörii beszédben kötötte lelkére a jelenvolt küldötteknek, hogy igyekezzenek az igazságos megoldásban megnyugodni, mert a vallásukból való kitérésseli fenvegetődzést nem őseiktől örökölték . . . őseik nemcsak vagyonukat, de életüket is áldozták fel hitükért s a prot. egyház nem sajnálja az egyháztól elszakadókat, mert ezen egyház ereje nem szám erejében, de erkölcsi fölényében rejlik. Mire a közgyűlés nevezett egyház anyaegyházi jellegét oly feltétel mellett, ha ez idő alatt vagyoni viszonyait rendezni fogja, ujabbi három évre kiterjesztette. Az egyházmegye nyomdai s egyéb régibb tartozásaira nézve elhatározta a közgyűlés, hogy tekintettel arra, miszerint azok behajtása iránt már perrel fenyegettetik az egyházmegye, azok mielőtt az egyes tartozó egyházaktól beköveteltethetnének, az egyházmegye vagyonából előlegezi essenek. Igen erős vita indult meg a komocsai tanitóválasztás kérdésében. Szabó Zsigmond lelkész megtámadta « választást, mert lvamocsáii az egyház presbyteriuma a zsinati törvények értelmében mindez ideig törvényesen megalakítva nem volt s törvénytelen testület választván a tanítót, kéri e választás megsemmisítését, s miután esperes is kijelentette, hogy az egyház presbyteriuma a választás előtt lemondott volt s nem volt törvényesen megalakítva, a közgyűlés a választást megsemmisítette s a presbyterium törvényszerű megalakítása és uj választás eszközlésére utasította esperest. Borza Lajos és társainak a csicsói egyház ellen a külbirtokosok elleni adókivetés tárgyában benyújtott felebbezését az egyházmegyei gyűlés elvetette, mert ezen adó a régi gyakorlat alapján vettetett ki s mert az egyházi törvény 16. §-a az ily külbirtok után adózók részére a jogok gyakorlatát is biztosítja. Több tárgy, miután a két napi közgyűlés az elnökök és tagok figyelmét nagyon igénybe vette, minthogy különben sem igényelnek sürgős elintézést, az augusztushavi gyűlésre halasztatott. . . . . Y
