Új Dunántúli Napló, 2004. december (15. évfolyam, 328-356. szám)
2004-12-03 / 330. szám
6 DUNÁNTÚLI NAPLÓ - 2004. DECEMBER 3., PÉNTEK POLITIKAI VITAFÓRUM „Ezért tehát míg időnk van, tegyünk jót mindenkivel, leginkább pedig azokkal, akik testvéreink a hitben.” (Pál apostol) Baranyai honpolgárok! Adjunk esélyt a jövőnek december 5-én! Szavazzunk IGEN -nel a kettős állampolgárság ügyében! Ne a politikusok, hanem saját önbecsülésünk miatt. Most nem a pártszimpátia a kérdés. Szavazzunk mindnyájan IGEN -nel, baloldaliak, jobboldaliak, konzervatívak és liberálisok. A népszavazáson mondjunk IGEN -t a jövőnkre, mondjunk IGEN -t önmagunkra! „Föl, hazámnak valamennyi / Lakója, / Ideje, hogy tartozását / Minden ember lerója;/Ki a házból, ki a síkra, / Emberek, / Most az egész Magyarország / Legyen egy nagy hadsereg!” (Petőfi Sándor) Dr. Ajtay Zénó egyetemi adjunktus, dr. Aknai Tamás egyetemi tanár, dr. Aknai Tamásné, dr. Albert Éva egyetemi docens, dr. Andrásfdlvi Bertalan egyetemi tanár, dr. AndrásfaM Bertalannné, Antal Klánt, Apáthy Arpád- né, dr. Balogh Imre orvos, Bornemissza Gergely kungfu oktató, dr. Bozó János klinikai orvos, Bozóné Kegyes Réka, dr. Csala Béla főorvos, Dévényi Sándor Kossuth- és Ybklíjas építész, Dobos Józsefbe, dr. Ember István egyetemi tanár, dr. Erős Levente, dr. Fazekas Zoltán egyetemi adjunktus, Gadóné Wunderlich Andrea Éva, dr. Gallyas Ferenc egyetemi tanár, Gariné Mátyás Éva, dr. Gaszner Balázs egyetemi tanársegéd, Gáti Anna, Gere Attila borász, Geresdy Lászlóm, Góbi Annamária, dr. Gömöri Éva egyetemi adjunktus, Gyenei Tivadar, dr. Győrimolnár Iván egyetemi adjunktus, dr. Halas Iván, dr. Hejjel László, egyetemi tanársegéd, Herczog Brigitta, Hirt Rita, Hoppál Péter igazgató, Hmbovszki Melinda, Ifi. dr. Kellermayer Miklós egyetemi docens, Igali Gyulá- né, dr. Ittzés Balázs klinikai orvos, dr. KatzirzBéla, dr Kajtár Béla intézed orvos, Kakuk Magda, Kalász Veronika, dr. Kálmán Endre egyetemi adjunktus, dr. Kálmán Endréné, dr. Balogh Nóra orvos, Karoliny Ágota, Kegyes Attila István, dr. Kegyes Katalin, dr. Keller Judit egyetemi adjunktus, dr. Kellermayer Miklós egyetemi tanár, dr. Kellermayer Richard egyetemi tanársegéd, Kerekes Margit, Kiss Gyula, Kiss (Nuláné, dr. Kiss István, dr. Kollár Lajos egyetemi tanár, dr. Kónyi Attila egyetemi adjunktus, dr. Kovács Bálint egyetemi tanár, dr. Krarják András intézeti orvos, Kulcsár Tamásné, dr. László Renáta PhD. hallgató, dr. László Terézia egyetemi adjunktus, dr. Lehoczky Agnes, Lugosi Agnes, Manaszes Anikó, Manaszes László, Medve Csilla, dr. Méhes Gábor egyetemi adjunktus, dr. Mészáros Hajnalka intézeti orvos, dr. Mihóka Irén, dr. Miklán Dóm klinikai orvos, Móró Mária Anna, Nagy Zoltán, Nemes Csaba, Németh Tímea, dr. Novák Zoltán ny. igazgató, dr. Nyárjás Géza egyetemi tanársegéd, dr. Pajor László egyetemi tanár, dr. Pál Endre egyetemi adjunktus, dr. Papp Lajos, egyetemi tanár, Páva Péter igazgató, dr. Páva Zsolt, a Fidesz Bam- nya megyei I. sz választókerületi elnök, Pintér László, Pintémé Csorba Noémi, dr. Révész Mária, Rodler Miklós, Salamon Csaba, Sám Balázsné, dr. Sárszegi Zsolt egyetemi adjunktus, Sasvári Éva, Schneider Zoltánná, dr. Senyén Dávid egyetemi tanár, dr. Sipos Elemér egyetemi adjunktus, Skrnbák László, dr. Stankovics József egyetemi adjunktus, dr. Szabados Sándor egyetemi docens, dr. Szalui Gábor egyetemi adjunktus, Szatyor GyőzőJaműves szobrász, dr. Székely Miklós egyetemi tanár, dr. Szelényi Zoltán egyetemi tanár, Szirmai Gábomé, Tíf- Ján Ede villányi borosgazda, Tiffán Zsolt viUányi boms- gazda, dr. Tihanyi Miklós sebész, dr. Tihanyi Miklósáé, dr. Tomóczki Tamás egyetemi adjunktus, Tóth Arnold, dr. Tóth Zsolt egyetemi tanársegéd, Végi János, Virágáé Dobos Anikó, Zsolt László igazgató. Gondolatok a Legénysírnál Zengővárkonyiak, pécsváradiak látogatták és koszorúzták meg a Kelet-Mecsek gerincén, Zengő- várkony felett lévő úgynevezett „Legénysírt”. 1919-ben a délről jövő szerb csapatok Pécs elfoglalása után Zengő- várkony térségéig nyomultak előre. Itt, Zengővárkony fölött a Mecsek gerincét jelölték ki határnak. Pár nap múlva kikiáltották a Pécs- Baranyai Szerb Köztársaságot. Szegedi László Lajos, mázai legény kedvese pedig a határ túloldalán élt. Ez lett a veszte, mert az erdőn és határon keresztül való átkelését a szerb határőrök gyilkos golyója megakadályozta. Itt halt meg, és itt temették el. Vajon gondolunk-e arra, hogy a Trianoni Diktátum által szétszabdalt Magyarország e déli tája, Pécs-Baranya lehetne ma is Szerbia része? Milyen érzésekkel várnánk ekkor azt, hogy hogyan szavaznak a sorsunkról a Zengőn túliak? A december 5-i népszavazáson gondoljunk azokra a magyar testvéreinkre, akiket a történelem igazságtalansága fosztott meg magyar állampolgárságától! Segítsük elő igenlő voksaink- kal testvéri összeölelkezését minden magyarnak határok és nemzetek felett! Dr. Bíró Ferenc Az MDF-é az egyedüli jobboldali álláspont Antall József miniszterelnök az egységes magyar nemzet mellett tett hitet, amikor felvállalta és külpolitikájának alappillérévé emelte a tizenötmilliós Kárpátmedencei magyarság ügyét. Az elmúlt tizennégy évben az MDF következetesen kiállt a nemzetrészből kiszakított magyarokért, jóllehet ez kevésnek bizonyult akkor, amikor a kompromisszumképtelenség falába ütközött. Ez történt 1993-ban, az állampolgársági törvény módosításának javaslatával, így történt öt évvel ezelőtt, amikor az MDF javaslata szerint különleges jogállást (nem csak státusztörvényt) kellett volna adni a határon túliak- nak, így történt ez egy évvel ezelőtt, amikor 60000 aláírás összegyűjtésével egy időben a külhoni állampolgárság, azaz a kedvezményesen megkapható állampolgárság megszerzésére nyújtott be törvényjavaslatot. De úgy tűnik, a kompromisszumképtelenség falai mindaddig emelkednek, vastagodnak Magyarországon, amíg a nemzet szó vajmi keveset jelent a más politikai nézeteket valló pártoknál. Parrag László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a kamara által egy teljes körű hatástanulmány elkészítése után úgy ítélte meg, hogy amennyiben a kormány által hangoztatott 100 ezer betelepülővel számolunk, az Magyarország számára nemcsak GDP-növekedést, de a versenyképesség javulását is jelentené. Ha áttelepülnek. A következetességet nem csak e kérdés kapcsán képviseli az MDF, amely tavaly 48000 aláírást gyűjtött össze, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja felül a Csehák-féle kórháztörvényt, mely lehetővé tette volna a kórházak teljes kiárusítását A törvényt az AB ennek nyomán hatályon kívül helyezte, vagyis a Munkáspárt által népszavazásra szánt kusza kérdés okafogyottá vált! A kérdésfelvetés azonban a mostani népszavazáson azt célozza, hogy a továbbiakban semmiféle magántőkét ne lehessen bevonni az egészségügybe, vagyis sem patikát, sem háziorvosi szolgálatot vállalkozás formájában működtetni ne lehessen. A NEM mögött az a következetesség van, amely visszanyúlik a Fi- desz-MDF 2002-es közös választási program alapjául szolgáló szándékokra, mely szerint: „ az alapellátásban és a fogászatban az orvosi tulajdonlású teljes körű privatizációt, a szakrendeléseknél az egyéni és csoportos tulajdonlású privatizációt támogatjuk.” Tomcsányi Kata MDF 2 x igen! Az újdonsült magyar állampolgárok szavazatai nem dönthetik el a magyarországi választásokat, mert Magyarországon csak az választhat, akinek állandó magyarországi lakóhelye van. Nem igaz, hogy a magyarországi nyugdíjpénztárt fogják terhelni az új magyar állampolgárok. A nyugdíjra jogosultság járulékfizetéshez kötött, így aki más országban fizeti a járulékot, az ott jogosult a nyugdíjra. A határon túliakat nem fogják Magyarországon ingyen gyógykezelni, mert az egészségügyi ellátás is a biztosítási rendszerben való részvételiéitől, vagyis a járulék fizetésétől függ. Nem igaz, hogy a határon túli magyarok új állampolgárságuk megszerzésével elveszítik korábbi állampolgárságukat. A szomszédos államok elfogadják, sőt maguk is alkalmazzák a kettős állampolgárság intézményét. Az sem igaz, hogy az Európai Unió, illetve a nemzetközi jog nem teszi lehetővé Magyarország számára, hogy a határon túli magyaroknak megadja az állampolgárságot. Az Európa Tanács 1997-es egyezménye szerint minden állam saját joga meghatározni, kik az állampolgárai. Azok az állítások sem igazak, melyek szerint a magyar állam- polgárság megadását követően elözönlik majd Magyarországot a határon túliak. Felmérések szerint a külhoni magyarok néhány százaléka tervezi csak az áttelepülést, de ők feltehetőleg az állampolgárság hiányában is ezt tennék. Mivel több mint 2 millió IGEN szavazatra van szükség, kérünk mindenkit, hogy IGEN-t mondjon történelmünkre, magyarságunkra, európaiságunkra, emberségünkre. Az eddigi magyar tapasztalatok azt mutatják, hogy kevés az olyan befektető, aki ne a nyereség reményében vett volna részt a privatizációban, aki pusztán emberbaráti szeretetből fektetett volna be az egészségügybe. Ezt a veszélyt el lehet hárítani a népszavazáson való részvétellel és a kórház-privatizáció leállítása melletti voksolással. Ursprung János, KDNP OE-tag Közös nyilatkozat A Független Kisgazdapárt országos vezetése és a Kisgazda Polgári Egyesület országgyűlési képviselői 2004. november 22-én megbeszélést tartottak. A tárgyalás eredményeként a felek felhívják az ország minden kisgazda szimpatizánsát, a gazdatársadalmat, hogy 2004. december 5-én vegyenek részt a népszavazáson és mindenki szavazzon két igennel. A kétigenes népszavazást a kisgazda szervezetek az egész nemzet érdekében állónak tekintik, és ez szolgálja a gazdatársadalom érdekeit is. Dr. Túri-Kovács Béla, a KPE elnöke; Kovács István József, az FKgP elnöke Csapdahelyzet Egyik legnépszerűbb művészünk, Gálvölgyi János a napokban ezt írta be naplójába: „Egyáltalán nem szeretnék írni a december 5-i népszavazásról, amelybe egy ezáltal sztár Magyarok Világszövetsége ugratta bele az országot. Egy olyan népszavazásba, amelyről senki sem tudja, milyen következményekkel jár az itthon és a külhonban élő magyarokra nézve.” Úgy gondolom, sokan vagyunk így ezzel. Mégis írni kell, beszélni róla, érvelni, ban maradásával egy sor fenntartó település jelentené be, nem képes saját forrásból megfelelő színvonalon működtetni ezeket, modernizációjukhoz, felújításukhoz nem rendelkezik elegendő forrással. A másik kérdés, a népszavazás szomorú dilemmája: vajon mennyiben érzelmi, s mennyiben racionális döntés a határon túli magyarok állampolgárrá fogadása. Az ügyben a legnagyobb vihart az kavarta, hogy az MSZP fel merte tenni „Az MSZP fel merte tenni a kérdést: elbírná-e a költség- vetés és a magyar gazdaság az áttelepülők ugrásszerű nőve kedését?” mert aki politikára adta a fejét, nem kerülheti meg a súlyos társadalmi kérdéseket. Nem kerülheti meg akkor, ha - mint én is - önkormányzati képviselő, s jól látja, a népszavazás mindkét kérdése - amennyiben a többség igennel válaszolna - csapdahelyzetet, a települések gazdasági ellehetetlenülését, csődhelyzetet eredményezne. Tekintsünk el most attól, hogy a kórházprivatizációval kapcsolatos kérdés értelmezhetetlen, túlhaladott és megfoghatatlan, hiszen a törvény, amelyet a referendum kezdeményezői szerint hatályon kívül kellene helyezni, már nem létezik. De elgondolkodott-e valaki azon, hogy a közszolgáltató intézmények, kórházak állami, önkormányzati tulaj dona kérdést: elbírná-e a költség- vetés és a magyar gazdaság az áttelepülők ugrásszerű növekedését? A párt illetékesei kiszámolták, a nyolcszázezer magyarigazolvánnyal rendelkezőt alapút véve ötszázhar- minchétmilliárd forintba kerülne mindez. S ebben nincs benne, hogy nemzettársaink részére az önkormányzatoknak biztosítaniuk kell az egészségügyi ellátást, gyermekeik oktatásban való részvételét. Ez nemcsak jelentős és ma nem rendelkezésre álló ön- kormányzati forrásokat igényelne, de aránytalanul megterhelné a jelenleg is maximális terheléssel működő egészségügyi intézményeket, iskolákat, óvodákat. Tóth Bertalan, MSZP Kettős állampolgárság- igen, vagy nem? A népszavazáson nem az MSZP-re vagy a Fideszre szavazunk, hanem a határon túli magyarok ügyében. A kettős állampolgárság nem pártpolitika, hanem hosszú távú nemzeti stratégiai, erkölcsi kérdés. Sokan nagy hátrányokat említenek a kettős állampolgárság velejárójaként, holott az azzal járó kedvezmények körét csak a Parlament fogja meghatározni, a képviselők kétharmadának egyetértésével. A magyar nép által esetlegesen mondott „igen” önmagában nem jelent semmit, semmilyen veszélyt vagy plusz kiadást a magyar állam és az adófizetők számára. A kettős állampolgársággal nem jár automatikusan nyugdíj, ingyenes orvosi ellátás, szavazati jog. A kormánypártok erre válaszul azzal érvelnek, hogy akkor a Magyarországon élő nyugdíjasoktól, gyesen levő kismamáktól is elvennék ezeket a járulékokat - ez üres riogatás, ilyesmire alkotmányos lehetőség természetesen nincs. Nem anyagi érdekekről van szó, hanem elvi és érzelmi kérdésekről: magyarnak tartjuk-e a határon túli magyarokat, és elő akarjuk-e segíteni azt, hogy továbbra is a szülőföldjükön élhessenek? Vagy belenyugszunk-e abba, hogy a nem EU- tagország szomszédaink magyar polgárait a schengeni rendszer vízumkényszerrel sújtja? Most a kormánypártok azzal érvelnek, hogy „nemzeti Trianont” fog elindítani a kettős állampolgárság, azzal, hogy a határon túli magyarok tömegei települnek majd át az anyaországba. A valóság ezzel szemben az, hogy csak nagyon kevesen akarnak áttelepülni; a felvidéki magyarok már uniós állampolgárok, bármikor átköltözhetnének Magyarországra, és ezt mégsem teszik meg. A többség a szülőföldjén akar maradni. Valódi„nemzeti Trianont” az jelentene, ha mi magunk mondanánk le a határokon túli magyarokról, mi magunk húznánk meg ismét a trianoni határokat. Erdős László Bottlik Sándor Pécsi MIÉP hírsáv A Recski Szövetség pécsi csoportja és a hortobágyi tagozata holnap, december 4-én szombaton 10 órakor a pécsi vasútállomáson lévő toronyházban érdekvédelmi gyűlést tart. Vendégek lesznek dr. Zimányi Tibor elnök, dr. Hargitai János, dr. Horváth János és Körömi Attila országgyűlési képviselők és Sághy Gyula filmrendező. A gyűlésen szó lesz a Dél-Dunántúlról kite- lepítettekről készített film sorsáról is. (a) I
