Új Dunántúli Napló, 2004. december (15. évfolyam, 328-356. szám)

2004-12-04 / 331. szám

6 HITÉLET 2004. DECEMBER 4„ SZOMBAT - DUNÁNTÚLI NAPLÓ Pécsi Advent , Í777T7 ........_ jBü ffläBsaaai December 4., szombat 14.30 Bazilika, a Gyár­városi Szieberth Róbert Általános Iskola Fúvósze­nekarának hangversenye. 15.00 Bazilika, az ad­vent ünnepi megnyitója. 15.30 Bazilika, a Siklósi Szent Imre Katolikus Általános Iskola műsora. 17.00 Bazilika, Kollár Anikó fuvola- és dr. Kopt­jár Gábor orgona-hangversenye. 18.00 Bazili­ka, szentmise a Corpus Christi kápolnában. 19.00 Altempbm, adventi gondolatok néhány percben: Rosner Zsolt káplán, Lovász Irén és Mi- zsei Zoltán. December 5., vasárnap SZENT MIKLÓS-ÜNNEP GYERMEKEKNEK 15.00 Bazilika, Márkuszínház Pécs, Betlehemi történet 16.30 Bazilika, Szélkiáltó E^űttes: Adventi ének. 17.45 Szt István tér, Adventi gon­dolatokat mond Garadnay Balázs általános hely- nők, közreműködnek a Művészeti Szakközépis­kola fúvósai. 19.00 Dómmúzeum, Kegye János pánsípművész és Bajtala Emese hárfaművész klasszikus koncertje. 19.30 Bazilika, A Capella Savaria és Zádori Mária adventi hangversenye. December 6., hétfő 6.00 Bazilika, hajnali szentmise, utána agape a Kocsis László teremben. 16.00 Bazilika, a Cisz­terci Rend Na$ Lajos Gimnáziumának Orff zene­kara és fúvóse^üttese. 17.00 Bazilika, a Pécsi Református Kollégium Általános Iskolájának kó­rusa és a Református Kollégium vegyeskara. 17.00 Dómmúzeum, Beszélgetés Prof. Dr. Ist­ván Lajos egyetemi tanárral. A téma: Az ünnepek szerepe életünkben. 19.00 Bazilika, a magyar- országi németek karácsonya. December 7., kedd 16.00 Bazilika, az Árpádházi Szent Margit Ka­tolikus Általános és Zeneiskola irodalmi színpa­da, zeneiskolás növendékei és az iskola kórusa adventi hangversenye. 17.00 Bazilika, az ANK Martyn Ferenc Művészeti Szabadiskola növendé­keinek és tanárainak karácsonyi koncertje. 19.00 Bazilika, Szamosi Szabolcs tanítványai­nak adventi hangversenye. December8., szerda 15.30 Bazilika, az Értelmi Fogyatékosok Egye­sített Szociális Intézményének színjátszóköré­nek „Nagyszínházi” betlehemese. 16.30 Bazi­lika, a Szekszárdi Szent József Katolikus Általá­nos Iskola Táltos Művészeti Tagozatának szín­játszó csoportja: Tapsi karácsonya. 17.00 Dómmúzeum, beszélgetés Korzenszky Richárd- dal, a Tihanyi Bencés Apátság perjelével. A té­ma: Szent Benedek nyomában. 19.00 Bazili­ka, a pécsi Leöwey Klára Gimnázium leánykará­nak és a FTE Művészeti Karának magánénekes hallgatóinak műsora. December 9., csütörtök 15.30 Bazilika, a Testvérvárosok Terei Általános Iskola Kiskórusa. 15.45 Bazilika, a Testvérvá­rosok Terei Általános Iskola Nagykórusa. 16.00 Bazilika, az Alsószentmártoni Szent Márton Óvo­da karácsonyi előadása. 17.00 Bazilika, a FTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakkö­zépiskola tanulóinak műsora. 17.00 Dómmúze­um, Ókeresztény sírkamrák, responsoriumok cí­mű multimédiás CD-bemutatója, Haramza Lász­ló énekművész. 19.00 Bazilika, Dergez Zoltán adventi orgonahangversenye. December 10., péntek 15.00 Bazilika, a Szent Mór Iskolaközpont ün­nepi hangversenye. 16.30 Bazilika Köcsky Ti­bor ifjú tanítványainak hangversenye. 17.00 Dómmúzeum, beszélgetés dr. Rihmer István ügyvéddel. A téma: Mi a nemzet? 19.00 Bazi­lika, Bóbita Bábszínház, a Kék madár - bábjá­ték zenére. Adventi szentmisék a Bazilikában December 4., szombat 6.00,11.00,18.00; de­cember 5., vasárnap: 8.00, 9.30,11.00,18.00; december 6-tól, hétfőtől december 10-ig, pénte­kig: 6.00,18.00 órakor. A koszorúkészítés ősi szokás advent A melegség és a meghittség időszaka Advent időszaka karácsonyig tart, és a Jé­zus Krisztus születésére való felkészülést szolgálja. A szent hagyományok szerint az emberiség 4000 évig várta a Megváltó eljövetelét. Ezt a 4000 évet szimbolizálja az adventi koszorú 4 gyertyája, melyek közül a karácsonyig hátralévő vasárnapo­kon mindig eggyel többet gyújtanak meg. A keresztény hagyomány szerint adventkor kezdő­dik meg az új egyházi év és a felkészülés a kará­csonyra. A négy vasárnapot magában foglaló ünnep a Szent András napjához legközelebbi első vasárna­A Márkuszínház betlehemes játékával lepte meg a Pé­csi Székesegyház Nagycsaládos Egyesületét advent első vasárnapján. Az előadás után a gyerekek, több mint 150-en ajándékokat készíthettek karácsonyra. Nagy sikere volt a selyemfestésnek, képeslap készí­tésnek, agyagozásnak, origaminak, üvegfestésnek. pon kezdődik és december 24-éig tart. Az adventi szent idő bensőséges és örvendező várakozás Krisz­tus eljövetelére. Az egyházak tanítása szerint ke­gyelmi idő, amely megtisztít és megszentel bennün­ket, ha imádsággal, jócselekedetekkel és lemondás­sal készülünk az Üdvözítő érkezésére. Szent Idő, amely figyelmünket a megtestesülés és a megváltás misztériuma felé fordítja. És nem utolsósorban bűn­bánati idő, amely az Úrral való szentségi találkozá­sok által felemeli az elesett embert. Az adventi koszorú készítésének hagyománya a pogány időkre nyúlik vissza, amikor is a szalmából, fűzfavesszőből vagy zöld fenyőágakból font „szent” koszorúkkal a gonosz szellemek elől védelmezték a házat A kör alakú, vagyis az örökkévalóságot jelké­pező koszorúkat zöld, vörös és aranyszínű szalagok­kal díszítették; a zöld volt a termés, a piros az élet, az arany pedig a fény színe. A kör, gyűrű, koszorú mági­kus jelek, az örökkévalóság, a tökéletesség kifejezői. Az ősi pogány varázslat idővel feledésbe merült, csak 1838-ban újította fel egy német protestáns lel­kész, jelesül Johann Wiehern. A hamburgi lelkész készítette az elsőt 1860-ban, aki a mennyezetre ha­talmas fenyőkoszorút erősített, melyre 24 gyertyát tett, minden adventi napra egyet. Hívei hamar el­terjesztették. Néhány évtizeddel később a koszorú leegyszerűsödött, huszonnégy gyertya helyett csu­pán négyet tűztek rá, a négy adventi vasárnap jel­képeként. Három lilát és egy rózsaszínt Az első vi­lágháború idején protestáns vidékeken már szinte minden családnál kigyulladtak az adventi koszo­rúk, de a század ötvenes éveitől csaknem minde­nütt általánossá vált. Magyarországon főleg a második vüágháborút kö­vető időben vált szokásossá, templomokban, középü­letekben, otthonokban adventi koszorút tenni az asz­talra vagy az ajtóra, csillárra függeszteni, a meghitt­séget, melegséget sugárzó díszekkel. Ünnepi megnyitó A Pécsi Advent rendezvénysorozat megnyitójára 2004. december 4én, délután 3 ómkor kerül sor a pécsi Bazilikában. Beszédet mond dr. Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnöke, a rendezvénysorozat fővédnöke, Mayer Mihály pécsi megyés püspök, va­lamint dr. Toller László Pécs város polgármestere. A zsidók örömünnepe December 7-én 18 órától köszöntik a zsidó közös­ség tagjai a Pécsi Zsidó Hitközség Fürdő utcai székházában örömünne­pük, a chanuka kezdetét. M. E. A közös imádság után meggyújt­ják az első gyertyát, melyet nyolc napon keresztül mindig eggyel több követ, mikor végül is egyszer­re nyolc gyertya lángja köszönti az ünnepet Nem marad el a vidám­ság sem, lesz ünnepi műsor, a nő­tagozat süteményekkel lepi meg a résztvevőket Miért örömünnep a chanuka? Egyrészt arra emlékeznek a gyülekezetek tagjai, hogy őseik megelégelve a makedónok és gö­rög elnyomok zsarnok­ságát fosztogatásait fel­lázadtak ellenük és Makkabi vezérükkel az élen kiűzték elnyomói­kat, kiharcolták a füg­getlenségüket Másrészt egy csodára gondolnak vissza, amikor a szen­télybe értek a harcosok, szomorúan tapasztal­ták, hogy a szent láng meggyújtá­sára csak egy napra való olajat ta­láltak. Míg az új olaj elkészülhe­tett, ahhoz nyolc napra lett volna szükség. A kicsinyke láng azon­ban nem aludt ki, nyolc napig ki­tartott Ennek emlékére gyújtanak napjainkban nyolc napon át gyer­tyákat Milyen szokások fűződnek az ünnephez? Mindenekelőtt a már em­lített gyertyagyújtás. A chanukai gyertyatartón nyolc gyertyát lehet elhe­lyezni és van egy külön hely az úgynevezett szol­gagyertyának. Az ünnepi gyertyákat nem lehet gyufával meggyújtani, csak a szolgagyertya lángjával. A zsinagógában gyújtott gyertyák nem helyettesítik az otthoni gyer­tyagyújtást Goják János Az élet kibonta­kozásának, az evolúciónak ref- lektív elemzése azt igazolja, hogy ez a hosz- szú folyamat egy összefüggő rendszer keretében zajlott, amit a létezés szerkezeté­nek neveztem. Ennek felismerése és elfogadása az ember számára nem csak azért problematikus, mert az élet kibontakozásának fő­sodra mellett mindig léteztek de­fektusok, devianciák, hanem azért is, mert az emberré válással az állatok viselkedését determiná­ló mechanizmusok megszűntek. Az átöröklött ösztönök szabályo­zása az értelmi belátáson és a sza­bad döntésen múlott és múlik ma is. Hogy ezzel hogyan birkóztunk meg, azt a saját tapasztalataink­ból és a kutatók beszámolóiból tudjuk. Nyilvánvaló, hogy a létezés szerkezetének megfelelő maga­tartási minták, normák kialakítá­sát és érvényesítését nagymér­tékben befolyásolta, sőt meghatá­rozta az egyes közösségek társa­dalmi rendszere, kultúrája és fej- . lettsége. Ezért vannak jelentős el­térések, különbségek. Kétségte­len, Európa jutott a legtovább, a zsidó és görög örökségnek kö­szönhetően. Mégpedig az emberi méltóság, a szabadság és egyenlő­ség elvének, tényének felismeré­se és elismerése révén. Minden kicsit is művelt ember tudja, hogy ezt a Biblia fogalmazta meg első­nek, a rá jellemző vallási szemlé­letbe ágyazottan. Amit elmondtam eddig, az tu­dás, tudomány. A vallás pedig a hitre épül. A hit a tapasztalatok­ból közvetlenül nem igazolható, ezért nem tudomány és nem is tu­dás a tudomány értelmében. A vallásos ember számára, így ne­kem is nyüvánvaló, hogy az élet a Teremtőtől van. A dinamikus és kreatív élet kibontakozása, az evo­lúció, az emberré válás mögött az Isten áll. Ez a természet összefüg­gő, harmonikus rendje által, be­számítva a defektusokat, Isten szól. A mohamedán Ashi aritav teológiai irányzat (XI.) képviselői szerint „Isten egy meglévő rend­szernek megfelelően cselekszik, így az ember elirányítással ren­delkezik a tekintetben, hogy ho­gyan alkalmazkodjék a vüágon lé­tező körülményekhez (angol Pengnin könyvek: Islam, 40). Miért tételezi fel a vallásos hit a Teremtőt? Azért mert az ember a valóságot ok-okozati összefüg­gések logikus rendszerének te­kinti. Ezt tették már őseink is. Ennek a logikának megfelelően tételezünk egy a valóságon túli létezőt. A tudomány ugyanis csak a tapasztalható valóságról tehet megalapozott kijelentése­ket. Csak ebben illetékes. A hit nem áll ellentétben az evolúciós emberképpel. Mond­tam, az élet az emberben tuda­tossá vált. Az én közölhetetlen, a tudomány módszereivel megra­gadhatatlan. Erre mondtam: transzcendens. Azt is mondtam, hogy az élet kreatív dinamikája és evolúciós trendje az emberi szellem síkján érvényesül, ami az evolúció logikájából követke­zik. Azaz meghaladni igyekszik a már elértet. Mindig többre vá­gyik. Nyitott a végtelenre. A lét teljességét igényli. Transzcen­dens lény. KERESZTÉNY SZEMMEL Az Úr eljövetele Kajtár Edvárd t A szó jelentése: eljövetel. Hiva­talos, teljes for­mája ez lenne: Adventus Do­mini - „az Úr eljövetele”, „Úr­jövet”. A karácsony előtti majd­nem egy hónapnyi időt hívjuk így. Előkészületi időszak ez - az Űr, Jézus eljövetelére készít Tar­talmát tekintve két eljövetelt szemlélünk benne: megemléke- ■ zünk első, testben való eljövetelé­nek nagy ajándékáról: kétezer évvel ezelőtt valóságos ember­ként valóságosan megszületett Betiehemben; ugyanakkor az ad­vent emlékeztet bennünket má­sodik eljövetelére is: a történelem végezetével már nem mint töré­keny kicsi gyermek, hanem mint igazságos Bíró hatalommal és di­csőséggel jön el, hogy ítélkezzék a világ felett „A világ alkonyán a szeretet szerint leszünk majd megítélve” - mondja Keresztes Szent János, vagyis aszerint, hogy hogyan szerettünk, hogy úgy szerettünk-e, mint ő: „úgy szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket” (Jn 13,34). Az advent a szeretet ideje is: jobban szeretni, hogy amikor eljön, sze- retetben találjon bennünket. Szent Bemét, a középkor nagy szentje egy prédikációjában ar­ról beszél, hogy a két Úrjövet kö­zött van egy titokzatos harmadik is: Jézus az emberi élet minden pillanatában, percében eljön, meglátogat, méghozzá titokza­tos, misztikus módon: az imá­ban, a csendben, de talán legin­kább egy másik emberben (akár­ki is legyen az), amikor szerethe­tek: türelemmel, meghallgatás­sal, bocsánatkéréssel és megbo­csátással, segítségnyújtással, egy mosollyal, egy vigasztaló szóval. Az egész élet egy „nagy advent”: csendben, szeretve várjuk azt, aki biztosra mondta, hogy eljön, aki ráadásul az életünk értelme, aki minket jobban szeret, mint bárki. Húsz-huszonegy nap vá­laszt el bennünket a karácsony­tól, az első Úrjövet ünnepétől. Bár nem sok idő ez, de arra elég, hogy jobban, tisztábban, tudato­sabban, alázatosabban szeres­sünk, és sóhajtozva várjuk, hív­juk az egyre sötétedő napokban őt, életünk Világosságát Gregorián dallamokkal az ókeresztények világába Ókeresztény sírkamrák, respon­soriumok címmel jelent meg egy igen értékes CD a napokban, amelynek adventi bemutatójára is sor kerül: december 9-én, csü­törtökön a Dómmúzeumban. A produkció előadója és kivitelező­je, Haramza László énekművész, akinek segítőtársa Cserhalmi Fe­renc énekművész volt. A CD a három nagy ünnepkörből váloga­tott gregorián énekek éneklése közben vezeti el a hallgatókat az ókeresztény emlékek világába. EMLÉKEZTET MEGÁLDJÁK A TEMPLOM TORNYÁT. A pécsi Xavéri Szent Ferenc görög katolikus templom búcsúi ünnepe december 5én, vasárnap lesz a 10 órakor kezdődő szent liturgia keretében. Ugyanekkor áldja meg a templom felújított tornyát Pásztor Bazil budai parókus, kerületi esperes. Az ünnepségre a híveket szeretet­tel várja Bodogán László parókus. EUADVENT. December 24-ig külön honlap működik www.euadventhu címen. A honlap virtuális advent-naptárt tartalmaz, 24 ablakkal. Minden nap egy új ab­lak „nyílik meg", melyben egy uniós kérdés található. A kérdéseket regisztráció után a honlapon keresztül lehet megválaszolni. A mind a 24 kérdésre helyesen válaszolók közül egy játékos kétszemélyes külföldi utat nyer. SZENT BORBÁLA-ÜNNEP PÉCSSZABOLCSON. December 4-én Szent Borbálára, a bányászok védőszentjére emlékeznek Pécsszabolcson. A program a követke­zőképpen alakul: 9.30-9.45 gyülekező a Szabolcsi út 63. alatti Közösségi Ház előtt az Országzászlónál, 10.00-1100 szentmise a Magyarok Nagyasszonya templomban, 11.00-11.30 megemlékezés és koszorúzás a templomkertben, 15.00-17.00 baráti beszélgetés bányászokkal a Komlói út 195. sz. alatti Kö­zösségi Házban, végül 17 órától koszorúzás a Hősök terén. A rendezők minden­kit szeretettel várnak. SZERbl ti VENDÉGSÉG. December 5-én, vasárnap a gyülekezeti szeretetven- dég^ég keretében a pécsi evangélikus egyházközségbe látogat Horváth Kál­mán, a Duna TV műsorvezetője és Vári Zsolt festőművész. A16 órakor kezdődő alkalomra mindenkit szeretettel várnak, (a) ADOMÁNYGYŰJTÉS. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet az idén az adventi adománygyűjtő akció során Kárpátaljára visz ajándékokat a rászorulóknak, könyveket vesznek iskoláknak, Budapesten ételt osztanak a hajléktalanoknak. EGYHÁZZENE ÁHÍTAT. A pécsi Dischka Győző utcai evangélikus templomban december 5én 18 órától adventi hangverseny kezdődik. Az egyházzenei áhíta­ton a templom kórusa szolgál Lovászné Balázs Magdolna vezényletével. PÁLOSOK ÁLLANDÓ PROGRAMJA. Minden csütörtökön a 18 órai szentmise után szerrtségimádás, advent szombatjain 17.30-tól adventi gyertyagyújtás és zsolozsma, a hétköznapokon (hétfőtől szombatig) reggel 6-tól roráté. Az utolsó roráté december 24-én, pénteken lesz. Az adventi hétköznapokon a reggeli 7.30as szentmisék elmaradnak. t. A És a vallás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom