Új Dunántúli Napló, 2004. december (15. évfolyam, 328-356. szám)
2004-12-24 / 351. szám
8 DUNÁNTÚLI NAPLÓ - 2004. DECEMBER 24., PÉNTEK KARÁCSONY Angyali segítők az égi hátországban Látni nem lehet őket, csak érezni. Ők az ég szép segédmunkásai, akik karácsony táján segítenek a Jézuskának hozni, díszíteni a fenyőfát, csomagolják, pakolják az ajándékokat. Angyaloknak hívják őket - még azok is, akik nem hisznek bennük. Egy felmérés szerint az amerikaiak több mint 70 százaléka hisz abban, hogy vannak angyalok az égben. Hogy mit csinálnak ott, arról sok mindent tart a hagyomány és a közvélekedés. Az angyalokat is Isten teremtette, szabad akaratuk van, akár az embereknek, sőt kételkedhetnek is. így válhatnak bukott angyalokká. Vannak szeráfok (a legmagasabb rangúak), kerubok (a mennyország őrzői), arkangyalok (Isten követei), őrangyalok és még sokan mások. Az angyal szó egyébként a görög angelosz kifejezésből ered, amelynek jelentése: hírnök, küldött. A gyerekek szokták kérdezgetni gyakran, hogy mit esznek az angyalok, s hogy fiúk-e vagy lányok? Az angyalok sokak szerint kiskorukban fiúk, utána pedig egyik nemhez sem tartoznak. Olcsón meg lehetne vendégelni őket, mert nem esznek semmit, testük ugyanis levegőből és fényből áll. A Biblia szerint „tízezerszer tízezer” angyal létezik, de például a középkori német tanító, Albertus Magnus 399 920 004-et számolt össze - senki nem tudja, hogyan. Sajnos az angyalok is sebezhetők, legalábbis a néphit szerint. Ha ugyanis fogakkal felfelé teszünk le egy gereblyét,, akkor kiszúrhatjuk vele az angyalok szemét, de a fokára állított kés is veszélyes, mert az a végtagjaikat vághatja szét. Az ég felé bökött ujjal pedig akár meg is ölhetjük őket. Angyalok biztosan léteznek sok művész szerint, de az is hisz bennük, akit már megsegített az őrangyala. Mert védőangyala mindenkinek van, és találkozni is lehet vele, mégpedig pozitív gondolkodással és jó cselekedetekkel. Gonoszt űz a dió a felvidéki magyaroknál A karácsonyi asztal ma is elképzelhetetlen hal, beigU, valamint alma és dió nélkül. A kerek alma a család összetartásának szimbóluma. Vacsora után Felvidéken a gazdaasz- szony kezébe vett egy szép, piros almát, és annyi szeletre vágta, ahányan ültek az asztalnál, mondván: amilyen kerek az alma, olyan kerek, összetartó legyen a família a következő esztendőben. Még a kitelepített családok némelyikében is megőrizték a szülőföld e karácsonyi szokásait - mondta Tóth Arnold, a Herman Ottó Múzeum néprajzosa. Hozzátette: ezt sok ház udvarában a gazda puskalövése előzte meg a gonosz lélek elriasztására. A gazdaasszony mindent előre kikészített az asztalra, mert a vacsorát végig felállás nélkül kellett elfogyasztani. Imádkoztak, majd első fogásként mézbe mártott fokhagymát, dióbelet nyeltek, ennek gonoszűző célzata volt. Csillagjárás szent születéskor, és a tűzbe dobott kívánságok Díszes harisnya a kandallórácson, csillaggal járás, betlehemezés, Mickey Mouse formájúra nyírt műanyag karácsonyfa - mindez helyet kaphat a különböző népek régi-új hagyományai között. Erdélyben, Kárpátalján azonban ma is másként emlékeznek Jézus születésére, mint New Yorkban például. A csíki székelynél szenteste együtt megy a család templomba, majd az esti misét követően otthon közösen fogyasztják el a sült húsból, sült pulykából, hurkából, mákos és diós bejgliből álló ünnepi vacsorát, a „Mária radináját”. Számos faluban jellegzetes karácsonyi falat az a húsétel, amely készítéséhez az advent előtt levágott disznó hójának hártyáját darált hússal töltik meg, majd pecsenyehúst húznak bele, és az egészet ösz- szevarrva felfüstölik. Szentestére ezt a töltött húst főzik meg, és a levében főtt burgonyával, pityókával tálalják. Régen Csíkban az éjféli miséről hazatérve mindenki gúnyát cserélt. Majd az állatok is megkapták a „Máriaradinát”. Ezt azért tartották szokásban, mert a megszületett Jézus is ajándékot kapott a három királyoktól. A soknemzetiségű Kárpátalján is sok hagyomány él tovább. Érdekes görögkeleti szokás a csillaggal való járás: Magyarországon néhány helyen vízkeresztkor járnak csillaggal a gyerekek, a helyi ortodox vallású- aknál viszont karácsonykor. Három kisebb gyerek a három királyt idézve jár házról házra egy csillag alakú szitával: angyali üdvözletét visznek az emberekhez. Mondókáik és énekeik a betlehemes szövegekre hasonlítanak. Ahol mindkét szokás él, ott általában a kisebb gyere- kecskék járnak a csillaggal, a nagyobbak pedig betlehemez- nek. A hivatalos ünnep december 25-e és 26-a, de persze mindenki csak a saját karácsonyát ünnepli, ám tiszteletben tartják a más vallásúak ünnepét is. Az Egyesült Államokban minden más: Amerikában már sokkal előbb megkezdődik a nagy karácsonyi forgatag, mint idehaza. November végétől már teljes a karácsonyváró hangulat. A híres Rockefeller Centerben, a fedett jégpálya mellett pár nap alatt díszítenek fel egy tíz emelet magas fát. Óriási Télapó óriási rénszarvas vontatta szánnal, ember nagyságú adventi koszorúk, mozgó, életnagyságú diótörők és antik angyalkák illegetik magukat a kirakatokban. Mindenhonnan árad a fenyőillat, szól a „Santa Claus is coming to town...” Egyre terjedőben vannak az angolszász szokások is. Ők azonban a Santa Clausnak nevezett Karácsonyapónak írt levelüket szentestén feldobják a kandallók kéményébe, és a kandallók rácsaira vagy az ablakokba teszik ki díszes harisnyájukat, hogy azok másnap reggelre megteljenek a kért finomságokkal. December 25-én délben az angol család az ünnepi asztalnál találkozik, hogy elfogyasszák a hagyományos fogásokat: a gesztenyés pulykát, a sült libát és a híres plum (szüva) pudingot. Nálunk szentestén, az angolszász vidéken csak másnap jön a Jézuska Nyári Mikulások fehér kenguruszánon A karácsony Új-Zélandon a nyár közepére esik, ezért ilyenkor a többség piknikezik a szabadban vagy a tengerpartra megy. Általában hideg sonkát és jégbe hűtött sört fogyasztanak. dél-afrskában is nyáron van karácsony. A kiadós ebéd után a családok meglátogatják barátaikat és karácsonyi dobozokat adnak át egymásnak, amelyben rendszerint valami ennivaló finomság van. Ausztráliában a Mikulás „szánját” nyolc fehér kenguru húzza. A karácsonyi vacsorát a szabadban fogyasztják, majd krikettet játszanak a nyárias melegben. i Betiltott, mégis élő betlehemek bár volt IDŐ, amikor Ausztriában például II. József betiltotta a templomi betlehemállítást, a családokban egyre népszerűbbé vált a szokás. A betlehemek egy része igazi műremek. manapság sok lakásban állítanak kis betlehemet, szalmából, mézeskalácsból vagy akár élethű kis szobrocskákból. Betlehemet már 1223-ban készített a grecciói erdőben Assisi Szent Fe renc, aki valódi, szalmával töltött jászolt helyezett el egy védőtető alatt Igazi bette hemekről nagyjából a XVI. századtól vannak adatok, a megbecsült tárgyak elsősorban itáliai neme sek otthonát ékesítették A mechanikus betlehemek a re neszánsz óraművességnek és a barokk víziszönhették létrejöttüket. Ekkor alakult ki a három fő típus is: a mozdulatlan alakos, a mechanikusan mozgó, illetve a szín- házszerűen megjelenítő, rendkívül gazdagon és részletesen megmunkált változat. Ez az újabb típus terjedt el aztán, egyre több életképi jelenettel tarkítva a főúri, majd később a paraszti otthonokban. Készültek betlehemek domborművesen, viaszbabákból, porcelánból, de kinyitható képeskönyv formában is, ahol a körbevágott papírfigurák a térben helyezkednek el Templomokban és köztereken ember nagyságú betlehemet is látni, élethűre faragott arccal. Klasszikus képeslap: a jó gyermeket megjutalmazzák Üzenet kis kártyácskákon: családról, jótékonykodásról Kedves szokás a karácsonyi képeslap. Ugyan a hagyományos formát egyre inkább felváltja az e-mail- ben küldött kép, az igazi képeslapnak ma is hangulata van. Az első karácsonyi üdvözlőlapokat az 1870-es években küldték. A képeslapokat először gyerekek készítettek az iskolában, a legszebb kézírásukkal írták meg a lapokat, ezzel ajándékozták meg szüleiket. Kereskedők körében szintén szokás volt speciálisan díszített karácsonyi üdvözlőlapok küldése. Egy angol úriember, Sir Henry Cole nevéhez fűződik az első nyomtatott karácsonyi képeslap ötlete. Ő volt a londoni Viktória és Albert Múzeum első igazgatója. Üzletember volt, de nagyon érdeklődött a művészetek iránt. 1843 decemberében nem maradt elég ideje, hogy személyes üdvözleteket írjon a barátainak, ezért úgy döntött, hogy üdvözlő kártyákat fog nyomtatni. John Calcott Horsley festő rajzai kerültek a kártyára: családról, jótékonykodásról. Ezer darabot nyomtattak belőle, és darabját 1 shillingért árulták. Európában a színes nyomtatás fejlődésével, az 1870-es évektől terjedt el széles körben a karácsonyi képeslap. Az egyre növekedő forgalom miatt 1880-ban már a postahivataloknak fel kellett hívniuk a lakosság figyelmét arra, hogy időben, hetekkel karácsony előtt adják postára képeslapjaikat, hogy azok időben megérkezzenek a címzettekhez. A karácsonyi képeslapok a német Louis Prangnák köszönhetően egyre szebbek lettek. Prang nagy hangsúlyt fektetett a kártyák minőségére, s tervezésükre országos versenyeket írt ki.
