Új Dunántúli Napló, 2004. december (15. évfolyam, 328-356. szám)

2004-12-12 / 339. szám

2004. december 12., vasárnap Riport, interjú 7 Borókai új lapot osztott magának Borókai Gábor, az EGYKORI KORMÁNYSZÓVIVŐ felépítette a Hír Televíziót, majd a tulajdonosváltás után távozott. Állítólag három nap múlva Orbán Viktor felhívta, hogy mit szeretne csinálni, de nemet mondott a politikai behí­vóra. Végül a megújult Heti Válasz szerkesztőbizottságának elnöke lett. Ni 'em hiányzik a szóvi- vőség, kormányposzt? - Nem. Szép volt, de elég is volt. Örökös harci helyzetben kellett élnem, nem a kíváncsiság vezérelt, amikor a híreket olvastam, ha­nem a támadásokra kellett fel­készülnöm. ' Hatalmas tehertől szabadultam meg, amikor vége lett. Egyben biztos voltam, hogy sokáig nem akarok hírek­kel foglalkozni, s ezt a szándé­komat a családom is támogatta. Elég volt nekik négy év, amikor alig láttak.- S hogy kerültél ezek után a Hír TV élére?- A filmmúzeumos Prokopp Dóráék kitalálták a Hír TV-t és megkerestek, csináljuk meg együtt. Reményt se láttam, hogy ez valaha is több lesz, mint álom, de úgy gondoltam, legalább a kezdeti időkben részt veszek a közös gondolko­dásban. Aztán annyira belefe­ledkeztem, hogy társaságot ala­pítottunk, építkeztünk, műsza­ki berendezéseket vásároltunk és 2002 végén már a kísérleti adásra készültünk. Nagyon él­veztem a munkát, kiváló csapat jött össze, és a tulajdonosokkal kitűnően megértettük egymást, hagytak dolgozni. Talán sosem voltam ennyire szabad.- Egy jó magyar hírtelevízió valóban hiányzott a képből, de a mostanit sokan azért nem né­zik, mert az ő ízlésüknek túlzot­tan jobboldali.- Lehet BBC típusú tévét csi­nálni, de az egyelőre aligha él meg a hazai piacon. A CNN és a Fox News is hírtelevízió, és mindegyik vállalja a maga ér­tékvilágát. Az egyik a liberálist, a másik a konzervatívot. Ná­lunk a liberális szemléletű mé­diumokkal Dunát lehet rekesz- teni, míg a másikból mutatóban sem volt. Nem is rejtőzködtünk a semlegesség álarca mögé, megmondtuk, hogy mit képvi­selünk.- A Kerényi- és Pörzse-műso- rok viszont gyakran átlépték azokat a határokat, amelyeket még a.konzervatív illemtan elfo­gad. Csodálkoztam is, hogy ép­pen te hívtad őket oda, mert amikor együtt dolgoztunk haj­dan a Reformban, a szélsősé­gektől távol tartottad magad.- Bár nagyítóval nézték a műsorainkat, és mi is csak botladozó emberből vagyunk, ritkán értek szabálysértésen. Kerényit, Pörzsét és a Péntek 8 című véleményműsorunkat va­lóban támadták, de ez a három - szerintem nem szélsőséges, csak karcos - program csak tö­redéke volt az amúgy korrekt tájékoztatásra törekvő műsorfo­lyamunknak. Pörzsét láttam a TV3-ban híradózni, s tetszett. Más kérdés, hogy a Hír TV-ben vállaltan egyszólamú véle­ményműsort készített. Érzelmi politizálást folytatott. Módsze­reivel vagy hangvételével sok­szor nem értettem egyet. A mi­nap nyilatkozta a Demokratá­ban, hogy a legtöbb konfliktusa éppen velem volt, de nálunk minden műsorkészítő autonóm személyiségként dolgozhatott. Ilyen volt Kerényi is, akinek a műveltségét, tájékozottságát nagyra tartom. Amikor írásait olvastam a Magyar Nemzetben, arra gondoltam, hogy ő lehetne az a figura, aki a Hír TV-ben hömpölygő hírfolyamot megál­líthatná, rámutatva egy-egy iz­galmas információra, mondat­szerkezetre vagy a valóságot el­áruló mimikára. Úgy láttathat­ná a történéseket, ahogyan azo­kat csak egy kiváló színházi ember láttathatja.- S úgy érezted, hogy ahogy ő beszél, az még belefér egy kon­zervatív tévé imázsába?- Kerényi önmagát is kigú­nyolta, miközben súlyos igaz­ságokat is kimondott. Tehetsé­gét mutatja, hogy nagyon kevés pénzből, és nagyon sok munká­val műfajt teremtett. A hangvé­tele pedig szerintem sosem csú­szott a Heti Hetes nívója alá. Sőt, az altesti humort messzire kerülte. Egyszer Kerényi kapott egy levelet, amely arra biztatta a Szerintem nézőit, hogy ne higgyenek a 168 Órának, a TV2- nek, az RTL-nek, a Népszabad­ságnak és az egész baloldali saj­tónak, s akkor arra kértem, hogy miután felolvasta az írást, tegye hozzá, hogy a Hír TV-nek se higgyenek, csak nézzenek bennünket, s aztán higgyenek saját maguknak. Erre szerző­dött a televíziónk: másként, az uralkodótól eltérő szemlélettel is megmutatni a tényeket. BOROKAI GABOR Született: Budapest, 1961. január 24. Tanulmányai: ELTE állam- és jogtudományi kar Pályája: 1985-95: Népsport: gyakornok, munkatárs, rovatve­zető-helyettes, rovatvezető, szer­kesztő 1995-96: Új Magyaror­szág: főmunkatárs 1996-98: Reform: lapszerkesztő, főszer­kesztő-helyettes, főszerkesztő 1998-2002: kormányszóvivő, politikai államtitkár 2002-2004: Hír Televízió: elnök-vezérigazgató Családi állapota: nős Felesége: Vajdovits Éva ügyész Gyermekei: Flóra (23), Fanni (17), Bence (13)- Az egykori politikustársa­kat, a minisztereket meghívtad a tévébe, beszélgettetek a műso­rokról?- Vezető politikusokat - ér­keztek akár balról vagy jobbról - mindig fogadtam, és termé­szetesen a televízióról is szót ej­tettünk. Sosem provokáltam őket, hogy mondjanak véle­ményt, ha mégis megtették, úgy kezeltem, mint a nézői di­cséretet vagy kritikát. Ha egy té­vé vezetője gyakran kikéri a po­litikusok véleményét, könnyen elveszítheti saját akaratát.- Az új tulajdonosok kőke­mény üzletemberek, akik nem állítottak fel, de a pletyka sze­rint az emberük nem sok leve­gőt hagyott- Az első pillanatban örül tem, hogy lesz gazdasági veze­tőnk, s nekem ezzel már nem kell foglalkoznom. Ám gyorsan kiderült, hogy két malomban őriünk, és akkor eljöttem.- Beláttad, hogy nem te vagy az erősebb?- Sosem szoktam ráerőltetni magam valakire, és azt sem hagyom, hogy átformáljanak. Vagy úgy kellek, ahogy vagyok, vagy máshol keresem a szeren­csém. Amit tudtam, már rég megmutattam, s nem is voltam abban biztos, hogy a jövőt ille­tően nekem van igazam. Gondoltam, legyen úgy, ahogy ők akarják. Kiléptem a semmi­be, és egymásra találtunk a He­ti Válasszal.- Igaz az a pletyka, hogy há­rom nap múlva felhívott Orbán Viktor, és megkérdezte, mit sze­retnél csinálni?- így nem igaz. Találkoz­tunk, s jelezte, ha a politika felé közelítenék, számíthatok rá. Megköszöntem a lehetőséget, s mondtam, hogy a médiában maradok.- A Heti Válasznak van fő­szerkesztő-lapigazgatója, mit tehet ott egy szerkesztőbizottsá­gi elnök?- Úgy látszik, tudok segíteni. Nagyon jól megértjük egymást a tulajdonosokkal és áiőszer- kesztővel, aki az Axeíi zérigazgató-helyetfese volt, és hozzám képest ij generáció agprKemekiil kiegé­szítjük egymást.- Több ismerősöm­nek megmutattam a lapot, akik nagyon érdekesnek találták, de azt mondták, azért nem vennék meg, mert túlságosan egyoldalú, csak a jobboldallal rímel, az első szám például a két igenre buzdított.- A második is. Mi valami­lyenek vagyunk, és nem sem­milyenek. Érdemes ránk is fi­gyelni. Egyetértek a Ringier ki­adó igazgatójának azzal a mon­dásával, hogy Magyarországon a semlegességnek még nincs pi­aca. Errefelé túl sokan hazud­ták már magukat objektív hír­forrásnak, miközben a kabátjuk alól kilógó elfogultságuk a be­tont karistolta.- Hajdan, amikor újságíró voltál, gyakran találkoztál Stumpf Istvánnal, aki a Század­vég igazgatója volt. Szoktatok még beszélgetni?- Legalább havonta egyszer találkozunk.-Sha újra kormányon lenne a Fidesz és ismét téged kémé­nek fel szóvivőnek, elvállalnád?- Nem vágyom rá. Igaz, sose vágytam. Amikor 2002 nyarán Stumpf felvetette, hogy szóvi­vőt keresnek, azt mondtam, hogy nem lesz normális, aki ezt elvállalja nektek. Mégis én let­tem a szóvivő. És hálás vagyok a sorsnak, hogy így alakult, de az a bizsergető érzés, hogy va­jon meg tudom-e csinálni, már nincs bennem. Dalia László Szerencsétlensége, hogy magyarnak született JÓZSEF ATTILÁT csodagyereknek tai tották, pedig csak árva gyerek volt, miként magáról írta. Életrajzi filmjét ma Jelenczki István József Attila- filmjének (Eszmélet után - Elé­gia József Attiláról) első részét egy hete vetítette a Duna TV. Családi fényképek, kéziratok, életrajzi helyszínek éppen úgy feltűnnek, mint Fehér György József Attiláról kortársai című, a hetvenes években forgatott filmjének képkockái. Többek között megszólal Marosán György, aki elmondta, hogy a Proletárírók Nemzetközi Szö­vetsége fasisztának bélyegezte meg József Attilát.- A Múzsa avatott pappá a szép­ség és az igazság templomában- írta József Attila, akinek élet­rajzi vallomásain és levelezésén keresztül a film felidézi szerel­meit, Vágó Mártát, Szántó Judi- tot is, valamint cáfolja a legen­dát, miszerint Horger Antal sze­gedi nyelvész professzor meg­akadályozta a költő egyetemi tanulmányait. A Tiszta szívvel című vers megjelenése után va­Archív hangfel­vételekről szaval Lafinovits Zoltán, aki nem hiányoz­hat egy József Attila- filmből lóban megszületett egy sokat vitatott kijelentés.- Amíg én élek, József Attilából nem lesz középiskolai tanár, mert olyan emberre, aki ilyen verset ír, nem bízhatjuk a jövő generációjának nevelését - mondta Horger Antal, de a köl­tő mégis szegedi egyetemista­ként mehetett Bécsbe is tanulni. Jelenczki István rendező képeit Simon Péter szép verselőadásai és archív hangfelvételről Lati­novits Zoltánnak szívmélyig ha­toló versmondása kísérik.- Az angyal a születésünk előtt ráteszi a tilalmat az ajkunkra, ne mondd el, amit tudsz, és odaát láttál, mert aki áthágja a tilalmat, az halálra ítélt - mondja a filmben dr. Bagdy Emőke pszichológus. József At­tila megszegte a tilalmat A köl­tő utolsó hónapjai már „a más­világgal feleselnek”. Nehéz gon­dokkal küszködő férfiú már ek­kor, aki társtalanul, depresszió­ban él, és alig bírja elviselni, kö- nyöradományokból tengődjön. Halála körülmé­nyeinek bizony­talansága, a bal­eset vagy öngyil­kosság máig kí­sért. Lehetséges magyarázatát ad­ta a tragikus szárszói halálnak Garam völgyi László is, aki sze­rint szó sem volt öngyilkosság­ról. Ezért is lehet érdekes a film­elégia ma esti, ugyancsak a Du­na TV-n látható befejező két ré­sze. Nyilván szó esik Flórához - a későbbi Illyés Gyulánéhoz - fűződő viszonyáról is. Illyés Gyula egyszer aláírás nélküli nyílt levelezőlapot kapott ezzel a szöveggel: József Attila gyil­kosa! Azzal vádolva, hogy a tra­gédia azért következett be, mert „ellopta” Flórát a költő elől. A semmi ágán ül majd szívünk, miközben a filmet nézzük. Mellbevágó élmény a költőről, aki mintha nem kellett volna az elmúlt tizenöt évben. Jövőre a költőzseni szü­letésének 100. évfordulója tisz­teletére József Attila-emlékév lesz. Csontos Tibor- Világrengető géniusz született József Attilával - mondja dr. Czeizel End­re genetikus. - Nála ugyancsak bejött az a szerencsétlen körül­mény, hogy magyar volt. Kevésbé ismert, hogy ap­ja, József Áron fedezte fel az első színes szappant.

Next

/
Oldalképek
Tartalom