Új Dunántúli Napló, 2004. szeptember (15. évfolyam, 239-268. szám)

2004-09-17 / 255. szám

2004. SZEPTEMBER 17., PENTEK - DUNÁNTÚLI NAPLÓ DEL-DUNANTULI REGIO 6 Másfél milliárdos főpróba Három év múlva várhatóan még több pénz segíti a régió idegenforgalmát A lehetséges maximum összeget nyerte Pécs vá­rosa egy Regionális Ope­ratív Program pályáza­ton. A másfél milliárd fo­rint világörökségi prog­ram megvalósítását szol­gálja. Gonda Tibor (ké­pünkön), Pécs alpolgár­mestere szerint a beruhá­zás révén jelentősen meg­nő a város, a megye, illet­ve a térség nemzetközi vonzereje. Tavalyelőtt vált nyilvánossá, hogy mit fog tartalmazni a Nemzeti Fej­lesztési Terv. A dokumentum­ból világosan kitűnt, hogy a vi­lágörökség megőrzése kiemelt szerepet kap. Ez kiváltképp jó hírnek számított Baranya me­gye székhelyén: különösen an­nak tudatában, hogy a Széche­nyi Terv Turisztikai Pályázata ti­zennyolcmillió forintot biztosí­tott projekt-előkészítésre.- Úgy döntöttünk, nem utol­só sorban a Regionális Idegen- forgalmi Bizottság biztatására is, hogy a Pécsi Örökség Kht. in­dul a pályázaton - adott tájé­koztatást Gonda Tibor, Pécs al­polgármestere. - Sikerrel jár­tunk. így vált lehetővé, hogy ta­valy elkezdjük az építészeti ter­vek készítését, ami azt rögzítet­te, hogy mit tudunk felújítani városunkban. Idén júniusban pedig beadtuk ROP pályázatun­kat, mely másfél milliárd forin­tot eredményezett számunkra. A régióban ez volt az első olyan tervezet, mely igazán jelentős forrásokat nyitott meg.- Mire fordították az összeget?- Pécsett található az a hétkaré- jos sírkápolna, melyet már a múlt század harmincas éveiben feltár­tak régészek. Ám a romokat pénz­hiány miatt később visz-sza kellett temetni. Ez lenne az a sírkápolna, melyet most ismét napvilágra hoznánk. Ugyanitt egy bemuta­tóközpontot alakítanánk ki, ahol egy idegenvezető adna átfogó tájé­koztatást a betérő csoportoknak. Ugyanakkor rendelkezünk olyan, már most is megtekinthető törté­nelmi helyszínekkel, melyekre szintén ráfér a felújítás. Ez a re­konstrukció megfelelne a kor, il­letve a turisták igényeinek. Ezek a munkák természetszerűleg ösz- szefüggenek a székesegyház előt­ti tér fejlesztésével. Ugyancsak itt, a Szent István téren vár felújítás­ra, több százmillió forint ráfordítá­sával a műemlékek közé tartozó Nevelők Háza. Európa |ds ro| ‘ífjMfM infjPlt :» .... : ■ Hl ISII A Szent István tér a székesegyházzal, a világörökségi fejlesztés egyik helyszíne- Ezen nagyszabású tervek végrehajtásához az kellett, hogy önök felismerjék a ROP-ban rejlő lehetőségeket.- így van, hiszen a ROP-nak a turisztikai vonzerő fejlesztéshez köthető intézkedése azért fontos, mert kinyilvánítja: az idegenfor­galmi modernizálásnak van olyan része, mely nem a vállalko­zói szektor feladata. A vonzerő megjelenítése, a hasznosítás elő­készítése állami, önkormányzati feladat, következően a gazda sze­repből. A ROP előnyben részesíti az ökoturizmust is: itt a nemzeti parkok és ismét az önkormány­zatok jöhetnek szóba. Miután az állami szférában eleve kevés a saját forrás, ezen a területen a ROP 97,5 százalékos támogatási intenzitást biztosít. Tehát mind­össze két és fél százalékos önkor­mányzati önrésszel meg lehet valósítani több mint másfél milli­árdos projektet. Ez példátlan, pontosabban példátlanul elő­nyös a hazai helyzetet tekintve.- Alpolgármester úr, ön elnöke a Dél-dunántúli Regionális Idegen- forgalmi Bizottságnak. A pályáza­tok akkor a leghasznosabbak, ha térségi léptékkel mérhetőek.- Erre a térségi léptékre van is példánk. A Dráva-medence ökoturisztikai hasznosítása egyaránt érinti Baranya és So­mogy megyét. Tolna megye számára pedig Gemenc adhat ötlete­ket az együttgondol­kodásra. A gond csak az, hogy a ROP erre a célra rendelkezésre álló három és fél milli­árd forintja önmagá­ban már nem túl sok: www.ddrft.hu amúgy ötletekben Az oldal a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési nem szűkölködünk, Tanács támogatásával készült, elég utalnom a már beadott Mecsek-projektre, vala­mint a Dráva-projektre, mind­kettő egyenként több mint egy- milliárd forint forrást feltételez. Ez azt jelenti, hogy 2007-ig nem igazán lesz lehetőség nagyobb projektek befogadására.- Mi várható az ön által emlí­tettdátum után?- Remélhetőleg ezt követően lényegesen több pénz áll majd rendelkezésre. Ä ROP pedig nem országos, hanem régiós ha­tókörű lesz, ebből következően még több forrás juthat térségi tu­risztikai fejlesztésekre. A pécsi példa pedig arra serkentheti a régióban a történelmi emlékek­kel rendelkező városokat, hogy igyekezzenek kidolgozni projek­teket. A főpróba megvolt, s nyil­ván nagy a felelősség rajtunk amiatt, hogy az elkövetkező két évben mintaszerűen használjuk fel a nekünk jutott pénzt- Milyen tanácsokat adna a le­endő ROP-os pályázók számára?- A pályázati kiírás minden pontját komolyan kell venni, va­lamennyi szónak jelentősége van. Nem elég a saját kontroll: mi például, éppen a bevezető­ben említett tizennyolc millió fo­rintnak köszönhetően, külső lektorokat is bevontunk a mun­kába. S valóban meg kell találni a kérdéskör korrekt kidolgozása érdekében a legjobb szakembe­reket. Ezért fordultunk a Pécsi Tudományegyetem építészmér­nöki karának doktorandusz is­kolájához. Nem véletlen, hogy az Országos Tervtanács dicsé­rettel illette elképzelésünket. Pályázatok: pontos értékelés Joggal örülhet az, aki nyer egy régiós pályázaton, jól­lehet azzal tisztában kell lenni: az igazi feladat csak ekkor következik. Akinek pedig elutasításban van része, annál sokáig tart a keserű szájíz. Csordás Zoltán (képünkön) mind­két típus képviselőjével gyakorta találkozik, mun­kájából, beosztásából kö­vetkezően. A Dél-dunán­túli Fejlesztési Ügynökség Kht. keretében működik az úgynevezett ROP Közremű­ködő Szervezeti Csoport. Ennek vezetője Csordás Zoltán pályá­zati igazgatóhelyettes.- Két éve vagyok tisztségem­ben, és a megalakulása óta veze­tem a ROP Közreműködő Szer­vezetet. Alapvető feladatom an­nak a munkának az összehan­golása, mely a Regionális Ope­ratív Programra (ROP) beérke­zett pályázatok elbírálásában testesül meg - adott tájékozta­tást Csordás Zoltán. - Ez az érté­kelés formai és szakmai szem­pontból történik. Az érdeklődés rendkívül nagy, ebből követke­zően már ennél a kezdeti állo­másnál megkezdődik tevékeny­ségünk: hiszen folyamatosan csörögnek a telefonok, nekünk pedig tájékoztatást kell adnunk a felmerülő kérdésekre. ' Figyelemre méltó jelenség, hogy az érdeklődők általában azt tudakolják: mire lehet pá­lyázni. Csordás Zoltán azon­ban nem hagy kétséget afelől, hogy nem ez a legszerencsé­sebb megközelítés. Ugyanis ál­talában nem azt kell keresni, hogy mire lehet pályázni, „ösz- szedobva” arra egy projektet, hanem azt: a már létező terve­zethez milyen forrás rendelhe­tő. Ugyancsak gyakori, hogy a pályázók nem tekintik át kellő figyelemmel a felhívásokat. Ezért fordulhat elő, hogy olyas­mit is megkérdeznek, ami jól láthatóan szerepel a pályázat első oldalán... S akadnak olyan pályázók is, akik nem hisznek a szemüknek egy-egy apróság láttán. Hitetlenkedve kérdezik, hogy erre vagy arra miért van szükség. Tény, hogy sok, amúgy csekélységnek tűnő elemtől nem lehet eltekinteni. Ezek szerepét néha még a cso­port sem látja, de később rendre kiderül: nem véletlenül kerültek bele ezek a „mellé­kes” dolgok a pályázatba.- Akik egyébként a tájékozta­tások után leteszik a telefont, még nem érezhetik magukat biztonságban. Hiszen mindig felhívjuk a figyelmet arra, hogy hivatalos választ mindig csak írásban adhatunk. A szó elszáll, az írás megmarad... S ha egy részletkérdés tisztázottá is vá­lik, az még nem jelenti százszá­zalékosan a pályázat sikerét. De abban azért joggal reményked­hetünk, hogy az egyeztetések után előrelendítjük az ügyet, a pályázók elégedettségére. A ROP Közreműködő Szerveze­ti Csoport a pályázatok értékelé­sekor olyan módszerrel dolgozik, mely kiváltképp mellőzi a szub­jektivitást A rendszer igen, illetve nem válaszokkal működik, s megvannak a szigorú ismérvei a pontozásnak is. így fordulhat elő olyan eset hogy a csoport elisme­ri az adott pályázat szükségszerű­ségét a cél fontosságát, ám az el­nyert pontszámok nem teszik le­hetővé a továbbjutást.- Aki pályázik, az tele van öt­letekkel. Viszont a célok megha­tározását a szigorúság jellemzi. Tehát ha valami nem illeszthető, akkor az hiába találékony. Ezért fordul elő az, hogy a nyertes mégis az lesz, aki a megadott ke­retek között igyekszik gondol­kozni. Egyébként mindent ösz- szegezve úgy tűnik, hogy gyor­san fogynak a források. A szak­ma némileg tartott attól, hogy az EU-s támogatások lehívásával gondban lesz az ország, benne a Dél-dunántúli Régió, mert ke­vés lesz a projekt. Ez az aggály nem igazolódott, mindenki lel­kesen pályázik: s például éppen a Regionális Operatív Program keretében minden nehézség nélkül hozzájuthatunk a forrá­sokhoz. Lezárult az EU Projekt Városrehabilitációs tervek Az Európai Unió Strukturális Alapjainak támogatásához jól kidolgozott projektjavaslatok formájában kell a fejlesztési ter­veket bemutatni. Az eddigi ta­pasztalatok, az operatív progra­mok kiírásaira beérkezett közel tízezer pályázat azt mutatja, hogy országunk eddig jól telje­sített. Ezen eredmények eléré­séhez jelentősen hozzájárultak az országban futó projektgene- rálási programok is, amelyek folytatása az eredmények fenn­tartásához továbbra is szüksé­ges. Régiónkban a Dél-dunántú­li Regionális Fejlesztési Ügy­nökség koordinációjában EU Projekt 2 néven zajlott az idei évben a projektgenerálás. Az ügynökség a Miniszterel­nöki Hivatallal kötött szerző­désben, a Dél-dunántúli Régió­ban, az Operatív Programokhoz illeszkedően 250 db új projekt­ötlet összegyűjtését, 70 db új projektjavaslat előkészítését (gyakorlatilag pályázati adatlap szintű kidolgozását) és 15 db - az összes szükséges háttér-do­kumentációt tartalmazó - komplett pályázati anyag kidol­gozását vállalta. A végleges szá­mok végül 289, 77, 16 lettek, vagyis az ügynökség túlteljesí­tette a vállaltakat. A hét, nagy érdeklődéssel kí­sért, különböző célcsoportok­nak megtartott tájékoztatónap után tíz munkacsoportban kez­dődött meg a projektötletek ki­dolgozása. Egy-egy munkana­pon 2-5 kistérség dolgozott együtt. A Regionális Fejlesztési Ügynökség nagy hangsúlyt fek­tetett arra, hogy a régió minden kistérségéből legyen legalább egy projektelképzelés, annak érdekében, hogy a műhelysze­minárium eredményeiből min­den kistérség részesülhessen. A műhelymunkákon az ügy­nökség munkatársai, valamint egy bevont külső szakértő - kistérségi csoportonként két szenior és egy junior szakértő - nyújtott segítséget a projektgaz­dáknak. A projektgenerálás so­rán a Regionális Fejlesztési Ügynökség a területfejlesztési önkormányzati társulás szakér­tőinek, a kistérségi megbízot­taknak, a vidékfejlesztési me­nedzsereknek, a Balatoni Integ­rációs Ügynökség és a megyei területfejlesztési tanácsok munkaszervezetei munkatársa­inak a közreműködésére tá­maszkodott. Az EU Projekt 2 keretében ki­dolgozott 77 projektnek 21,9 milliárd forint, míg a 16 komp­letten elkészített pályázatnak 5,7 milliárd forint az összes tá­mogatási igénye. A kidolgozott projektek több mint felét már be is nyújtották a projektgazdák, közülük többet (például Szekszárd, Dombóvár, Marcali város rehabilitációs pá­lyázatait) már támogatásra is javasolta a Regionális Operatív Program Döntés-előkészítő Bi­zottsága. Van még pénz útépítésre Régiónk átlagon felüli eredményt ért el Már több mint fél éve le­het pályázni a Regionális Operatív Program (ROP) kiírásaira. Trenyik Ta­mást, a pályázatok mene­dzselésében közreműkö­dő Dél-dunántúli Regio­nális Fejlesztési Ügynök­ség projektmenedzserét az eddigi tapasztalatokról és a ROP jelenlegi helyze­téről kérdeztük. D. G. Idén szeptember 10-ig 113 ROP pályázat érkezett be a régióból, ami a 940 országos pályázathoz viszonyítva azt jelenti, hogy a régiónk a lakosságarányát meg­haladóan aktív. Szintén pozitív, hogy a pályázatok jó minőségű­ek, csak kilencet kellett eddig elutasítani. Trenyik Tamás (ké­pünkön) szerint ennek az lehet az oka, hogy a régiónkban már hat éve gyűlnek az európai uni­ós pályázati ismeretek, és hogy a pályázók nem félnek kérdez­ni. Nap mint nap számos ROP- pal kapcsolatos kérdés érkezik ugyanis telefonon (82/ 510-418) és e-mailen (ropinfo@ddrft.hu) az ügynökség pályázati mun­katársaihoz, akik azokat igye­keznek a lehető legpontosab­ban megválaszolni. A pályáza­ti folyamat előrehaladásával ezek a kérdések egyre kevésbé általános jellegűek, hanem in­kább valamilyen konkrét problémára vonatkoznak. A projektmenedzser egyébként is hangsúlyozza, hogy a pályá­zók kérdezzenek, informálód­janak minél több szinten, pl. a pályázni kívánó település kér­dezze meg a már sikeres szomszéd települést a tapasz­talatairól. Ha pedig va- lakinek még f csak projektöt- lete van, az az ügynökség tér- ■ vezéssel foglal­kozó munka- 4 5 társaihoz fordulhat, akik segí­tik azt egy konkrét pályázati ki­íráshoz illeszteni. Trenyik Tamás elmondja azt is, hogy még mindig vannak úgynevezett típushibák (pl. ol­dalszámozás, összetűzés, alá­írás elmulasztása). Általános tanácsokat azonban nehéz ad­ni, mert az egyes pályázati ki­írások eltérőek, ezért kiemeli a pályázati útmutató alapos átta­nulmányozásának fontosságát. Ők is azt használják, az alapján értékelik a pályázatokat. Végezetül megjegyzi, hogy a nyáron az „Óvodai és alapfokú oktatási intézmények infrastruk­turális fejlesztése” kiírásra érke­zett be a legtöbb pályázat, való­színűleg azért, mert a nyári szü­netben több idő jutott ezekkel foglalkozni. Ellenben mostaná­ban kevesen pályáznak a „Hátrá­nyos helyzetű régiók és kistérsé­gek elérhetőségének javítása” ki­írásra. Úgy tűnik, hogy az Útgaz­dálkodási és Koordinációs Igaz­gatóság talonban levő pályázatai elfogytak, az önkormányzatok pedig e téren nem elég aktívak. Zárásként szeretné eloszlatni azokat a rémhíreket, hogy elfogy­tak a pályázható források. Négy régióban néhány kiírást ugyan már lezártak, a régiónkban azon­ban még tartanak a keretek. A pontos és friss információkért ér­demes figyelni a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynök­ség (www.ddrft.hu) és a ROP (www.rop.hu) hivatalos honlapjait. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom