Új Dunántúli Napló, 2004. szeptember (15. évfolyam, 239-268. szám)

2004-09-17 / 255. szám

2004. SZEPTEMBER 17., PÉNTEK - DUNÁNTÚLI NAPLÓ RIPORT 7 KULTÚRA ­\ FOTÓ: LÖFFLER PÉTER HARMONIA A VÁSZNON A PÉCSI Lenau Házban tekinthető meg Hammeri Ferenc festménykiállítása. A tájképek október 31-ig láthatók. Egy új múzeum dimenziói, és tisztelgés Vasarely előtt MŰVÉSZETEK HÁZA Jandó Jenő ma újra itthon játszik M. B. E. Nem hiszem, hogy akad olyan baranyai zenerajongó, akinek el­sőre nem Jandó Jenő jutna eszé­be, ha pécsi kötődésű világhírű zongoraművészt kellene megne­veznie. A Kossuth-díjas „fóldink” versenyt nyert Milánóban, Versailles-ben, Sydneyben, és nemigen van olyan „zenebo- lond" nagyvárosa a földnek, ahol nem tette még le a névjegyét. Jandó Jenő azonban soha nem feledkezik meg arról, honnan in­dult, így évről évre rendszeresen visszatér Pécsre egy-két koncert erejéig. így lesz ez ma este is, a Művészetek Házában, ahol 19 órától a Somogyi vonósnégyessel együtt ad közös koncertet. Töb­bek között Dvorak A-dúr zongo­raötösét hallhatja a publikum, de felcsendül Haydn és Kodály egy- egy vonósnégyese is. Múzeuma lett Harkány­nak. Futó László Pál fes­tőművész Zürichből tele­pült haza az 1990-es évek elején, azonban nagy ál­mát, a múzeumot csak most tudta megvalósítani. Méhes K. A város egyik új házakkal bené­pesített utcájában egyszer csak megüti a szemet: Futó László Pál Múzeum. És a dolog nagyon ko­moly, hiszen az épületbe belépve világossá válik, itt egy szándék vált valóra, hiszen a ház (bár lak­nak is benne) alapvetően múze­umnak épült Van fogadóhelyi­ség, recepció, mellékhelyiségek, majd következik a három kiál­lítóterem. Itt helyezte el az idős művész az utóbbi harminc év­ben készült képeinek válogatá­sát, mintegy hatvan alkotást. A festmények első pillantásra is élvezhetőek, ám hamarosan kiderül: tudnak valami pluszt is adni. Ugyanis Futó László egy különleges technikával három dimenziós festményeket fest, amik legjobban egy kis szem­üveg segítségével szemlélhetőek. Mi több, azok az alkotások, amik eleve domborműként készültek, a szemüveg által még egy dimen­ziót nyernek, azaz lesz belőlük négy dimenziós kép! Különösen figyelemreméltó­ak Futó László mobil képei, amiknél - vallja a művész - a mozgás, vagyis az idő is plusz dimenziót ad az élményhez. Futó László tiszteleg is meste­rei előtt. Ennek eredménye a Vasarely-sorozat, amiről a kö­vetkezőt mondja: - Természete­sen nem az ő műveinek másolá­sáról van szó, hanem a techni­kájának alkalmazásáról, ami egyben tisztelet is előtte, hiszen a három dimenzió mindazt megerősíti, amit Vasarely sík­ban a gömbök és kockák alkal­mazásával már megmutatott. Az új harkányi múzeum ma­gántulajdon, de működtetésében szívesen részt vesz a város ön- kormányzata is, vállalták a re­cepció felügyeletét. Az emeleti galéria időszaki kiállításoknak Tiszteleg a mesterei előtt A DEMOKRÁCIA SZOTARA Demokrata Boros jános azokat, akik emberi társada­lomról és törvényekről álmod­tak. A felvilágosodással jött el először a történeti lehetőség a szabad és osztály nélküli társa­dalom széles körű kialakítására. Évszázadokkal a görög de­mokrácia kialakulása előtt, Izajás próféta (Kr. e. VUI. század), az emberiség történelmének egyik nagy, első demokratája, ciki ezt a görög eredetű fogalmat még csak nem is ismerhette, ma is érvényesen ír a demokra­táról és arról a világról, ame­lyért az ilyen ember dolgozik: „Az igazságosság lesz derekán az öv, / s a hűség csípőjén a kö­tő. Akkor majd együtt lakik a farkas a báránnyal, a párduc együtt tanyázik a gödölyével. (...) A csecsemő nyugodtan ját­szadozhat a viperafészeknél, / s az áspiskígyó üregébe is be­A modem nyugati társadalmakban élő embereknek az utolsó kétszáz évben megadatott, hogy az ilyen társadalomról ne csak ábrándozza­nak, hanem meg is valósíthassák Különösen az itáliai városok, de persze más országbeliek is büszkélkednek azokkal a híres személyekkel, akik falaik közt születtek, laktak, vagy sírem­lékük náluk található. Ezek ma a turizmus célpontjai, de így volt ez már a reneszánsz idején is. A mi Janus Pannoniusunk is elzarándokolt Petrarca sírem­lékéhez Padovába. Az ó' pécsi sírjához azonban nem lehet. Dunai Imre Idén augusztus 29. táján elsikkadt a megemlékezés első európai hírű köl­tőnk születésének 570. évfordulójáról. Pedig nemcsak püspöke volt Pécsnek majd másfél évtizeden át, hanem itt is van (volt) eltemetve. A kulturális turiz­mus szempontjából kihasználatlan ez a momentum. A Mátyás király haragja elől mene­külő lázadó püspök-költő Zágráb köze­lében halt meg 1472 márciusában. Tisztelői később lopva hozták Pécsre eltemetni. Hogy az augusztusi meleg­ben a bomló tetem szaga ne keltsen fel­tűnést, kátránnyal kenték be a kopor­sót. 1991-ben a székesegyház altemp­loma középvonalában találtak egy sírt, amely nagy valószínűséggel Janus sír­jával azonosítható, többek közt a kátrá­nyos fadarabok miatt. Minderről kevés ismeret van a közönség körében.- Azt hallottam, hogy a csontokat majd elküldik vizsgálatra, ám ennek eredményéről máig nem tudok sem­mit - mondja dr. Kövecs Ferenc, a pé­csi idegenvezetők doyenje, aki a törté­netet mindig elmeséli a turistáknak Janus szobránál és az altemplomban. - Jellemző Pécsre, hogy egy tudományos tényekre alapozott érdekességet nem aknázunk ki - dohog. Az antropológiai vizsgálat egyéb­ként már régen megtörtént.- A téma tudományosan publikált - mondja Kárpáti Gábor régész. - A köz­tudat számára persze elfelejtődött, hogy mi alapján azonosítottuk a leletet Janus Pannonius sírjának: halálának és temetésének körülményei, az antro­pológiai vizsgálatok által igazolt élet­kor és Janus ismert betegsége, a tüdő­baj, a sírban lévő 1465-ös keltezésű pá­pai bulla abból az évből, amikor Janus Rómában járt. Nagyobb bizonyosságot csak a DNS-vizsgálatok adhatnának, de nincsenek hozzá rokoni minták. A leletnek akkor lenne igazi hatása a kö­zönség számára, ha a csontokat vissza­helyeznék a sírba, vagy a közelébe, ha lenne ott emléktáblája a költő-püspök­nek - vélekedik. A csontokat egyébként a Janus Pan­nonius Múzeum raktárban tárolják. Egyes jelek szerint egyébként Janus fekete bárány egyházi körökben. Me­sélik, hogy amikor néhány éve egy ma­gyar tudóst mint jeles Janus Pannoni- us-kutatót mutattak be egy magas ran­gú méltóságnak a Vatikánban, az vé­gigmérte és megjegyezte: „Szégyellhe- ti magát!”. Vagyis Janus költői, egyhá­zi és diplomáciai munkássága elhomá­lyosul szabadgondolkodó volta, és 16 évesen Itáliában írt merészen erotikus verseinek híre mögött. Egyáltalán: Janusszal mindig volt valami baj. Dr. Olasz István, a Janus Pannonius Társaság elnöke meséli, hogy 1934- ben, amikor 500. évfordulója volt szü­letésének, a város nem tudta összehoz­ni az ünnepségeket, és a pécsi irodal­mi társaság összejövetelein Janus neve később el sem hangzott.- Az 1940-es évek végén az 1931-ben alakult társaság nevét Batsányira kel­lett változtatni, mert Janus Pannonius a klerikális reakció személyiségének minősült. Amikor 1987 ben újjáalakult eredeti nevén, nyilvánosan üd­vözölték a társaságot, de a háttérben bizalmat­lanság mutatkozott. Az újjászervező­dött társaságnak 300 tagja volt. Mos tanra száz, ha ma­radt, és szünetelte­ti a működését, mert a pénzét el­viszi pusztán az, hogy folyószám­lát kell fenntar­tania.- Megpróbál­tunk gyűjtést indítani, hogy legalább egy kis emléktábla je­lezze, feltehető­leg ide temették el Janus Panno- niust, de még nem tudtuk összehozni - szomorko- dik az elnök. Ahogy mi is. „Szégyellheti magát!” - mondta a magyar kutatónak a Vatikán prominense Raktárban Janus Pannonius csontjai dughatja a kezét/ az anyatejtől elválasztott kisgyerek. Sehol nem ártanak, s nem pusztíta­nak”. (íz. 11.5.-9.) A modern nyugati társadalmakban élő embereknek az utolsó kétszáz évben megadatott, hogy az ilyen társadalomról ne csak ábrándozzanak, hanem meg is valósíthassák. Végre, mindannyian, féle­lem nélküli demokraták lehe­tünk, akiknek talán nem keil többé félniük Izajás múlt idő­ben megfogalmazott jövendö­lésétől, „Erőszakos ítélettel vé­geztek vele / Ugyan ki törődik egyáltalán ügyével?” (íz. 53.8.) A nyugati emberiség felismerte, hogy a demokrácia mindannyiunk ügye, mellyel törődnünk kell. A demokraták biztonságossá kívánják tenni a világot a demokrácia számá­ra. A társadalom minden tagja számára. Demokratá­nak lenni azt jelenti, hogy nyíltan beszé­lünk, a közös ügyekkel fog- «■■I — lalkozunk, min­den egyes embert személyként tisztelünk, érdekeit elismerjük, álarc nélkül kommunikálunk, ellenállunk a félelemnek és az egyes emberek vagy csoportok mások általi kijátszásának. De­mokratának lenni azt is jelenti, hogy visszautasítjuk a rabszol­gaság formáit. A demokraták azok az embe­rek, akik személyes meggyőző­désükké tették a társadalmi igazságosság elveit Szemben a diktátorokkal, nem gondolják, hogy ezt a meggyőződést má­sokra kellene kényszeríte­ni, mint ahogy visszauta­sítják a demokrácia erő­szakos megvalósítását is. A demokrácia nem való­sítható meg erőszakkal, nem is valósították meg soha így. A demokrácia azon az elgondoláson ala­pul, hogy „itt vagyunk emberek együtt kell élnünk, hát éljünl együtt, egyenlő jogokkal és lehe tőségekkel, mindenki szabadsá gát és méltóságát tiszteletber tartva”. Ki mondana ennek el len? Ki ne örülne egy Uyen elver működő társadalomnak? A modern demokráciák tör téneti esélye, hogy megvalósít hatják azt az ideális együttélés formát, melyben mindenki jó érezheti magát Kényszer he lyett türelemmel, a gyermekei egyenlőségre és szabadságrí nevelésével, a felnőttek felsza badult és igazságosságot keresi beszélgetésekre való meghívó sával, igazságos törvények ki eszközlésével. A demokratái történeti elődeiknek és tanító mestereiknek tartják a nag ószövetségi prófétákat ugyan úgy, mint lézust, Morus Ta mást, az Amerikai Alkotmány utópista alapító atyáit, és mind ad otthont, nyitásképpen Kovács Ferenc festményeit és H. Barakonyi Klára tűzzománcait tekinthetik meg a Futó László Pál Múzeum látogatói.

Next

/
Oldalképek
Tartalom