Új Dunántúli Napló, 2004. jűlius (15. évfolyam, 178-208. szám)
2004-07-31 / 208. szám
I 2004. Július 31., szombat SZILVAS B E MUTATKOZIK 15. OLDAL A repülőtér lehet a vonzerő Tombol a hőség, a bekötőúton egy lélek most, mert jelenleg csak 170-en élnek ezen a sem közlekedik, tíz percig leállók, egy autó szép fekvésű településen - dicséri szülőfaluját a sem jött arrafelé. Bent a faluban, aki csak polgármester, Emberovics Dénes. - Szerencsére tehette, behúzódott a téglafalak hőse mögé, az utóbbi években megállt a lakosság fogyása, az a gyerekek ledobták a kerékpárt a kapu elé, elköltözőnek helyére jöttek újak, legtöbbjük be- menckiilvc a napszúrás elől Girhes macs- illeszkedett a faluközösségbe. Van persze itt is ka kapkodja a Lábát a forró aszfalton, az egy-két dologkerülő, de aki akar, talál munkát, ha idegen láttán egy pillanatra megáll, hogy máshol nem, akkor a közeli megyeszékhelyen, aztán az ellenkező irányba eliszkoljon. Ra- A hatvanas években még volt iskola is a tele- gad a bitumen, kerülgetni kell a fekete ol- pülésen, egybeépült a harangtoronnyal, a tanl- vadékot, mert a cipő talpáról nehezen lehet tói lakás most a polgármesteri hivatal. A helyi letisztítani. Kihalt a falu, nagy a csend. oktatási intézménybe csak az alsó tagozatosok jártak, a körzetesítés aztán a gyerekeket átirá- Valamikor a hatvanas években csak földút veze- nyitotta Görcsönybe, ahová nem juthattak el tett ide, aztán hogy a mesterségesen felfejlesztett egykönnyen, át kellett menniük Szőkébe, mert ipar munkaerőigénye a megyeszékhely környé- csak onnan indult az iskölajárat. A helyközi büki településekből is kielégíthető legyen, megépí- szokat indító közlekedési társaság ugyanis még tették a pormentesített utat, de csak a faluig, Szil- most is a zsáktelepülési időszakban kialakított vástól Szőkéig tartó egy küométeres részt már járatok útvonalát alkalmazza, vagyis Szőkét nem készítették el, Szőkét viszont Görcsönnyel csak Görcsöny, Szilvást pedig a siklósi út felől kötötték össze, így zsáktelepülés maradt mind- lehet menetrendszerű járattal megközelíteni, két falu egészen 1991-ig. A pápának kellett a po- Manapság a gyerekek már nem tesznek ilyen gányi repülőtérre érkeznie, hogy a két község nagy kerülőt, a Görcsönynél jóval közelebbi közötti átkötő szakaszt is megcsinálják. Szakmára viszi őket az iskolabusz.- Valamikor az 1800-as évek közepe táján - Ahhoz, hogy az itt lakók a több műszakos még kétszer annyi lakosa volt a falunak, mint munkahelyre időben eljussanak, és onnan még kezik, hiszen a vezetékes ivóvizet bevezették 1992-ben, a gáz is eljutott nemrégiben a településre (az önkormányzat saját forrásból minden lakosnak a bevezetési költség felét fedezte), a legfontosabb közművekből egyedül már csak a csatornázás hiányzik. Ez azonban nagy falat az önkormányzati költségvetésnek, önállóan nem tudják megoldani, a környékbeli településeknek kell összefogni, hogy a szennyvíz- elvezetés ügye is sínre kerüljön. A polgármester derűlátó.- Leginkább abban bízunk, hogy a pogányi repülőtér működése meghozza a falunak is a várva várt fellendülést. És ez nemcsak az utakra, a csatornázásra, vagyis az infrastruktúra fejlesztésére vonatkozik, hanem a munkahelyteremtésre is, hiszen a repülőtér közelebb hozza Szilvást is a megyeszékhelyhez, szép településünk a légi közlekedéssel még inkább a nagyváros vonzáskörzetébe kerül. A harangtorony a harmincas években épült * éjjel is haza tudjanak térni, kénytelenek voltunk az ilyen igényhez igazodó járatok indítását támogatni. A falugondnoki szolgáltatást állami segítséggel vezettük be, van egy kilencszemélyes kisbuszunk, azzal intézünk mindent, főleg az idős, nehezen mozgó emberek ügyes-bajos dolgait rendezzük a gépkocsival. Ha kell, a gyógyszert váltjuk ki Pécsett, de az igények szerinti nagybe vásárlásra is igénybe vehetik az itt lakók. A település főterén virágoskert fogadja a látogatókat A település gazdái A polgármester Emberovics Dénes, alpolgármester Hózsa Csaba. Az önkormányzati testület tagjai: Födi Géza, Kiinger Károly, Lock Ferenc és Tóth Magdolna. A település a szalántai körjegyzőséghez tartozik, jegyző Horváth Lászlómé dr. A háziorvos dr. Szijjártó Zoltán, esperes Zagorácz István. Lesz bolt és kocsma is Szép ez a tér, büszkék is rá a szil- vásiak, akik egyébként is sokat adnak környezetük szépségének megőrzésére, hiszen a Görcsöny felé vezető útvonal mentén szinte minden ház előtt virágoskert díszük. A főtéren hosszú, elnyúló épület végén új beruházásként csatlakoztatták a faluházat, amely a település rendezvényeit hivatott szolgálni. A valamikori fészert átalakították, felújították, itt kapott helyet a bolt, valamint a kocsma is. Jelenleg egyik sem működik. A falu népének elsősorban a bolt bezárása volt nagy érvágás, ugyanis a bevásárlóhely megszűntével a napi élelmiszerekért is el kellett menniük a közeli településekre. A bolt két hónappal ezelőtt zárt be, az addigi bérlő kiszállt az üzletből, nem volt megelégedve a jövedelmezőséggel, a faluban felmondta szerződését. A település viszont nem maradhat bolt nélkül, keresni kellett olyan szakmabelit, aki a kis haszon ellenére is vállalja a bolt működtetését. Akadt is ilyen, aki ismét megnyitotta kereskedelmi egységét, újból megoldódik helyben a napi élelmiszer-ellátás. A kocsma nehezebb kérdés, bizonyos mértékben meg is osztja a falu lakosságát. A település nyugalmát féltők azzal érvelnek, a züllött alakoknak nem kell lehetőséget biztosítani a mértéktelen ivászatra, a verekedéssel rendezett nézeteltérésekre meg végleg nincs szüksége a békességre vágyóknak. Mások viszont úgy vélekednek, néhány hangoskodó miatt nem szabadna a település népét megfosztani egy közösségi találkahelytől, mert ugye egy-két fröccs mellett a napi ügyeket egy kis településen hol lehetne leginkább megbeszélni, mint a kocsmában. Úgy tűnik, ez az ügy is megoldódik, ugyanis a bolt új bérlőjének a kocsmát is szándékában áll működtetni. A település nemrégiben területkiegyenlítési pályázaton nyert több mint egymillió forintot, amelyet a támogatás kifizetésének függvényében a csapadékvíz-elvezető árkok elkészítésére fordítanak. szilvas, dunantuhnapb. hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés és a Szentlőrinc-Ormánság Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Békéssy Gábor Az erdészet szépségesen kemény munka Egy kitüntetett erdész portréja Az egyik legmagasabb erdészeti kitüntetést, a Kaán Károly Emlékérmet vehette át a közelmúltban Kató Sándor erdőmérnök, a Mecseki Erdészeti Rt erdőművelési főmunkatársa. A magas szakmai díjat az Országos Erdészeti Egyesület ítélte oda, eddigi munkájának, tudományos tevékenységének elismeréseként. Kató Sándor pályája az Alföldről indult. Kisebb-nagyobb kitérők után telepedett le Pécsett, s ma már igazi pécsinek, baranyainak vallja magát. A kitüntetés kapcsán pályájáról beszélgettünk.- Honnan jött az indíttatás, hogy erdész legyen?- Tiszadobon születtem, gyönyörű helyen. Az ottani erdész fia volt a legjobb barátom, együtt jártunk iskolába. A Tisza- parton laktak az erdészházban, sokat voltam ott, kirándultunk az erdőben, gyakran náluk is aludtam. Mivel a barátom erdész akart lenni - neki sikerült az erdészeti technikumba bejutni - valószínű ennek köszönhetem, hogy bár gimnáziumban érettségiztem, majd utána egy évig dolgoztam, végül jelentkeztem Sopronba az erdőmérnöki főiskolára. Az első év kemény volt. Nekem, az alföldi srácnak nemcsak a tananyaggal kellett megbirkózni, hanem olyan csoporttársakkal is, akik a legjobb budapesti iskolákból, Sárospatakról, piarista gimnáziumból érkeztek. Végül nagyon szép öt évet köszönhetek az egyetemnek. Ösztöndíjas hallgatóként 1967-ben végeztem.- A végzés után hová került dolgozni?- A Nyírségi Állami Erdőgazdaságnál kaptam munkát, a nyírbélteki erdészetben. Mivel közvetlenül az egyetem után kötelező volt fél év erdőrendezési gyakorlatot végezni, az első munkahelyemet csak februárban tudtam elfoglalni. Emlékszem, este 6-kor érkeztem a szálláshelyemre, korom sötét volt, azt se tudtam, hol vagyok, s másnap kora reggel már úgy kellett indítani a munkát, mintha mindig azt csináltam volna. Öt brigádot kaptam, az ő munkájukat kellett megszervezni, termelni, szállítani, s mindent irányítani ami az erdőgazdálkodáshoz tartozik. Ez egy frissen végzett fiatal diplomásnak nem kis feladatot jelentett. A kívülálló romantikus szakmának gondolja az erdészetet, jó levegő, gyönyörű erdők. Ez így is van, azonban az erdész munkája a mindennapokban nem ilyen romantikus. Szépségesen kemény munka. Nehéz volt az indulás, szerencsére a nyírségi emberek nyitottak, jó szóval mindent el lehetett érni. Ragyogó erdészek, kiváló szakemberek voltak, rendkívül sokat köszönhetek nekik.- A Nyírségből végül hogyan került a Dunántúlra?- Feleségemet az egyetemi évek alatt ismertem meg. Ő soproni lány volt, s szeretett volna közelebb lenni a szüleihez. 1975-ben sikerült állást kapnom a Balaton-felvidéken, méghozzá a Honvédelmi Minisztérium veszprémi erdőgazdaságánál lettem fa- használati műszaki vezető. Tíz évig dolgoztam itt, 1985-ben áthelyezéssel kerültem a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság erdőművelési ágazatához. Az árpádtetői erdészházat akkor építették, ezt kaptam meg, azóta is ott élek.- A nyolcvanas évek elején, közepén a Mecsek több pontján ún. tarvágást végeztek, amikor egész hegyoldalak lettek csupaszok, a teljes körű fakivágásoknak köszönhetően. Akkor sok Mecseket járó ember háborodott fel ezen, hosszas vita folyt erről a sajtóban is. Mint erdőművelőnek, mi erről a véleménye?- Minden erdő kezelésére üzemterv készül. Felmérik a korát, a jellemző fafajtáit, tulajdonságát, ez alapján sorolják be, hogy milyen műveleteket kell az elkövetkező időszakban elvégezni. Az erdőrendezési terv tíz évre előre meghatározza a tennivalókat. Az említett „tarvágások” esetében gyenge sarjerdőket kellett kivágni. Az értéktelenebb cseres, gyertyános helyett mageredetű, őshonos fajtákat, tölgyeseket, bükkösöket ültettek.- A kitüntetését indokló írásban olvastam, önnek erdészeti növényvédelmi szakmérnöki képesítése is van. Ezt mikor szerezte?- Már itt a Mecseki Erdő- gazdaságnál dolgoztam, amikor jelentkeztem az egyetemre, felnőtt fejjel, munka mellett tanultam. Nem volt könnyű. A számítógép kezelését is meg kellett tanulni, hiszen ma már e nélkül nehéz pontos erdőgazdálkodási tervet és annak pontos költségeit követni.- Ön július Tjétől nyugdíjas. Hogyan tervezi a folytatást?- Továbbra is dolgozni fogok, csak kevesebbet, nyu- godtabb tempóban. A növényvédelem területén szeretném a tapasztalataimat hasznosítani. És természetesen hódolni fogok kedvenc szabadidős elfoglaltságaimnak. Szerencsére nagyon jó baráti kör alakult ki, velük járunk rendszeresen kosa- razni, teniszezni. ± Indoklás Kató Sándor erdőmémök kitüntetéséhez Az erdőgazdálkodás fejlesztése terén végzett kiemelkedő tevékenységei: A kocsányostölgy szaporítóanyag folyamatos biztosítása feltételeinek megteremtése. Irányította a glifozát hatóanyagú vegyszerek gyakoriati tesztelését. A gyakorlati kísérletekkel, az eredmények kiértékelésével segítette az új, korszerű növényvédő szerek kifejlesztését. (A Tiszavasvári Alkaloida Vegyszergyárral és a SUMMIT-AGRO Kft.-vel együttműködve.) A Baranya Megyei Növény- és Talajvédő Állomással együttműködve szervezte meg az erdészeti növényvédelmi szakmunkások képzését, az oktatásban közreműködött. Kiemelkedő eredményt ért el az erdőművelés számítógépes tervezése és a költséggazdálkodás eredményesebbé tétele terén. A '90-es évek elejétől rendszeresen légi növényvédelmi munkákat szervez és végez eredményesen. Pályázati úton jelentős pénzeszközök hozzáférhetőségét nyitotta meg erdészeti és közcélú feladatok ellátására. Kató Sándor 1961 óta az Országos Erdészeti Egyesület tagja. 1988 óta az Erdővédelmi Szakosztálytagja, 1998401a szakosztály titkáraként, 2002-től elnökeként szervezi a szakosztály hazai és külföldi rendezvényeit. 1998-ban Elismerő Oklevéllel tüntette ki az Országos Erdészeti Egyesület.
