Új Dunántúli Napló, 2004. jűlius (15. évfolyam, 178-208. szám)
2004-07-25 / 202. szám
2004. július 25., vasárnap Közélet, gazdaság, politika Hőségriadó és szieszta Csábítóak az akciósán, pár tízezer forintért kínált légkondicionáló berendezések, de többnyire nem sokat érnek - állítja Bíró Gábor, a City Klíma Kft. ügyvezetője. A mobil- illetve ablakklímák csak átmeneti megoldást jelentenek, egy teljes lakást nem tudnak lehűteni. A beszerelésen is rengeteg múlik, ezt csak „zöldkár- tyás” szakember végezheti, különben elvész a garancia. den szabad kapacitásukat a hőséggel kapcsolatos betegségek ellátására fordítják. Győrfi Pál elárulta: a mentősök is küzdenek a hőséggel. Bár nemrég új autókat vásároltak, ezek egyikében sincs légkondi- cinálás, így ugyanis kevesebb járműre jutott volna pénz. Márpedig az autók száma fontosabb a kényelemnél. Nemrég azonban sikerült megállapodniuk a Tescóval, amely kedvezményesen adja nekik az ásványvizet. hogy miért ilyen nagy a csönd a kérdésben, a tájékoztatási osztályon azt a választ adták, hogy a. javaslatot munkavédelmi szakemberek megvizsgálták, majd elvetették. Indokként csak any- nyit mondtak, hogy a jelenlegi előírások betartása a legforróbb kánikulában is garantálja a biztonságos munkavégzést. A probléma ezzel csak az, hogy azok a munkavédelmi szabályok, amelyekre hivatkoznak, gyakorlatilag betarthatatlanok. Legalábbis dr. Horváth Endre, a fővárosi ÁNTSZ munkaegészségügyi osztályának helyettes vezetője ezt állítja.- A kánikulában érvényes munkavédelmi előírások olyan bonyolult hőmérsékleti számításokhoz vannak kötve, hogy eze30 Celsius-fok környéke. Pontosan azonban ezt egy munkahelyen sem tudják meghatározni. Mi ugyan mérhetnék, de ez napi három emberünket foglalná le műszerekkel, s csak azt érnénk el, hogy megtudnánk: aznap hogyan kellett volna dolgozni. Tehát marad a védőital. Az előírás „hűtött vízről” szól. Az ÁNTSZ helyettes osztályvezetője elmondta: már megkereste őket az APEH, mondván, ahol ásványvizet adnak, ott adózni is kell, hiszen ez a csapvízhez képest extra juttatásnak minősül... Ami pedig a sziesztát illeti, nos, ez a gazdasági szakember szerint sem vezethető be nálunk. Csaba László úgy véli: a déli pihenő a mediterrán országokban is visszaszorulóban van. A nagy hőség furcsamód nem csak a szív- és érrendszeri problémáktól szenvedők számára jelent veszélyt, hanem más téren is veszélyeztet egészséges embereket is - állítja Elek István, az Erzsébet Kórház toxikológiai osztályának főorvosa.- Közvetve akár mérgezést is okozhat kánikula! - mondta. - Ott, ahol gázcirkó vagy vízmelegítő működik, a légkondicionálás különösen veszélyes lehet. A helyiségben megváltozik a légáramlás iránya, s az égéstermékek egy része nem a kémény felé ürül, hanem a helyiségbe áramlik. Volt olyan napunk, hogy tizenegy embert hoztak be szén-monoxid-mérgezéssel - valamennyi esetben a klímaberendezés volt a ludas.- Emlékszem, régebben Athénban déltől négy órára leállt az élet - mondta. - Manapság azonban olyan helyet nehéz találni, amely ilyenkor bezár. Ez egyértelműen az EU és a globalizáció hatása. Rájöttek, mennyire visszás helyzeteket teremt, ha ebben az időszakban „bezár” az ország. A boltok a napközben vásárló turistákhoz igazodnak, hisz aki bezár, az bevételtől esik el. Ezért nem látom esélyét annak, hogy a szieszta épp most verjen gyökeret nálunk. Már hazánkban is létezik hőségriadó. Többen fel is vetették, hogy a legforróbb napokon nálunk is jó lenne bevezetni a sziesztát, ám a gazdasági szakember szerint ennek kevés az esélye. Védőital is van, de az ásványvizet az APEH megadóztatná. H őségriadó. A szó kissé félelmetesen hangzik, pedig csak egy tájékoztató, információs rendszert jelöl. Hazánk ugyanis idén már tagja annak a birminghami székhelyű nemzetközi orvosmeteorológiai előrejelző szolgálatnak, amelynek adatait itthon a Környezetegészségügyi Intézet elemzi, s ha szükséges, az Országos Mentőszolgálat segítségével értesítik a lakosságot a célszerűnek tartott elővigyázatossági intézkedésekről.- A hőségriadó 1-es fokozatában még csak a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőket figyelmeztetjük - mondta Győrfi Pál, az OMSZ szóvivője. - A 2-es fokozatban már az egészséges embereket is riasztjuk, hogy ne menjenek délben a szabadba, a 3-as fokozatnál már a mentők és a kórházak is minAzóta minden rohamkocsiban van egy-egy palack, amelyből a betegeket is megkínálhatják. Egy évvel ezelőtt Burány Sándor munkaügyi miniszter felvetette, hogy meg kellene vizsgálni a szieszta bevezetésének lehetőségét. Az ötlet végül is csak ötlet maradt: amikor megkérdeztük a Munkaügyi Minisztériumot, két sem betartani, sem pedig számonkérni nem lehet - jelentette ki. - A jogszabály ugyanis a mért hőmérsékleten kívül figyelembe veszi még a légsebességet, a páratartalmat, a légnyomást, és még sok más értéket. 24 Celsius-fok fölött már óránként 10 perc szünetet kell tartani - a gyakorlatban ez körülbelül TÓTH HENRIETT cégtulajdonos: - Ilyen hőségben nem sok embernek van kedve dolgozni, igaz, a legtöbb munkahelyen ma már van légkondi. Ennek ellenére szerintem Magyarországon is bevezethetnék a szieszta időszakát. Biztos vagyok benne, hogy ennek mindenki örülne, még a vevő is, és hamar megváltoznának a vásárlási szokások. Elvégre nem csak déli időszakban lehet bevásárolni. GÁLFFY GÁBOR üzletvezető: - Szerintem nem időjárásfüggő ez az intézkedés, hiszen dolgoztam már Burgenlandban is, ahol szintén bezártak délben az üzletek, mert olyankor a forgalom jelentősen visszaesett. Ezt a gyakorlatot én is bevezettem. A vállalkozásom kezdetekor egész nap nyitva tartottunk, most már csak kora délután nyitunk ki. Érdekes módon a forgalom mégis nőtt. Lehet, hogy máshol is megérné. Font Sándor ( MDF - Lakitelek Munkacsoport) „A gyakorlat fényesen bizonyítja, hogy tudatosan eltervezett mezőgazdasági politikát folytat az agrárium felső vezetése, amelynek egyedüli célja, hogy a mezőgazdaságból önként kivonulók, például a tönkremenetelük miatt önként kivonulók, a termőföldet is értékesítsék bagatell áron.” Baráth Lajos, a szegedi kórház főigazgatójának általános helyettese az elcserélt beteg temetésén „Most ne arról beszéljünk, hogyan és miért halt meg, a felelősséget a vizsgálatok úgyis megállapítják, most azért kell szólni, hogy hasonló eset soha, sehol ne ismétlődhessen meg.” Ján Slota, a nacionalista Szlovák Nemzeti Párt frontembere „A Magyar Koalíció Pártja békaként ül a szlovák szuverenitás forrásán, és elfojtja azt, ezért azonnal ki kell ebrudalni a szlovák kormányból, mert egyedül így lehet elejét venni annak a politikai katasztrófának, hogy több százezer hektárnyi szlovák föld az egykori magyar soviniszták és kolla- boránsok, vagy azok utódainak kezére kerüljön.” Farkasházy Tivadar az adóvitáról „Az MSZP önmagára rótt penitenciaként most nyaralás helyett hülye milliomoskra vadászik, akik nem tudják a pénzüket eldugni. Egyébként aki havi 250 ezer nettót keres, az még nem milliomos." Kovács Kokó István önmagáról „Én jártas vagyok sok mindenben - egy szintig, de ha megkérdeznék tőlem, hogy igazán van-e olyan, amihez komolyan értek... hát ... lehet, hogy elszégyellném magamat... TUDÁS. Bemutató foglalkozást tartott a magyar edzőknek Matthäus kapitány és László Csaba, a válogatott és az FTC edzője. Végig is ülték a magyar edzők rendesen, s aztán kivétel nélkül azt mondták, hogy ilyen gyakorlatokat ők is szoktak végeztetni a játékosaikkal. Egyikük még hozzátette, hogy könnyű a Népligetben bemutatót tartani, mert itt sima a pálya, míg náluk göröngyös. Szerintem is ez lehet a baj, bár láttam már belga, francia és angol pályán is magyar játékost, nem is egyet, akitől ott is elpattant a labda. Dumában legalább jók vagyunk. * ***** Ez már döfi **** Elmegy ,*** Átlagos ** Gyengus * Bukta A DEMSZKY-VILLA TITKA. Egy kis ötházas falut vett Isztrián Demszky a barátaival. Ahogy egyszer már a főpolgármester vagyonnyilatkozatát értékelve az egyik lap megjegyezte, valószínűleg Demszky ért a legjobban az ingatlanokhoz. Egy romos házat vett néhány millióért, s most állítólag 100 milliót ér az adriai ház. A villának egyetlen hátránya van, hogy lajtos kocsi viszi fel a vizet. *** A MAGYAR BETEG. A szegedi orvossztrájk szóvivője mániákusan hajtogatja, hogy a tévesen megoperált beteg halálának semmi köze nincs az ő akciójukhoz. Kétségtelen. Kovács úr halálát az orvosi személyzet sorozatos tévedései okozták, s nem a régi, elavult műszerek. Éger, az orvosi kamara elnöke is úgy ment be a stúdióba a sztrájkról beszélni, hogy fogalma sem volt, mi történt Kovács úrral, ki tévedett, ki nem. Nem ért rá ugyanis elolvasni az esetről készült jegyzőkönyvet, viszont lelkesen beszélt a sztrájkról. Nos, hát ez a baj a mi orvostársadalmunkkal, hogy csak a mások felelősségéről hajlandók beszélni, s eszükbe sem jut, hogy egy ilyen eset után nem ildomos sztrájkolni. ** A szomszéd portékája mindig olcsóbb? Sokan emlékeznek még a Gorenje-korszakra: a rendszerváltás környékén tömegesen jártak át a magyarok Burgenlandba, hogy ott vásárolják meg a hűtőgépet, videót. A határjárás azóta sem szűnt meg, Ausztriában akciós termékeket érdemes venni, Szerbiában ruhát, Romániában cigarettát. Ott a benzin is jóval olcsóbb. E lmúltak már azok az idők, amikor „sógorék” átjártak hozzánk bevásárolni - állítják a Sopron környékén élők. Ausztriából ma már inkább a szolgáltatásokért ruccannak át a határ magyar felére. Ilyen a fodrászat, a kozmetika, a manikűr, a pedikűr és - nem tévedés! - a masz- százs. A fogászat is egyfajta szolgáltatás: nálunk ennek a díja az osztrák tarifának a fele. No persze a magyarok sem maradnak itthon, ők is megtalálják azt, ami meg Ausztriában olcsó - állítja a Kópházán élő Payrits Zsuzsa. Mint mondta, a legtöbben tankolni járnak át. Ő például legutóbb 90 eurócentért (225 forint) tankolt 95-ös oktánszámú üzemanyagot, de ha valaki kissé messzebb megy a határtól, találhat 65 centért (162 forint) árusító kutat is. Zsuzsa szerint Ausztriában sokkal több az akció, mint nálunk, és ezek mértéke is nagyobb. Megéri hát résen lenni, figyelni az árakat. Mosószert, öblítőt szinte mindig kapni valahol olcsón, de előfordult már, hogy valaki építkezett, s a hajlítható csempe négyzetméterét Wienerneustadtban 20 euróért árulták, Oberpullendorfban pedig 12 euróért. De nem csak az ár a fontos, hanem a minőség is. A kilós extra párizsi például 2 euró, és állítólag sokkal finomabb, mint a nálunk kapható változat. Ugyanez igaz a zsemlére is: „odaát” ez néhol még drágább is, mégis megveszik a magyarok, mert nem annyira levegős, nincs úgy felfújva térfogatnövelőkkel, mint a hazai péksütemények. Az édességek közül a táblás csokoládék is olykor olcsóbbak, s a kilós kávé is megkapható 1,80 euróért, ami szintén baráti ár: 450 forint. A legolcsóbb azonban kétségtelenül az ásványvíz.- A határtól néhány száz méterre található a Juvina ásványvíz palackozója - mondta Zsuzsa. - A gyár felépített az üzem mellett egy közösségi kutat, ahol 12 csapból ingyen folyik az ásványvíz. Igaz, ez még nincs szén-dioxiddal dúsítva, de sokan épp emiatt kedvelik. Kópházáról szinte mindenki odajár, de még Sopronból is sokan érkeznek nagy műanyag kannákkal. Ugyanez az olcsóság diktálta jövés-menés a keleti határszélen is tettenérhető. Gyulán, Nagylaknál és Battonyán a románok főleg élelmiszerért jönnek át hozzánk. Az olcsó felvágottakat, sajtokat és húskrémeket viszik. Mivel csak bontatlan csomagolású árut vihetnek át a határon, egész rúd szalámikat vásárolnak. A magyarok viszont tankolni járnak át, de a minőségi égetett szeszes italok és a minőségi cigaretták is legalább az itteni ár egyharmadával olcsóbbak Romániában - állítja Bunye- vácz Miloje, a vám- és pénzügy- őrség Dél-Alföldi Parancsnokságának osztályvezetője. A legnagyobb sláger azonban május elseje óta a cukor.- Ebből a vámmentesen behozható keret egy alkalommal 175 euró - mondta. - Ezt az emberek általában ki is használják, mi pedig nem kérdezősködünk, elvégre befőzési szezon van... Röszkénél, Tompánál és Hercegszántónál főleg az olcsóbb ruhákért mennek át a magyarok Szabadkára. Igaz, ezek többnyire valamely nagyobb márka hamisítványai, ám a vásárlókat ez nem zavarja: az a fontos, hogy a szabásuk ugyanolyan, mint az eredetié, az áruk viszont csak a töredéke. A szerencsét is importáljuk: nagyon sokan mennek át tőlünk Szerbiába tippmixet játszani, mivel ott sokkal jobbak az odd- sok, többet lehet nyerni. A szer- bek mindezt azzal „viszonozzák”, hogy nálunk szerzik be a különböző vegyiárut, háztartási cikkeket. Ez ugyanis Magyar- országon nemcsak olcsóbb, hanem nagyobb választékban is kapható.
