Új Dunántúli Napló, 2004. jűlius (15. évfolyam, 178-208. szám)

2004-07-19 / 196. szám

6. OLDAL ZÖLD TŰKOR 2004. Július 19., hétfő Kemény küzdelmet ígér a természetvédők szövetsége Bükkösd A cementmű létesítése ellen tiltako­zó civil szervezetek néhány napig örülhettek, hiszen a népszavazás a „nem” győzelmét hozta. Időközben azonban egy helyi civil szervezet megtámadta a népszavazás eredmé­nyét. A kifogások egy részét a helyi választási bizottság elfogadta ugyan, ám a népszavazás megismétlését nem tartotta indokoltnak. Pénteken viszont a megyei területi választási bizottság - mint lapunkban hírt ad­tunk róla - úgy döntött: meg kell is­mételni a voksolást. A beruházásnak nem csak hely­ben akadnak ellenzői: - Arra fogjuk kérni a Strabag Rt.-t, hogy vonja vissza mind a cementgyár létesítésé­re, mind a kőbánya bővítésére irá­nyuló engedélyeztetési kérelmeit - fogalmazott lapunknak Nagy Ágnes, a Magyar Természetvédők Szövetsé­ge kommunikációs programvezető­je. - Ha a cég az utóbbira vonatkozó szándékát fenntartja, akkor tovább fogunk küzdeni a tájrombolás meg­szüntetése, a Bükkösdöt terhelő, az emberek, állatok és növények életét egyaránt megnehezítő teherautó- forgalom ellen. ________________■ Til takozás a megszorítások miatt _____Baranyai körkép_____ Hu szonnégy civil természet- és környezetvédő szervezet tiltako­zik a Környezetvédelmi és Víz­ügyi Minisztériumot érintő költ­ségvetési megszorítások miatt. Az aláírók között van az a Dráva Szö­vetség is, amelynek egyik alapfel­adata a baranyai határvíz-sza­kaszra is károsan ható Novoe Vir- je-i vízlépcső létesítésének meg­akadályozása. A zöldek informá­ciói szerint a kormányzati szigorí­tásoknak az is lehet a következ­ménye, hogy 25 százalékos leépí­tés lesz a környezetvédelmi igaz­gatási szektorban. Ez azt eredmé­nyezheti egyebek mellett, hogy az e területen ténylegesen munkát végzők száma alaposan megcsap­pan, ez pedig csorbítja a termé­szet- és környezetvédelem haté­konyságát. A zöldek szerint a kor­mány ezzel átlép azon az ígére­tén, amelyben vállalta, nem csök­kenti a környezet- és természetvé­delem jogszabályokkal biztosított szintjét. A minisztérium az észre­vétel kapcsán jelezte, megalapo­zatlanságukkal feleslegesen rio- gatják a lakosságot.___________■ Hírek A DRÁVA-ATLASZ elkészítése a befejezés előtt áll. A magyar és a horvát vízügyi szervek kö­zös munkájának eredménye­ként olyan mappa készül több évtizedes szünet után, amely nem csak az ágazat szakemberei számára nyújt segítséget, de ha­szonnal forgathatják majd a ter­mészetvédők, a vízitúrázók is. BARANYÁBAN javában tart a gólyák számlálása. A Magyar Madártani Egyesület szervezé­sében zajló akció során éppen a július kpzepi napok a legalkal­masabbak a fészkek és a benne lévő madarak megfigyelésére, mert a fiókák már jól láthatók. Baranyában is több száz darab­ra számítanak a szakemberek az idén immár kilencedik alka­lommal megszervezett számlá- lás befejezése után.__________■ Old alunk a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készült. Összeállította: Mészáros Attila Folyik a termelés a Mecsekké bányájában FOTÓ: TÓTH L. Nyitott kapu a Dráva élővilágára Szeptember közepére várható az úgynevezett Dráva-kapu megnyitása. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) beruházásában készülő létesítmény célja és felada­ta, hogy teljes körű rálátást adjon az érdeklődőknek a folyó különleges szerepére, ritka és értékes élővilágára. __ Pécs-Drávaszentes Vo lt már hasonló elképzelés a Du­nára nézve is, ott a múlt évben va­lósult meg a létesítmény, Élet az ár­térben címmel. A DDNPI igyekszik minden lehetőséget kihasználni, a feltételeit megteremteni annak, hogy a védett természeti értékek közvetlenül is tanulmányozhatók legyenek. Elég csak a most már va­lóban nagyszámú tanösvényekre, tájékoztató kiadványaikra gondol­ni, s most a dunai létesítmény mel­lett épül a Drávára ablakot nyitó központjuk is Drávaszentesen. Ez utóbbit pályázati pénzből alakítják ki, s mint Závoczky Szabolcs igaz­gatóhelyettestől megtudtuk, ké­szül egy nagy bemutatóközpont, oktatóbázis és természetesen ke­zelőépületek is, az egész Dévényi Sándor Kossuth-díjas építész ter­vei alapján. A beruházás ütemét tartani tudják, ennek eredménye­ként várhatóan augusztus végén lesz a műszaki átadás. Persányi Miklós környezetvédelmi minisz­ter nem tudott a napokban eljönni az abaligeti Denevér Múzeum ava­tására, remélik, szeptember köze­pén ő adja majd át a Dráva-kaput. Természetvédelem térképasztalon Térképekre kerülnek a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósá­ga területén lévő értékes élőhelyek. A felmérés több évig ké­szül, eddig 12 készült el, s egyebek mellett régi légi fotókat is felhasználnak annak megállapítására, hogy a múló évtizedek miként hatnak egy-egy területre. PÉCS Rendkívül izgalmas és érdekes munkának minősíti a feladatot el­látó Horváthné Budiért Eszter az élőhely-feltérképezést. Nagyon alaposan és részletesen vizsgálnak meg minden egyes négyzetkilomé­tert. Korántsem véletlen, hogy bár már 1998-ban elkezdték a vizsgála­tot, eddig összesen 12 készült el, azaz évenként két területtel tud­nak végezni, elkészíteni a térképét a DDNPI pécsi központjában. Egy- egy alkalommal 5x5 kilométeres területet térképeznek fel. Rögzítik az élőhely állapotát. A felmérés lé­nyegében monitoring-rendszert eredményez, úgy is mondható, megörökítik pülanatnyi állapotu­kat. Ezek az élőhelyek is ki vannak azonban téve a különböző hatá­soknak. E folyamatok figyelemmel kísérése érdekében minden vizs­gált területről felkutatják az ezek­ről készült régi légi fényképeket - különböző okból és céllal sok ké­szült 1950 és 1970 között -, hogy a változások irányát is felmérhessék. NÉPSZERŰ TANÖSVENYEK. Szerencsére egyre több tanösvényt alakítanak ki, amely remek elfoglalt- ságot és tanulási lehetőséget kínál a természetbe vágyóknak.______________ fotó: löffler péter Jeg yzet Felesleges Eex Huntok Nem szeretem Rex Hantot. Az ál­landóan a baseballsapkája sildjé­hez nyúlkáló, mindig vigyorgó, és a szavakat vízesésszerűen ontó ausztrálnak a Spektrumon hor­gászsorozata van. Jól menedzseli magát, mert mindenhova - mesz- sze túl a kontinensen is - eljut, most már a feleségének, a fiának is helyet szorított egy-egy adásban, s ideologizálja is saját fontosságát, amennyiben monotonon darálja, mennyire fontos a természet védel­me. Mindent csináljunk úgy hor­gászat közben is - szajkózza -, hogy az utánunk jövő generációk is találjanak még tiszta folyót, kék tengert, szép halakat. Azért nem szeretem Rexet, mert ha mindezt nem ismételgetné folyamatosan, akkor nem vennék meg a filmjét. Az egészet azért csinálja, hogy utazgathasson, jól megéljen belő­le, és a sorozat tizedik részének adásakor ez már tisztán ki is de­rül. Másként közelítve az, hogy messze nem a természet védelme a legfontosabb célja. Ezzel a magatartással gyakorta szembesülünk. Igen sokan tartják fejük fölé esernyőként a természet- védelmet, tekintik olyan ugródesz­kának, amely alkalmas arra, hogy világlátás közben azért jól meg is éljenek belőle. Különös módon a legnagyobb utazó, David Attenbo­rough esetében ezt soha sem érzé­kelni. Ma már a Dávidokból egyre kevesebb van, s mind több az olya­nokból, akik üzleti vállalkozás­ként indítják mondjuk egy veszé­lyeztetett faj védelmét. Ezért ha akarja az a szegény állat, ha nem - mondjuk egy széles szájú orrszar­vú -, hatalmas filmes stábbal el­mennek jól megmenteni. Ennek érdekében beleeresztenek egy adag altatót - legtöbbször azt sem tud­ják, mennyi kell az elkábításához -, majd nyilvánosan elkezdenek aggódni, nehogy véletlenül beledö­göljön a megmentésébe. Ilyen ez a Rex Hunt is. Fog egy halat, nem tudom melyik fok mel­letti melyik öbölben, mint egy uo- nóhorog vonszolja a szerencsétlen állatot a part felé, csak úgy a zsi­nóron lógatva kiemeli a tenger vi­zéből, majd olyan kegyetlen dur­vasággal tépi-rángatja ki a hal szájából a horgot, hogy szinte hal­lani a csontok recsegését. Ezek után ad neki egy szerinte legendás Rex Hunt-puszit, és visszadobja. Ezért nem szeretem ezt az auszt­rál „természetvédőt”. Sőt, mint min­tapéldányt, kifejezetten utálom. MÉSZÁROS ATTILA Az atomtemető új fejezete Hamarosan kezdődhet a kutatóvágat mélyítése Bátaapáti - Paks Hamarosan megkezdődhetnek az előkészületek egy föld alat­ti kutatóvágat kialakítására Bátaapáti közelében. A közeli baranyai falvakat is élénken érdeklő atomtemető létesítésé­nek ezzel újabb fejezete indul. A felszín alatti talaj kutatását célzó program már elkészült. Ezekre a kutatásokra a paksi atomerőműben keletkező kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésére szol­gáló tároló kialakítása miatt van ! szükség. Mint ismert, hamaro­san betelik a püspökszilágyi le­rakó, nincs mód továbbra is s ide szállítani Paksról. A Báta apáti-üveghuta térségébe ter­vezett temető ellen koráb- m ban több baranyai telepü lés is tiltakozott. A felszín alatti talaj kutatásához mintegy 150-200 méter mély vágatra lesz szükség. Ennek révén a szak­emberek a kőzet belsejében vizsgál­hatják annak tulajdon­ságait, jelölhetik ki, hogy melyik része a legalkalmasabb az atomte­mető kialakítására. A program idén közel 2,5 milliárd forintot igé­nyel, eredményeként a vágat már őszre elkészülhet. Az ellenőrző vizsgálatokkal a szakemberek 2007-ben szeretnének végezni. A tervek szerint maga az atom- hulladék-befogadó állomás 350- 400 méter mélységben épülhet meg. A beruházás összköltsége megközelíti a 40 milliárd forintot. Eredményeként mintegy 40 ezer köbméter kis- és közepes aktivitá­sú hulladékot tudnak majd itt el­helyezni, illetve ide kerülhetnek a most még Pakson gyűjtött kis­mértékben sugárzó anyagok is. A felszín alatti kutatások prog­ramjának elfogadása a közeli he­tekben várható, a geológiai szak- szolgálat és egy több minisztéri­um képviselőiből álló szakbizott­ság hozza majd meg a döntést. Tenyérbe mászó vadászgörény PÉCS, ÁLLATKERT Az állatokkal való közvetlen érintkezés kiváltotta öröm még a pécsi zoo-ban évek óta dolgozó­kat is időnként meglepi. Andric Andor csoportvezető szerint ezért volt jó ötlet, hogy lehetősé­get biztosítottak - elsősorban kis­gyermekeknek -, hogy az intéz­mény nyitva tartásának minden napján és órájában aki akar, meg­simogathasson kecskéket, meg- vakargathassa a szamár fülét, te­nyerében tartson egy vadászgö­rényt, vagy éppen nyulat, tengeri malacot. Sőt, újságolta a szakem­ber, hamarosan feljön a terrári- umból egy kaliforniai királysikló is, hogy aki a hüllők iránt érdek­lődik, az is találjon magának si­mogatni való állatot. Ezen a lehe­tőségen túl továbbra is kedvelt programja az állatkertbe látoga­tóknak, hogy idegenvezetés mel­lett nézzék meg a zoo gyűjtemé­nyét. A kalauzolás nincs csoport­létszámhoz kötve, pár emberrel is útnak indul már a körséta, bár az igényt előre be kell jelenteni. Miután sokan jelentkeznek, reg­gel 9-től már élni lehet a lehető­séggel. A zoo egyébként még mindig nagyon kedvelt, függetle­nül attól, hogy bizonyos állatokat el kellett költöztetni. Az elmúlt évben is elérte a látogatók létszá­ma a 80 ezret. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom