Új Dunántúli Napló, 2004. jűlius (15. évfolyam, 178-208. szám)

2004-07-19 / 196. szám

2004. Július 19., hétfő TÜKÖR 5. OLDAL BARANYAI TENKES HADJÁRAT. A siklósi hagyományőrző bandérium hu­szárjai járják ezekben a napokban a városkörnyéki falvakat. A hét vé­géig tartó, látványos rendezvényen 20 lovas és 20 gyalogos korhű jel- mezekben népszerűsíti a huszárhagyományokat, fotó; laufer László Kevés orvos, sok ügyelet Az EU-irányelvek betartásához „csak” a pénz és a munkaerő hiányzik Patthelyzet alakult ki a kórházi ügyeleti és túlmunkarendszer kezelésében: bár a jelen­legi állapot nincs összhangban az EU-irány- elvekkel, mégsem lehet mást tenni, mert a kórházak orvos- és pénzhiánnyal küzde­nek. A doktorok a lehetségesnél többet van­nak szolgálatban, bár ez hivatalosan, papí­ron nem látszik, ráadásul a bérezésükben sem mindig jelenik meg. Pécs-Budapest Évente akár 500-600 szakorvos is külföldön vál­lalhat munkát az elkövetkező esztendőkben, ha nem rendeződik a túlmunka szabályozásának kérdése - állította az orvosi kamara főtitkára a közelmúltban. Ez a szám önmagában nem tűnik soknak, de a szakemberek szerint a leginkább „piacképes”, fiatal illetve középkorú, magasan képzett, nyelveket beszélő doktorokról van szó, akik nagyon hiányoznának a magyar egészség­ügyből. Ráadásul minden viszonyítás kérdése: a szaktárca felmérése szerint a kórházi ellátásban alig több mint 11 ezer orvos dolgozik, bár több mint 12 ezerre volna szükség.- Ha elmennek, sajnos nem csak az ügyeleti díjazás miatt mennek el, hanem a hazai és a kül­földi bérkülönbség miatt választják inkább a kin­ti kórházat - fogalmazott lapunknak az egyik megkérdezett egészségügyi vezető. Ugyanakkor az is tény, gyakorlatilag nincs olyan intézmény, ahol megoldott lenne a túlmunka kérdése. Az Európai Bíróság ugyanis egy határozatával olyan rendszert határozott meg, amely szerint hathavi átlagban legfeljebb heti hatvan órát dolgozhat­nak összesen a doktorok, míg egy héten legfel­jebb 12 óra többlet, azaz ügyelet teljesíthető. A luxemburgi bíróság szerint ugyanakkor az ügye­let teljes munkaidőnek számít (beleértendő a le­dolgozott időbe), a túl­munkáért pedig kiemelt pénz jár. Erre azonban a gyakorlatban kevés pél­da van, lévén a kórhá­zaknak erre nincs forrá­suk. A szaktárca nyilat­kozatai alapján erre az évre a költségvetésben egy többmilliárdos for­rást különítettek el az ügyeleti díjakra, az általunk megkérdezett intéz­ményvezetők azonban nem értesültek róla, mi­ként lehetne ezt „mozgósítani”. így előfordul, hogy a kórházak jogi kiskapukat keresnek, és az ügyelet, túlmunka másféle készenlétként, ki­sebb díjazással szerepel. Persze a doktorok, fő­ként a bérüket az ügyeleti pénzzel kiegészítő fia­talok ezért nem igazán lelkesednek. A borúlátók szerint a túlmunka kérdését rö­vid távon nem lehet megoldani. Egyre nagyobb ugyanis a munkaerőhiány, így ha a finanszírozás biztosított is lenne, fizikailag nem lesznek képe­sek betartani a kórházak a paragrafusokat, mert nem lesz elég orvosuk. ____________nyakasz. La ssan már hiányszakma Úgy tűnik, téves volt az elmúlt esztendők becslése, amely más pályákhoz hasonlóan az orvosi felsőoktatásban is túlképzést jelzett. A szakemberek szerint éppen ellenkezőleg, egyre kevesebb az egyetemről kikerülő, és pályára is lépő orvos. A képzési keretszámok emelésével talán valamerry- nyire javítható a helyzet, ám sok fiatal vagy külföldre indul, vagy az egész­ségüggyel összefüggő, ám nem gyógyító szakmát választ - orvosi diplo­mával a zsebében. Ásnak, fektetnek hónapokig PÉCS A Tolnai utcában kezdődik július 29- én az ISPA-program keretében meg­valósuló szennyvízhálózat-építés el­ső üteme, melynek során 42 kilomé­ter csatorna épül meg. További 30 kilométernyi ivóvízhálózat-fektetés kapcsolódik a munkálatokhoz, de az már nem uniós forrásból - tudtuk meg dr. Kovács Katalintól, a projekt vezetőjétől. A városban 2250 érde­keltet értesítenek ki névre szóló le­vélben két héttel azt megelőzően, amikor a munkaterület a környé­kükre ér. A kivitelezést elnyerő SADE francia cég munkatársai az árokmélyítés kezdete előtt szemé­lyesen is végigjárják a terepet, és el­lenőrzik a bekötések helyét. A július 29-én induló ütem 15 különböző munkaterülettel szá­mol. A hatmilliárd forintos szenny­vízberuházás harmada és a másfél milliárdos ivóvízrendszer fele ké­szül el a jövő év végéig. A munka állását, a következő ároknyitásokat pedig folyamatosan nyomon követ­heti bárki az ISPA Projekt Informá­ciós Központjában, a Perczel utca 9. szám alatt - az iroda hétköznap 9-16 óra között fogadja az érdeklő­dőket. Érdemes megjegyezni egy másik címet is: a közműtársulás a Rákóczi út 55. alatt székel, ahol a lakossági befizetésekkel foglalkoz­nak. Mert ketyeg az óra, augusztus 31-ig esedékes a 15 vagy 50 ezer fo­rintos első részlet. Megkérdeztük a műszaki osz­tály vezetőjét, Bagoly Attilát is, hogy a közművesítés mennyiben változtatja meg az érintett része­ken az építési engedély kiadá­sát. A szakem­ber kiemelte, hogy építési en­gedélyt ugyan csak közműnyi­latkozat birtoká­ban lehet kiadni, de azt megígérhe­ti, ahol fizikailag megvalósul a há­lózatfektetés, ott nem várják meg a nyüatkozat elkészültét. m. b. e. Egészségügyi ügyeletek Körzeti orvosi. Gyermekeknek a Gyermekklinikán, 17.00-töl réggél7-ig '(72/535-974). Pécs és a városkörnyék felnőttjeinek a Lánc utcai rendelőintézetben 19.00-től reggel 7-ig (72/214- 347). Kórházi. Gyermekbelgyó­gyászat: pécsieknek Gyermek- klinika, Pécs környékeknek, Siklós, Sellye és környékieknek: Gyermekkórház. Gyermeksebé­szet: Gyermekklinika. Égések: Gyermekklinika. Pécsi felnőttek­nek belgyógyászat: II. sz. Bel­gyógyászati Klinika, sebészet: 1. sz. Sebészeti Klinika, baleseti se­bészet: Traumatológiai Centrum (Akác u. 1.). Gyógyszertárak: Pécs: Mozsonyi (Bajcsy-Zs. u. 6.), Bóly: Panacea, Komló: Kö- könyös, Mohács: Szent Ferenc, Pécsvárad: Szent István, Sásd: Szent György, Vajszló: Ormán­ság, Siklós: Kígyó, Szentlőrinc: Fehér Kereszt, Szigetvár: Orosz­lán. Állatkórházi ügyelet: Mo­hács, Szent István u. 35., 69/311- 068, 06-30-9027-729. A rejtélyes hajómalom Mohács Tavaly a Duna alacsony vízál­lásánál egy fél hajómalom bukkant a felszínre a városi partszakaszon. A faépít­ményt Mórócz Sándor amatőr helytörténész azonosította, a minap pedig egy fotónak kö­szönhetően az is kiderült: mi­kor és hogyan süllyedt el a völgyhajó. A dunai hajómalmok két részből álltak: a nagyobb malomhajóból és a kisebb völgyhajóból. Tavaly egy riportunkban számoltunk be az egyik ilyen építmény sorsáról, miután az alacsony vízből kibuk­kant a hullámsírból kisebbik fele. A malomhajó története regénybe illő: tulajdonosa 1944 telén el­süllyesztette, majd kiemelte a víz­ből. Később a csonka, de így is működő malmot államosították, kifosztották, de korábbi gazdája a MÉH-telepről visszavásárolta be­rendezéseit, és néhány évig még terménydarálóként üzemeltette. A malomhoz tartozó, korábban ismeretlen sorsú völgyhajó a meg­alapozott feltételezések szerint megegyezik azzal, amely tavaly a felszínre került. A hajótesttel tör­ténteket tegnap Mórócz Sándor amatőr helytörténész, a hajómal­mok szerelmese azonosította egy véletlenül előbukkant fénykép alapján.- A fotó korábbi elképzelése­met igazolta - mondta Mórócz Sándor. - A képen jól látszik, hogy az ötvenhatos dunai jeges ár során a víz egy uszály alá so­dorta a völgyhajót, amely ráült a faalkotmányra, ez pedig a végét jelentette. Tavaly az alacsony vízből ki­látszó malomrészt megpróbálták kiemelni, de a kísérletek végül nem jártak sikerrel, a völgyhajó így - egyelőre bizonytalan ideig - marad a hullámsírban. B. B. A tavalyi alacsony vízálláskor előtűnt malommaradvány (balra) és az 1956-os jeges árvíz idején történt uszály-malom „találkozó" Orfű-Lipócon rendezik meg a kistérségek dél-dunántúli vezetői­nek tanácskozását július huszon­kettedikén. A programra községi, városi és megyei vezetőket is vár­nak. Bolbach János, a szervező Porta Konzorcium kirendeltségve­zetője elmondta azt is, hogy első­sorban pályázatírási stratégiákról és regionális fejlesztési tervekről lesz szó a konferencián, amelyre még várnak érdeklődőket. (bl) PataCS környékén hirtelen tá­madt forgószél okozott kárt az egyébként igen gazdagnak ígér­kező gyümölcstermésben tegnap. Elsősorban a kajsziban tett kárt a szélvihar, de tetőcserepeket is le­sodort a széláramlat. (bl) A Pécsi Nemzeti Színházban nem lesz nagy mozgás a követke­ző szezon kezdetén, a legna­gyobb „fogás” Béres Attila rende­ző leszerződtetése - az Illatszer- tárt vitte színre a PNSZ-ben a múlt esztendőben, és az egri Gár­donyi Géza Színház társulatát juttatta el a tavalyi POSZT-ra a Valahol Európában újszerű fel­dolgozásával. Az erdélyi szárma­zású fiatal szakember a követke­ző évadban két darab bemutatá­sára kötelezte el magát. (c) A péCSi Hornyák Hajnalka nyer­te az ötödik fordulót Balatonbog- láron, a strandon rendezett szép­ségversenyen. A lány bejutott a döntőbe, amelyet jövő héten tar­tanak. (bl) Pécsett a Hal tér mellett hosszú idő után megpróbálták felgyorsí­tani az áruház előtti térkövek fel­szedését és eltávolítását. Az utóbbi sikerült, de még mindig le van zárva egy sáv a város legfor­galmasabb részén, igaz, mindös­sze száz méteren. (bl) Pécsbagotán, a zóki Vár-hegy szomszédságában Kerülő Gábor vállalkozó vezetésével július 29- től nyári erdei iskolatáborozás kezdődik két turnusban. A Pécs­ről, Komlóról és Liptódról is ér­kező résztvevők - fele-fele arány­ban lányok és fiúk - lovagolnak, íjászkodnak, kovácsolnak, ne­mezt készítenek. Az érdeklődők ismerkednek a középkori harci fegyverek használatával, vala­mint kirándulást tesznek a réz- és bronzkori zóki kultúra emlék­helyein is. (cs) Pécsszabolcson úgynevezett történelmi haditábort látogathat­nak meg az érdeklődők július hu­szonhatodikétól. Hétköznap bár­mikor felkereshetik a tárlatsoro­zatot, a felállított jurtákat, kora­beli fegyvereket és más harcásza­ti eszközöket is megtekinthetik ingyenesen a homokbánya terü­letén. (bl) PéCSVáradOÜ, hagyományte­remtő szándékkal pénteken és szombaton megrendezték az ifjú­sági fesztivált. A sikeres progra­mon több százan vettek részt, a családi programokon minden kor­osztály képviseltette magát, (bl) Pellérd vezetése huszonötmillió forintot nyert Sapard-pályázaton, melyet külterületi útfelújításra for­dítanak majd. A munkálatok szep­temberben kezdődnek meg. (kb) Piskón Csóka Sándor traktoros portáján egészséges, de négylábú kiscsirkét költött ki a kotlós a to­jásból a hét végén. A plusz két végtag, melyek a normálisnál jó­val rövidebbek, a farnál helyez­kednek el szintén talajirányban, melyre a jószág pihenés közben ráül. Ifjú Matyi Dezső polgármes­ter minderről digitális fotókat ké­szített, melyeket a település hon­lapján is elhelyeznek. (cs) Pogányban az Országos Meteo­rológiai Szolgálat állomásán teg­nap mérték ebben az évben a leg­magasabb hőmérsékletet. A haj­nali 18,9 fokról délutánra 31,9 fokra melegedett a levegő, tud­tuk meg Temesi Andrástól, a szolgálat ügyeletesétől. (bl) Romonyán megtörtént a harminc: két házhelyes új lakópark munka- területének átadása. A tervek sze­rint augusztus végére befejeződik a távvezeték és a trafóállomás kiépí­tése. Önkormányzati beruházásból kilenc házhely már elkészült, és két házat már építenek. (bp) Tésenfa belterületén nem egy por­tán, vagy a ház előtti utcai szaka­szon ritka növények élnek. Árok­parton, így például a Soós- és Ko­vács-ház előtt megfigyeltek nem­csak kék, de fehér és rózsaszín virá­gú ibolyát is. Néhol csíkos virágú példánnyal is találkoztak. Van olyan udvar, ahol növekedik mo­csári tölgy és mocsári kőris is, ame­lyek az Ormánság és a Dráva-ártér ősi fafajtáinak számítanak. (cs) Zádorban a cigány kisebbségi ön- kormányzat Orsós Andrea pedagó­gus szakmai segítségével egyórás vi­deó- és hangfelvételt készített a helyi cigányság életéről és helytörténelme emlékeiről. A nyilatkozók többek között Orsós Anna, Orsós Györgyné és Kalányos Sándor voltak. (cs) Zalától! a községvezetőség, a kör­zeti iskola és óvoda, valamint a helyi vöröskeresztes alapszervezet azon fáradoznak, hogy együtt egy - a tu­risták által is látogatható - helytörté­neti gyűjteményt hozzanák létre. A hírt Fenyvesi Gábomé vöröskeresz­tes titkár közölte lapunkkal. (cs) Zengövárkony községvezetősége nagy becsben tartja az őskori és né­hai Dombay János archeológus ál­tal már megkutatott régészeti lelő­helyeket. Ügyelnek arra, hogy zug- műkincsgyűjtők fémdetektorokkal ne háborgassák a területeket. A fel- tételezés szerint a Hajdútemetés- dűlőben például kőkori szentély állhatott, míg a Lukácskút-tetőben és a Jéri-mezőn kőeszközpattintó műhely működhetett. (cs)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom