Új Dunántúli Napló, 2004. jűlius (15. évfolyam, 178-208. szám)
2004-07-18 / 195. szám
6 Riport, interjú SjjS&8&&3j 2004. július 18. vasárnap GRUNWALSKY FERENCEN talán csak egyszer volt zakó: amikor átvette a Kossuth- díjat - de utána gyorsan megszabadult tőle. Azt mondja, jó szabású fekete ingek is vannak, amúgy pedig a katonai trikókat szereti, meg a sportcipőket, belehalna, ha bőrtalpú cipőt kéne felhúznia. Egy filmesnek amúgy is elnéznek mindent, Grunwalsky sem lógott ki a képből, mármint, hogy „ezek a mozisok egy link társaság”.Nem is hitte volna senki, hogy évekig vitatkoznak, majd beleássák magukat a törvényekbe, és a végén filmtörvény lesz belőle.Grunwalsky a Magyar Mozgókép Alapítvány elnöke, s most meg írók, színészek, popzeneszek jönnek hozzá tanácsot kérni, hogyan tárgyaljanak. m M.. Á llítólag a politika sosem vonult ki a filmből, minden kormány szeretett volna diktálni, hogy ki és miről készítsen filmet.- Talán ezt szokták meg. És ezért is nagyon fontos volt a filmtörvény, hogy a politika, a minisztérium csak ellenőrizze a pénz elköltését, de ne ők diktáljanak. Szerencsére nemcsak Hiller István miniszter volt mellettünk, hanem a hivatalnokok is, hiszen ők legalább olyan keményen dolgoztak, mint mi. A legelején egyébként nyolc minisztériummal kellett egyeztetnünk. Sokan nem hitték, hogy ilyen szívósak vagyunk, és beletanulunk az államigazgatásba meg a piacba.- Irigylik az írók, a zenészek, meg a festők, hogy nekik nincs saját törvényük. Tud-e nekik jó tanáccsal szolgálni vagy minden mozi más ?- Mindig elmondom, hogy nem vagyunk mi olyan baromi okosak, de egyet tudtunk: hogy minden mozgóképest, aki él és mozog, be kell vennünk a törvény koncepciójának kialakításába a szakalmazottaktól a producereken át a rendezőig. És mindent egy közös, összetartozó problémaként kell kezelni. Négy és fél évig vitatkoztunk, ott ültünk egymással szemben, nem mutogathattunk felfelé, nem hivatkozhattunk másokra, egymásnak mentünk. És nincs olyan mondat a törvényben, amit leg- ább 140-szer nem fogalmazGRUNWALSKY FERENC Született: 1943-ban Budapesten. Diploma: ELTE (magyar-német) Pályája: 1964-ben beiratkozott a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, és tanulmányait 1968-ban fejezte be. Ezt követően a Mafilm munkatársa tett. Évekig Jancsó Miklós munkatársa volt. 1970-1974-ig a Balázs Béla Stúdióban készített dokumentum- és kisjátékfilmeket. Több kis- és nagyjátékfilmet készített, írt forgató- könyvet is, és számos filmben operatőrként is közreműködött. Díjak: Balázs Béla-díj (I989), érdemes művész (1997), a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2003), Kossuth-díj (2004). JÁTÉKFILMEK 1975 Vörös Rekviem/Requiem for a Revolutionary 1979 Utolsó előtti itélet/The last but One Judgement 1984 Eszmélés/To See the Light 1988 Egy teljes nap /A Full Day 1989 Kicsi, de nagyon erös/Uttte but tough 1991 Goldberg variációk/Goldberg variations 1993 Utrius 1998 Visszatérés (Kicsi, de nagyon erős 2.) 2003 Táncalak TV FILMEK 1969 Alattvalók és királyok 1990 Napozó a vulkán tetején 1997 Egy nap a hétből 1997 13 epizód a Magyarok Cselekedetei című sorozathoz 1999 Talentum, Az agyafúrt költő Orbán Ottó 2000 Talentum, Néhány kérdés Dobai Péter 2001 Talentum, Huszárik Zoltán 2002 Ikonosztáz sorozat: Károlii Gáspár, Bomemisz-sza Péter, Szenei Molnár Albert tunk át. Ott voltak a játékfilmesek, producerek, forgalmazók, animációsok, dokumentumfilmesek, és amikor a nehéztüzérséget is be kellett vetni, eljött Szabó, Jancsó és Bacsó is. Hiába tartják a filmeseket link társaságnak, ha balhé van, mi nagyon összetartunk. Évekig fillérekből készítettünk filmeket, a fesztiválokra gyakran úgy küldtük ki a mozikat, hogy videóról kellett felnagyítani, mert csak arra tudtunk forgatni. Ebből a szegényházból jöttünk, jövünk ki, s legutóbb Cannes-ban már mi dicsekedtünk...- Mit értett ebből egy francia, szóval mit szólt a világ, hogy a magyaroknál államilag támogatott filmparadicsom lesz?- A mi törvényünk mindenképpen unikum Európában. Ilyen sehol sincs, hogy az állam pénz ad, s az alkotói kör beleszólhat a gyártásba, forgalmazásba. A külföldiek először csodálkoztak, s most kíváncsian figyelik, hogy beválik-e ez a szisztéma. Magyarország valóban filmparadicsom lehet, hiszen a 20 százalékos befektetési kedvezmény, valamint az itteni forgatásoknál adott adókedvezmény nagyon vonzó lehet. Eddig Prága, Pozsony és Bukarest előnyben volt, most 2-3 éven belül fordulhat a szél. Pomázon már felépült egy stúdió, Etyeken készülnek a tervek, és a magyar mozi bölcsője, a Mafilm is megújulhat, ha a szakma elképzelései szerint alakul a filmszakmai vagyon sorsa. Néhány éven belül minden magyar filmesnek lehet munkája, sőt még képezni is kell szakembereket.- És lesznek olyan magyar filmek, amelyek világszerte forgal- mazhatóak, vagy ezek a milliár- dok csak arra jók, hogy legyen egyáltalán magyar játékfilm?- A megállapodás szerint 2006-ban már 10 milliárd forintot kap a filmszakma, a feléből készülhet majd játékfilm. Húsz filmet ígérünk, s ezek legfeljebb középkategóriájúak lehetnek, tehát szuperprodukciókra, Bánk bánra vagy Sorstalanságra akkor sem telik majd. Viszont megőrizzük a magyar film különlegességét; de ezek a magyar piacnak, a magyar nézőknek készülnek, külföldön nehéz eladni őket, hiszen nincsenek nemzetközi sztárjaink, és a magyar nyelv maga is különleges. Égy-két mozi persze mindig átlépheti a határt, azok a kivételek. Kialakulóban az új magyar közönségfilm, és ugyanakkor ösztönözni kell a különleges magyar művészeti alkotásokat. Ritka az a magyar mozi, amely eredeti és közönségbarát is, de hát sok festő éhen halt, míg egy Picasso befutott.- A magyar film már megjárta a maga poklát, Jancsó is forgatott már a saját dunakanyari vi- tyillójában, mert nem volt másra pénz. Soha nem kerülhetnek többé ilyen helyzetbe?- Nem az volt a baj, hogy Jancsó a saját nyaralójában forgatott, hiszen lehet, hogy az volt a legjobb helyszín, ám ő azért vitte oda a kamerát, mert nem volt pénz. A padlón voltunk, 35 helyett 16 milliméteres filmmel dolgoztunk, de legalább forgattunk. Persze tévedés azt hinni, hogy ezután minden ötletre, fogatókönyvre jut majd pénz. A flfej filmek fele ■| ^Wll V hamarosan koprodukcióban készül, s meg kell ta- n u 1 - unk, hogy nem a forgatókönyvhöz, hanem már az ötlethez társat kell keresnünk. S ezután is készülnek majd kis költségvetésű filmek, de 3 forintból ritkán lehet jó kiállítású mozit forgatni. A néző pedig igényes: lehet, hogy a srácoknak kevés a pénzük, de a vendéglőben visz- szaküldik a kihűlt kaját vagy a meleg sört. És nem ülnek le hokedlire; márpedig akik távol élnek a városoktól, csak lerobbant mozikat találnak, s a filmek oda már el sem jutnak.- A magyar mozi Kertész Imre Nobel-díjas regényének megfilmesítésével kapott egy esélyt, hogy szuperprodukció készüljön, ám félidőben elfogyott a pénz, így ez is a Magyar Mozgókép Közalapítványra maradt.- Ez a magyar filmtörténelem legnagyobb vállalkozása. Ilyen kihívás még nem volt, hogy Nobel-díjas regényből egy elsőfilmes rendező forgasson magyar nyelvű mozit. Ám ez egy nemzetközi produkció, s itt más a módi. Szerencsére a pénz nem tűnt el, főleg a rossz szervezés miatt álltak le. Vállaltuk, hogy újraszervezzük, s Hámori Andrást bíztuk meg, vigye tovább a produkciót. A bemutató után majd érdemes lesz elemezni, hogy mi okozta a válságot...- A filmből több mint egy órát látott, mit gondol, sikere lesz?- Se babonából, se mint moziról félidőben nem beszélnék róla, mert nem akarom elkiabálni. A főszereplő fiú hihetetlen telitalálat. Sokat beszélt róla Koltai Lajos, de az ember sosem hisz a nyilatkozatoknak; ezúttal úgy igaz, ahogy ő mondta. A film nagyon erős és közönségbarát, és nem tudnék sok rendezőt említeni, akik ennyi leállás, balhé és ilyen hisztéria közepette ilyen szép mozit forgatnának. Hogy siker lesz-e, azt viszont nem merném megjósolni. A mi szakmánk tele van rejtett csapdákkal, s ugyan ki a fene mondta volna meg, hogy a Gyűrűk ura bejön, a Trója meg nem. Amikor Jancsó a Szegénylegényeket forgatta, éreztük, hogy ez nagy film, de hogy mit gerjeszt 4-5 év múlva, arról sejtelmünk sem volt. Más az irodalom. Egy könyvet visszatesznek a polcra, aztán néhány év múlva előveszik, újraolvassák, és felfedezik. Egy filmet nem szoktak utólag felfedezni.- A magyar irodalom külföldön most éppen hódító úton van, felfedezték Móráit, Szerb Antalt, Szabó Magdát, olvassák Esterházy Pétert, Nádas Péiert. Nem lehetne ebből a diadalból valamit elorozni, miért Milos Forman viszi filmre Márai A gyertyák csonkig égnek című regényét?- Márai és Szerb remek lektűröket írtak, de ezek drága filmek, és nagy sztárok nélkül nem is érdemes nekifogni. Forman se véletlenül szerette volna Sean Conneryvel forgatni a Márai-fil- met. Ugyanakkor, ahogy már említettem a koprodukciókat, esély van rá, hogy esetleg mi se maradjunk ki a magyar ihletésű mozikból. Egyébként elképzelhető, hogy a fiatal rendezőkben egyre gyakrabban felmerül majd, hogy miért forgasson magyarul. Elfelejtettük, pedig a háború rün olyan, mint JANCSÓ MIKLÓS: Feri régi barát, mindig minden újításban benne volt. Az utolsó mozim sem készült volna el nélküle, s remélem, hogy dolgozunk még együtt, míg a világ és két nap. Megdolgozott a filmtörvényért, de hát ő is tudja, hogy a törvény betűje mindig annyit ér, amennyi megvalósul belőle. NADLER ISTVÁN: Ferivel ma már barátok vagyunk, sikerült kimozdítani a műtermi magányból. Amikor portréfilmet forgatott rólam, látta, hogyan rajzolok és így belerajzolhattam a Táncalak című filmjébe is. Mindennap tervekkel érkeztem, de aztán félretettem, a hangulat fontosabb volt. Grunwalsky zakó nélkül előtt a magyar filmek többsége két verzióban, magyarul és németül is elkészült. Sok magyar színész, Rökk Marika és társai nem azért éltek Berlinben, mert ott nem volt elég színész...- Meddig lehet egy filmes hivatalnok, vagyis a közalapítvány elnöke? Vagy ebből már nem lehet csak úgy kihátrálni?- Lejár a mandátumom december 31-én. Persze nem az a kérdés, hogy én mit szeretnék, mert még nagyon sok dolgunk van a törvény alkalmazásakor. A nagy döntések után jönnek a hétköznapok, hogy például az Állami Számvevőszék vagy az APEH elismeri-e majd a kedvezményeket; vagyis a főkönyvelők, a revizorok még betarthatnak. Én persze közben is forgattam, operatőrként, alkotótársként több Jancsó-filmben dolgoztam. Saját produkcióra viszont nem kérhetek pénzt, míg tisztséget viselek az alapítványban. A Táncalakot korábban kezdtem el, négy évig forgattam, délután ötig vitatkoztunk a filmtörvényről, s utána vágtam a filmet.- Azí is hallani, hogy fúrják az alapítványt, vannak önjelöltek, akik hivatalt szeretnének nyugdíjas állással.- Nem hinném, hogy sok ellenségem lenne. Alig van a szakmának olyan csoportja, amelyikkel valamilyen személyes kapcsolatom ne alakult volna ki 30 év alatt. Mindenki tudja, hogy nem vagyok hülye vagy korrupt vagy fakezű Cecey. Persze én is tudom, hogy vannak néhányan, akik máshogy képzelik el az alapítványt. Lelkűk rajta. Ők sem engem támadnak, maguknak szeretnének valami kényelmes hivatalt, csak lehet, hogy abba meg a filmesek halnának bele.- Állítólag az utóbbi húsz évben egyszer látták zakóban: amikor tavaly átvette a Kossuth- díját a parlamentben. A díj indolása szerint a film vizuális nyelvének megújítójává vált, és a videotechnika filmszerű alkalmazásának magyarországi kidolgozója. Mikor húzza fel újra a zakót?- Nagyon jó szabású ingeim vannak. Egyébként sokan csodálkoztak, hogy volt rajtam zakó, de aztán sietve letettem. Utálom a kényelmetlen, merev viseletét, ezért hordok leginkább katonai trikókat, mert azok a legkényelmesebbek. Lazák, praktikusak és tartósak. Egyébként meg a filmeseknek elnézik. Amikor nemrégiben itt volt az egyik nagy producer, Menahem Golan, ő ugyan zakóban volt, de sportcipőben. Neki lehet, hogy bütykei vannak. Dalia László m ■ Sip|in LOVASIANDRAS: Mindenekelőtt köszönhetek neki néhány dalt, a Hang és fény megjelent az előző Kispál és Borz lemezem, a Mennyország pedig a szólólemezemen szerepel. Grün olyan, mint egy tanító vagy mester. Sok olyasmit hittem el a világról és magamról, amit addig csak sejtettem. !> t i
