Új Dunántúli Napló, 2004. május (15. évfolyam, 119-147. szám)

2004-05-29 / 146. szám

2004. Május 29., szombat ÉLET STILUS . 15. OLDAL SÚLYOS ÉKESSÉG. Először büszke volt, de most már mintha szo­morúan keresné a menekülési útvonalat tekintetével Baba Major Singh, aki 32 kilogrammos turbánjával a világ legnagyobb ilyen típu­sú fejfedőjét mondhatja magáénak. A szikh vallási vezető 400 méter anyagot tartalmazó dísze Guinness-rekord lett. A magyaroknak sem kell szégyenkezniük, ugyanis nálunk is létezik egy híres turbán. Amelynek neve: Petur bán, ________________________fotó, epa Sz erelemölő távolság Lazábbak lettek a párkapcso­latok, szabadabbak a benne élők. Az egyik fél akár hóna­pokra is külön kerülhet, ám a távolság általában nem tesz jót a szerelemnek. A mai életformához hozzátarto­zik, hogy a párok gyakran egy­mástól távol találnak maguknak megfelelő munkahelyet. Manap­ság a nők már nem követik uru­kat és parancsolójukat távoli állo­máshelyére, mint nagyanyáink idejében, hanem maguk is útra kelnek egy-egy jobb állás vagy to­vábbképzési lehetőség reményé­ben. Európában a párok mintegy 13 százaléka már ilyen távszere­lemben él, s a jövőben ez a ten­dencia erősödni látszik. Különö­sen, ha az uniós csatlakozással emberek százai kerekednek fel. A jó állás vagy kereset azon­ban nem minden. A feleknek oly­kor nagy árat kell fizetniük ezért a döntésükért. Az új környezet­ben idegenek, magányosak és egy egészen új kapcsolatrend­szert kell kiépíteniük maguknak. A különélés kockázatos, egyre több esetben mutatkoznak a ne­gatív jelek. A hétvégi utazgatás fáradságos, kimerítő, az együtt töltött rövid idő sem zavartalan. Ezek az emberek voltaképpen se­hol sincsenek otthon, és félő, hogy ezáltal emberi kapcsolataik is mind jobban kikopnak. Nehéz megtalálni a helyzet­ben rejlő előnyöket, mert az igaz, hogy a partnerek minden alka­lommal újraélhetik a távoliét után az egymásra találás örömét, de az együtt eltöltött idő hiány­zik. Márpedig a közös élmények, az egymásra utáltán átvészelt ne­hézségek jelentik egy kapcsolat kötőanyagát. Ezek nélkül a mási­kat nem lehet eléggé megismerni egy életen át tartó szerelemhez. Császárszemre smaragdot Látásunk utcai védelmére legtöbbször napszemüveget használunk. Beszerzésével nem érdemes takarékoskod­ni: a márkás, jó minőségű da­rabra kiadott több pénz való­ban az egészségünket óvja. Már az ókorban is védték az emberek a szemüket a nap sugaraitól. Napszemüvegeket már az ókori római katonák is viseltek. Csá­száraik, miközben a gladiátorok küzdelmét figyelték, szépen met­szett smaragdot emeltek szemük elé (a zöld kövek megszűrik a napfényt). A kínaiak a Ming-dinasztia idején (1366-1644) színes hegyi- kristályból (átlátszó kvarcból) készítették színes üveglencsés szemüvegeiket, elsősorban a ne­kik tulajdonított mágikus hatás miatt. Őket is megelőzték viszont a hó vakító fénye ellen védekező eszkimók, akik az első „nap­szemüvegeket” készítették, bál­nacsontból. A szem elé helyezett csontba keskeny réseket vágtak. Manapság a napszemüvegek leg­nagyobb részben műanyagból készülnek, de a napszemüveg­lencse gyártásban általában töb­bek közt üveget, polikarbonátot és akrilt is használnak. Napszemüvegünk kiválasztá­sában a hasznosságon túl a divat is szerepet játszhat. Ám nem mindig volt ez így, Európában, mivel a rendes szemüveg viselé­se is szégyenletesnek számított az évszázadok során, a napvéde­lem is háttérbe szorult. Csak a XX. század elején készítették az első színezett, dioptriás lencsé­ket. Az utóbbi fél évszázad nap­szemüveg-története egy mondat­ban: az optikai segédeszköz stá­tusszimbólummá lépett elő. A nyolcvanas évekig, amíg az ózon­lyuk az egészségügyi kritériumo­kat nem hozta előtérbe, a nap­szemüveg formája, színe megha­tározóbb volt, mint lencséjének minősége. Az irányzatok és a szí­nek állandóan változnak, talán ezért is van már a világon nap­szemüveg-kölcsönző. Persze hol máshol, mint Amerikában, San Franciscóban, ahol több mint nyolcszázféle szemrevaló közül lehet válogatni. Pünkösdi királyok, kiskirálynék Pünkösd vasárnapja a húsvéttól számított 50. napon köszönt ránk, innen a görög neve is Pentecostes, azaz ötvenedik. A kereszténység a szentlélek eljövetelének emlékét ünnepli e nyárelői napokon. A pünkösdhöz számos nép­hagyomány is kötődik. A magyarok már a Szent István előtti időkben is megemlékeztek a tavaszvégi napokról, de akkor még, mint a nyárnak, a termőerőnek az ünnepét köszöntötték ilyenkor. Szent László az egyhetes vigadalmat négy napra korlátozta, később két na­pos lett a pünkösd. Mára már szinte teljesen feledésbe vesztek a népi vigaszságok, de néhány faluban még ma is élnek a pünkösdi hagyományok, játékok: az Al­földön a pünkösdölés, a Dunántúlon a pünkösdi- királyné-járás. A pünkösdikirály választás sajnos teljesen eltűnt, csak a szólás él: Rövid, mint a pünkösdi királyság. Kezdetben vitézi szokás volt, a katonák ma­guk közül választottak egy évre királyt. A Dunán­túlon lovasversennyel döntöttek, ahol a falu apra- ja-nagyja indulhatott, rendre és rangra tekintet nélkül. Másutt obsitos katonák között zajlott a vetélkedés. Sok helyütt amolyan legényvirtus volt, lovasversennyel, tűzugrással, tekézéssel. Hasonló mulatság volt a legénybíró választás. Nyertesének a legerősebbnek kellett lennie a fa­luban, hiszen a tavaszi ébredő erő megszemélye­sítője volt. A legények által közösen felállított májusfát kellett kidönteni, aki­nek ez sikerült, pünkösdi király, egyben legénybíró lett. A falu melletti legelőre vagy rétre nagy vígasságban kivonul­tak a férfiak, kalapjukba tűzött bokrétákkal, a lányok és asszo­nyok bíborvörös ruhába öltöztek, befont copfjukat a hagyomány szerint a bal vállukra kanyarítot- ták. Birkagulyás, ökörsütés, bor- ivás és tánc volt világos-virrada­tig. Közben lezajlottak a verse­nyek, a győztest pünkösdi király­nak kiáltották ki, s fiatal lányok koronázták meg virágkoszorúval. Ezután beöltö­zött udvartartásával járta a falut, ahol cserépdara­bokkal, lyukas lábasokkal dobálták meg „tisztelet­nyilvánításként”. A pünkösdi király egész évben csak akkor dolgozott, amikor kedve volt hozzá, és annyi bort ihatott ingyen a falu korcsmájában, amennyi csak belefért. A népi versenyek győztesei általában csupán egy napra váltak koronázott ural­kodóvá, ezért a pünkösdi királyság a rövid ideig tartó és bizonytalan hatalmat jelenti. Volt azonban, aki ezt is komolyan vette. Ferenc Józsefnek a ki­egyezés után történő megkoronázása eredetileg pont pünkösdhétfőre esett volna. Egy élelmes szer­vező felfigyelt az időpont jelentőségére és nehogy a király uralkodása is csak „pünkösdi királyság” le­gyen, pár nappal elhalasztották a jeles eseményt. A lányok is választottak királynét. Régebben a falu legszebb lánya nyerté el ezt a megtisztelő cí­met, de később már csak kislánykák viselhették fejükön a koronát jelképező koszorút. A pünkös- dikirályné-járás keretében mise után házról ház­ra mentek, jókívánságokkal, versekkel, énekek­kel köszöntve a háziakat, virággal szórták be a szobát. A játék végén a háziak megkérdezték a lányokat: Hadd látom a királynétokat, édes-e vagy savanyú? Fellebbentve a díszes kendőt, megcsiklandozzák a kislány állát. Ha a királyné mosolygott, de a fogát a világért sem villantotta ki, megnyugodtak a háziak, mert jó lesz a ter­més. Ekkor a háziak almát, tojást, kolbászt, pénzt ajándékoztak a jókívánóknak. Udvarhelyszéken, Sóvidéken ma is élő pün­kösdi szokás a hesspávázás. Tíz-tizenkét éves lá­nyok, és különböző korú legények választanak maguk közül egy királyt, egy királynét, egy ki­rályleányt és nyoszolyólányokat, a többiek pedig zászlóvivők lesznek. Az így összeállt hesspávázó Falujáró törökbasa * A törökbasázáskor egy 10-12 éves gyermeket beöltöztettek se- lyembugyogóba, turbánt kötöttek a fejére. Aztán összeláncolt kézzel vezették végig a falun. Énekeltek, a basa ugrándozott, a fi­úk meg zöld gallyakkal csépelték. Persze kitömték a ruháját szal­mával, hogy ne fájjanak az ütések. * A falujárás keretében a legények felpántlikázott lovakon, virág­csokrokkal a kalapjukban, házról házra jártak egy kísérő fiúcská­val, aki begyűjtötte az adományokat. A sok tojástól, szalonnától, sonkától roskadozó kosarat a kocsmában az asztalokra kiborítot­ták és estére a falu népe óriási lakomát rendezett belőle. csapat kora reggel indul, és énekelve bejárja az egész falut. A menet élén természetesen a király és a királyné halad, illetve van, ahol velük egy sorban megy a királyleány is. A kapott adomá­nyokat egymás között elosztják. Láthatatlan mélabú Láthatatlan betegségnek a depressziót, pedig világszerte minden tizedik felnőtt lakost érint, s a szám évről évre nő. A tudósok szerint azonban van gyógymód a betegségre. Ahhoz, hogy felállítsák a helyes diagnózist, az orvosok egész szimptómaegyüttest vesznek fi­gyelembe. Gyanújel a testsúly csökkenése, az alvászavarok vagy alvási szokások megváltozása, energiahiány, hányinger, szédü­lés, haszontalanságérzet és az ok nélküli bűntudat érzése. Ezeknek a tüneteknek jelen kell lenniük egész nap, legalább két héten ke­resztül ahhoz, hogy a betegséget elkönyveljék. „Téves felfogás létezik a de­presszióról. Az emberek azt hi­szik, hogy állandó sírással, nya- valygással, kéztördeléssel jár, pe­dig ezek egyike sem jelentkezik a tipikus depressziós betegeknél” - állítja dr. Thomas Insel professzor. A depresszióban szenvedők szá­ma az 1980-as évek óta meghá­romszorozódott, részben annak köszönhetően, hogy kampányo­kat szerveztek a tömeg tájékozta­tására a betegségről. Nem biztos, hogy a beteg lett több, csak többen mernek szólni a bajról, mert most már nem nézik le az ilyen tünetek­kel élő embereket. A depresszió ellen egyre több kezelési forma létezik, soha ennyi formája nem volt még a terápiá­nak, mint jelenleg. A nem ritkán hozzászokást okozó hangulatjaví­tók mellett sok szakember ítéli jobbnak a „beszélgetős” kezelése­ket. Amerikai adatok szerint egyébként azoknak a betegeknek a 70-80 százaléka, akik kezelésre jelentkeznek, meggyógyul. ■ Oldalszerkesztő: Hodnik Ildikó Gy. Váratlan óvodaundor Sok szülő tapasztalja, hogy miközben gyermeke már hó­napok óta szívesen jár a töb­biek közé, egyszer csak meg­makacsolja magát, és hirte­len nem akar többé óvodába menni. Világszerte növekszik az óvodá­tól hirtelen félni kezdő kicsik szá­ma dr. Katharina Zimmer nevelé­si szakértő és pszichológus ta­pasztalatai szerint. A szülőnek első dolga, hogy az okokat kide­rítse. A legfontosabb, hogy ko­molyan beszélgessen el a gyerek­kel. Egy ilyen korú kisgyerek már meg tudja fogalmazni érzéseit. Ki kell deríteni, hogy mi okozza félelmét. Talán van valaki, akit nem szeret vagy aki bántja. Meg­eshet, hogy a társai között van olyan gyermek, aki terrorizálja a többieket. Ilyenkor a kicsit arra kell rávenni, hogy álljon ki magá­ért, vagy szövetkezzen mások­kal, illetve szóljon a nevelőknek. A szülőnek azt is tudnia kell, mi­lyen a gyermek viszonya az óvó­nőkhöz. Ha ez a kapcsolat zavar­talan, tovább kell nyomozni, hol rejtezik a probléma. Nem mindig az óvodában ke­resendő ugyanis a baj forrása. Megeshet, hogy családon belül is kedvezőtlen jelek mutatkoz­nak. Lehet, hogy a gyerek kissé elhanyagoltnak érzi magát az otthoni körülmények között, de az sem kizárt, hogy apa és anya között észlel feszültséget vagy vitákat, s ez hat a lelkiállapotá­ra. Ha kistestvér van születőben, a gyerek szintén igen érzéke­nyen reagálhat, maga is kisgyer­mek akar lenni, az anyja mellett maradni óvodába járás helyett. Ami a legfontosabb: minden gyermek alapvető és legfőbb gondja, hogy elveszítheti szülei szeretetét. A szülő legfőbb teen­dője az, hogy éreztesse szerete­tét és biztonságérzetet sugall- jon. MINDEN ELŐFIZETŐ RESZERE! 1 llSlfMlálltÚli Napié: 375 Ft/hó 2 Dunántúli Napló + jjgljDtinántúli Napló: 1840 Ft/hó Ön megtakarít 53G Ft-ot. 3 Hétvégi csomag: pénteki, szombati Dffláiitóli Napié + i||||Dunántúli Piaplé+ ajándék tsempó: 85Q Ft/hó Ön megtakarít 652 Ft-ot. 4 Előfizetési csomag: DlüHHtólf Napié + MCaántÉi Napló + fernp6 + TVR Kéthetes + választható ajándéklap (Lakáskultúra, Autó-motor vagy Hölgyvilág]: 2135 Ft/hó Ön magtakarít legalább 1250 Ft-ot. (A választott ajándéklaptól függően.] VÁLASZTHATÓ AJANDEKLAPOK- - -X..................................................................X- ' Megrendelem a Dunántúli Napló Vasárnap Reggelt az alábbiakban megjelölt előfizetési módozatban: Kérjük tegyen X-et a választott előfizetés mellé: iQ 2D 3D 4D _L Ilii _L I I ír. szám Település i I I I I I I I Télefonszárn. Zöld számunk: 06-80/200-089 VALASZKULDEMENY 1$\2004\NY-MO-I TER.IG. Dunántúli Napló in Pécs Pl 134 7601 A kivágott szelvényt válaszborítékban kérjük visszaküldeni, vagy a kézbesítőnek díjbeszedéskor átadni! Dunántúli Napló 1 1 t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom