Új Dunántúli Napló, 2004. május (15. évfolyam, 119-147. szám)

2004-05-22 / 139. szám

6. OLDAL BÓLDOGASSZONYF A BEMUTATKOZIK 2004. Május 22., szombat Boldogasszonyfa oKishárságy í--o Horváthert elend Ä' jLS** Szentlásztó fneflék ! O Somogyviszló "q 0to’T’Va" CM« / ' Somo®«páH 9 / oPálapoklosI ‘M Nyuootezenterzsébet K&y­m Tóts^tsyörgW^, r ^^gzkietv^ >8ecefa " 9 B? A KÖZSÉG VEZETŐI. Az An talszállással és Kerecsenypusz- tával együtt 500 lelket számláló Boldogasszonyfa polgármestere: Neiczemé Jaksa Szilvia. Alpolgár­mester: Wetzl Csaba. A képviselő- testület tagjai: Háziinger József, Rippert István, Haris Krisztina, Kondor Adrien. A Német Kisebb­ségi Önkormányzat elnöke Kámemé Péter Tünde. Tagjai: Tófei Erzsébet, Horváh Tamás. A községben a falunap augusz­tus 20-hoz, államalapításunk ün­nepéhez kapcsolódik. Tavaly júli­usban rendezték meg először a boldogasszonyfai túrát, amely Terecsenyről indult, majd a kultúr- ház udvarán különböző progra­mok keretében zárult. Az ideit júli- us 17-én rendezik meg. _______■ bo ldogasszonyfddunantulmapb.hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés és a Szigetvár és Vidéke Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Bóka Róbert Boldogasszonyfa nemzeti színekben Mintha egy hatalmas piros, fehér és zöld szárnyú madár eresz­kedett volna a kis főtérre: a község képviselői feszítették ki nemzeti lobogónkat az uniós csatlakozást ünnepelve: majd az Örömóda zenéjére az Unió zászlaja „úszott be” két magyar zászló közé. Megérkezett a postás Az ünnep a honfoglalás felidézé­sével - a hét vezér és a családok vonulásával vette kezdetét, tu­dom meg az ötletadó polgármes­ter asszonytól, Neiczemé Jaksa Szilviától. Utána cepedli, csárdás és kóló következett a boldog­asszonyfai Német Nemzetiségi Egyesület hagyományőrző tánc­csoportjának előadásában, jelké­pezve népek, nemzetiségek békés együttélését szűkebb-tágabb régi­ónkban. Végül a Bánk bán zenéjé­re következett a zászlóavatás. Boldogasszonyfa két kistestvé­rével, Antalszállással és Terecsennyel tipikus zselicségi fa­lubokor, amely mintha föl is akar­ná gyűjteni, magába is akarná szívni a tájék minden báját. A fa­lu két párhuzamos utcája - a Kos­suth és a Petőfi - együtt hullám­zik a lankákkal, a két utca mé­lyebben fekvő vizenyős, nádas te­rületet fog közre, a nyugati olda­lon lévő Petőfit az Öreg-hegy sző­lősorai kísérik. A turistaházzal is hívogató, erdőktől ölelt Terecseny évszázados csendjét már csak fél­száz őslakos élvezi - negyven há­zából tizenháromnak holland tu­lajdonosa van. Ugyanennyien vannak a 330 lakosú, közel 120 házat számláló Boldogasszony­fán, míg a zajos műút mentén fek­vő Antalszállást érthető módon elkerülték. A község erőihez mérten min­dent meg -is tesz a vendégek ide- csalogatásáért: horgásztó, kem­ping, turistaház és néhány ven­dégváró ház sem hiányzik a kíná­latból, de úgy vélik, egy igazán vonzó, szolgáltatásokat nyújtó fa­luközpontnak még híján vannak. Ez magában foglalja a polgármes­teri hivatalt, az orvosi rendelőt, a volt postaépületet, amelyben pél­dául egy turinform irodát nyírná­nak. Az 55 milliós beruházásra már be is adták a pályázatot a Sapardhoz, jó esetben akár szep­tembertől megindulhatnának a munkák. Ezután kerülhet sor az említett nádas terület felszámolá­sára, elsők közt az árkok rendezé­sére, amit parkosítás - padok ki­helyezése, tűzrakóhelyek kialakí­tása - követhet. Ami az idegenforgalmat illeti, programokat is kellene tudni kí­nálni, mondja a polgármester asz- szony, és nem szabad ördöngös­ségekre gondolni: egy városi em­bernek az is újdonság, ha részt vehet egy szüreti forgatagban - például kínálhatnának számukra egy vacso­rával egybekötött es­tét; a gyerekeknek ki- kapcsolódás lehet a háziállatokkal való al­kalmi foglalatosság, és sorolhatnánk. És még nem is említettük a borokat, amelyek mi­nőségben is egyre ki­válóbbak. Lassan két évtizede már, hogy id. Neiczer József, a volt polgármester az első borversenyt meghir­dette. Dr. Bergomo Miklós eltökéltsége is példa erre a szerelem­re; a község kitűnő há­ziorvosa a valóban mi­nőségi borok készíté­sével is alkotni akar. Májustól kapott engedélyt kis borérlelő házá­nak és palacko­zójának meg­nyitására. Fa­hordós érlelés­sel - hűtött, irá­nyított erjesz­téssel, csak ezen a módon megőrizhető aromával - sze­retne kiváló bo­rokat kínálni. Az Öreg-hegyen van egy félhek­tárnyi szőlője - hosszú évek gya­korlati tapasztalata ellenére a Te­leki Zsigmond Szakközépiskolá­ba is beiratkozott. Mint mondja, ezernyi új ismeretet lehet szerez­ni - ma már a borkészítéshez mindaz, amit az apáktól tanul­hattunk, kevés. A világfajtákat ré­szesíti előnyben - Chardonnay, Rajnai Rizling, Sauvignon Blanc stb., és évi 5-6000 liter kurrens ital palackozását tervezi. Először a környékbeli éttermekbe, ven­déglőkbe szállít. A turizmus felől nézve optimis­ta jövőt jósolhatunk Boldog­asszonyfának; sőt, a lakosság korösszetételét tekintve is. Az 500 lakosból ugyan 110-en 60 éven felüliek, viszont a 19 éven alattiak száma 125. Annál na­gyobb gond az aktív korúak jó részének alacsony iskolai végzett­sége. Főként ezzel magyarázható, hogy az első nagy létszám-leépí­tési hullámok - főként a szigetvá­ri munkahelyek megszűnése - után sokan nem tudtak elhelyez­kedni, és ma is 45-en részesülnek rendszeres szociális segélyben. Az önkormányzat a 11 emberével talán a legnagyobb foglalkoztató, de ebbe bele kell értenünk a köz­munkásokat is. A helyi baromfite­nyésztő kft. nyolc embernek ad munkát, ám a tojáspiac bizonyta­lansága rávetül a cég helyzetére is. Ehhez a telephez tartozik a jobb sorsa érdemes Igmándi-kas- tély - jóllehet, milliárdok kellené­nek ahhoz, hogy régi fényét idéz­ve esetleg turisztikai célokat szol­gáljon. Két-három idénymunkás­ra van szüksége a kempingnek; az italbolt, az étterem legfeljebb egy-egy családot tart el, az állat­tartó múlt hírmondójaként Boldogasszonyfának két juhásza is van. Előnye, hogy ezt a csendes falut Szigetvár és Kaposvár között találni félúton - közel az egyikhez és a másikhoz is. Mára elfogytak az utolsó önkormányzati telkek, de azért félmillióért hozzá lehet jutni egy párszáz négyszögöles magánkézben lévőhöz is. Az idén két fiatal házaspár is házat épít - az egyik párnak két gyermeke van, a másiknál most várják az új kis jövevényt. Boldogasszonyfa az a falu, ahol mindezt még pontosan szá­mon tartják. Mintha egy nagy piros-fehér-zőld madár ereszkedett volna a térre KISASSZONYFA BEMUTATKOZIK Kisasszonyfa ^Bicsérd ÍSzentdénes Szabadszétkírály Királyegyháza Gerdeo • Velényö KISASZ- SZONYFA i Gyód Görcsöny/Regenye meeskeó- o oüéseny A falu gazdái Polgármester: Bite Gyula. Képviselők: Csipák Lászlóné, Debertin Csaba, Horváth Tí­mea, Krizsán József, Palkó Zsig­mond, Szabó Zsolt. A cigány kisebbségi önkor­mányzat elnöke: Palkó Zsig­mond, tagok: Boros Márton, id. Kosztics István. A Kisasszonyfáért Egyesület elnöke: Lukács Andrásáé. Templomgondnok: Csipán Jánosné. A közmunkások vezetője: Horváth Tímea. Elérhetőség, községháza cí­me: 7954 Kisasszonyfa, Petőfi u. 39. Telefon: 06-73-340053. MOST FEKTETIK a gázveze­téket a temetőnél. A közmun­kások figyelik a területet, és ha régészeti emlék kerül elő, érte­sítik a múzeumot. A sírkertben a néhai Istvánffy-birtokos ud­varháza állt. Védőárkának nyomvonala napjainkban is ki­vehető. kisasszonyfa, dunantulinaplo. hu Az összeállítás A Baranya Megyei Közgyűlés, valamint a Szentlőrinc- Ormánság Takarékszövetkezet támogatásával készült.' Összeállította: Csati János jói muiai a aiszDurKoiauai Kiegé­szített turulmadaras emlékmű, a parkosított új játszótér, szépen nő a mintegy félszáz nemrég telepí­tett hárs és tuja. Az üdvözlő és az útbaigazító táblák körül minipar- kok díszlenek. Hat út menti ke­resztet ápolnak, a temető zöldte­rületi rendjére közmunkáscsapat vigyáz. A sírkertben gondozzák a híres helyi emberek, köztük a Tyoszics-birtokosdinasztia nyug­helyét is. Utóbbiak kriptáját mű­vészi alkotásnak beillő méretes szobor ékesíti. Azt tervezik, hogy megalkotják a pontos sírkatasz­tert, majd egy helyen, egy kegye­leti parkban helyezik el a gazdát­lan nyughelyek köveit, idővel fel­újítják a ravatalozót. Felállítanak egy olyan haranglábat, amelynek a lélekharangját ünnepi alkalom­kor is megkondítják, többek kö­zött a háborúban elhunyt hősök tiszteletére is. Nagy eseménynek Harang a hősökért is számít, hogy várhatóan még idén megérkezik a vezetékes gáz. A ge­rincvezetéket jelenleg fektetik Magyartelek irányából, a porták előtt pedig az elosztó- és csatlako­zóaknákat mélyítik. A községve­zetőség azon van, hogy minél előbb kezdődjék a szennyvízve­zeték-hálózat megvalósítása is. Bite Gyula polgármester el­mondta azt is, hogy szeretnének fából faragott buszvárót kialakí­tani. Felszámolják a határban a szeméttelepet, az öt számítógép­pel felszerelt teleházban pedig ősztől - parabolaantenna segít­ségével - biztosítják az internet­lehetőséget. Az érdeklődőket el­sősorban arra tanítják meg, hogy miként keressék az állást közve­títő rovatokat. Helyi védelem alá helyeznek 15-20 néprajzi és mű­emléki értékű létesítményt, köz­ük a templomot. A kút alagútja Szinte mindenki tudja, hogy a Kőris-hegy nagy kútjából alagút vezetett Siklós, Ócsárd és Gerde irányában. Beszélgetőpartnere­im: Krizsán Béla szobafestő, Ne­mes Zoltán növényvédőszer-ke- zelő és Orsós Cs. József beton- szerkezet-formázó elmondták, hogy a helytörténelem megérté­séhez sok információval szolgált nekik a nemrég elhunyt Kata Jó­zsef. A lokálpatrióta viszont édesanyja visszaemlékezései ré­vén értette meg a falumúltat. A nyüatkozó közmunkások emlé­keztek arra is, amikor a néhai Matók Tibort kötélen eresztették le a tíz méter mély kútba. Beszél­tek néhai Kiss Elemérről is, aki­nek a pincéjéből föld alatti járat indult. Tény, hogy a hegy mellet­ti Gömböc-szőlőben a földműve­lés során római korból származó kerámiatöredékeket, így piros porcelánt is lehet találni. Álom a tartós munkahely A HAJDANI birtokosuraság sírja _ ■ A tíz közcélú munkás legtöbbje évek óta vár arra, hogy tartós munkahelye legyen. Sokan bele­fáradtak az álláskeresésbe és a várakozásba, de nem váltak kö­zönyössé. Most, hogy alkalman­ként közterület-szépítő munkát kapnak a faluban, egymásra utal­va megismerik a másikat, és fej­lődik bennük a közösségi tudat. Sőt mi több, kezdenek lelkes kör­nyezetóvóvá válni. Figyelik egy­mást a munkavégzés során, és húzóerőnek számító példaképek születnek. A temetőgondozó női csapat tagjai említették egykori társu­kat, Orsós Jánosnét, aki a leg­szebben rendezi a sírokat. Hor­váth Tímea (37 éves) csoportve­zető azt mondta, most Sárközi Józsefné az, aki hasonló szorga­lommal és tehetséggel újítja meg az ágyásokat. Bogár Andrea (35) örül annak, hogy olyan tár­saságban le­het, ahol nincs kivételezés. Ez­előtt házi szo­ciális gondozó­ként alkalmaz­ta a faluveze­tőség. Horváth Tímea elége­detten említette: - Úgy szerve­zem közösségünket, hogy esős napon is legyen mit csinálni. Ha szomorúak vagyunk, akkor hu­morával feldob minket Palkó Jolán. A FALU KÖZPONTJÁBAN, a kastélynál tágas játszóteret épített az önkormányzat____________________________________________■ Egy volt vállalkozó A 75 éves Báthori József nyugdí­jas csemetekertész egykor két­ezer tojótyúkot tartott, pécsi bol­tokba is szállított tojást. Most már nem tud vállalkozni, mert fe­leségét egyre súlyosabb betegség kínozza, róla kell gondoskodnia. A korát meghazudtoló, energikus , férfin látszik, ha ez a gond nem lenne, újra vállalkozna. Most is örökké tesz-vesz, mindent elvé­gez a ház körül, barkácsol is. Családi házukat maga tervezte és maga építette is fel. Kertje, üvegháza és udvara úgy hat, mintha egy botanikus kertben járnánk. Nő itt egyebek között ki­vi, citromfa, mandarincserje, káprázatos a szőlőskertek király­nőjét termő szőlőfalugas. A cit­romfa van, hogy 53 dekás ter­mést is ad. A gazda nem adta fel a reményt, hogy a magas talajvíz­től veszélyeztetett őszibarackfá­kat megment­se. Példás ter­mészetszerete­tét bizonyítja az is, hogy a diófájára fész­ket rakó ege­részölyvpárt nem üldözte el. Falucsinosító elképzeléseit ■ Szeretném, ha a kastélypark ritka növényeire, mint a kőris, jegenyenyár és nyír, még jobban ügyelnének. Látvá­nyosabb lenne a temetőnk, ha benne hársfák is nőnének. így vázolta fel:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom