Új Dunántúli Napló, 2004. május (15. évfolyam, 119-147. szám)
2004-05-17 / 134. szám
6. OLDAL SZEDERKÉNY BEMUTATKOZIK 2004. Május 17., hétfő Szederkény Méfíakéménd Ksnyárád Monyoród ^ Veisend Q Babarc Lánypók SZEDERKÉNY S“I‘ A község vezetői Polgármester: Hergenrőder János. A képviselő-testület tagjai: Dr. Kincses József László, Heles fay Tibor, Kiss János, Bene- dekné Végh Piroska, Budzsáklia Istvánná, Lantos Gábor József, Hafner Norbert, Oláh Oszkár, ifj. Hock János. A Horvát Kisebbségi Önkormányzat elnöke Ferkov Mihály. Tagjai: Budzsáklia Istvánná, Haálné Kovácsevics Zorica, Sze- remlei Zsolt, Markovics György. A Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke Guth János. Tagjai: Iff. Hock János, HaJiner János, Hoffmannn Antal, Krausz Jánosné. Körjegyzőségi székhely, amelyhez Monyoród tartozik. Körjegyző Ilin Márk. Az önkormányzat címe: 7751 Kossuth utca 1. Tel: 69/354-369. A települést sokoldalú egészségügyi ellátás jellemzi. Háziorvos dr. Sarlós Beáta, a körzet gyermekorvosa dr. Ofodile Solomon, fogorvos: dr. Füredi Katalin. Állatorvos: dr. TámokyEmő. Országos siker német nyelvből Az óvoda és az iskola társult intézmény, összehangolt pedagógiai programmal. A német nyelvoktatás már az óvodában játékos formában megkezdődik, amit a szülők 85-90 százaléka igényel is kisgyermeke számára. Az általános iskolában tagozatos keretek közt folytatódik a német nemzetiségi nyelv oktatása. Színvonalát is dicséri, hogy Kovács Márk, a szederkényi iskola tanulója német nyelvből korosztályában negyedik lett a közelmúltban rendezett országos versenyen. szederkény, dunantulinaplo. hu Az oldal a szederkényi önkormányzat, a Baranya Megyei Közgyűlés, valamint a Boly és Vidéke Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Bóka Róbert Kisebbségek a többség kultúrájáért A több mint 1800 lelket számláló Szederkény lakóinak mintegy 70 százaléka német ajkú. Guth János, a Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke ezért is tulajdonít megkülönböztetett jelentőséget annak, hogy képviseletük késve ugyan, de megalakulhatott. Példájuk nyomán a közelmúltban a hor- vátok önkormányzata is létrejött.- Döntően a kulturális hagyományaink, anyanyelvűnk ápolására, identitásunk erősítésére alakultunk meg, de sajnos csak második nekifutásra, 1998-ban - mondja Guth János. - Ezt egy kicsit sérelmeztem, már csak azért is, mivel az az összeg, amely- lyel az Országgyűlés támogatja a kisebbségi ön- kormányzatokat, az „ablakban” maradt. Körülbelül 1000-1200-an vagyunk németek Szederkényben, ez a 65-70 százalékos arány minden korosztályra érvényes. A községünkben a XVIII. század első felében telepedtek le nagyobb számban katolikus németek Fulda környékéről, döntően földművesek. Még ma is látni a faluban hatalmas, téglából rakott istállókat, terménytárolókat a második világháború előtti időkből. Azért az iparosok sem hiányoztak, nem hiányzott a faluból a kádár, a bognár, az ács és számos más szakma művelője sem. Az itteni meszes talajt főként a fehér szőlők kedvelik - a berlanderi néven ismert szőlő-alanyt a németek hozták be és honosították meg a környéken.- Az éves költségvetésünket mi úgy állítjuk össze, hogy abból támogatjuk az iskolát, sőt már az óvodát is. Három éve a tájház létrehozásához is hozzájárultunk, amely nemcsak a németség, hanem a horvátok és a felvidéki magyarok hagyományvilágát, eszközeit is szeretné bemutatni. Sikeres pályázatokkal is segítjük a községet - most nyertünk 1,3 milliót, hogy az új nyugdíjasházban idősek napközi otthona létesüljön. Egymillió körüli éves költségvetésünk 20-25 százalékát sikerül megtakarítani, hisz sokfelé kell a pénz: a településen két német kórus van - a nyugdíjasoké és a fiataloké, és működik egy magyar kórus is. Nagy szerepe van mindebben a német kórus kezdeményezésére még 1991-ben megalapított Szabadidős és Kulturális Egyesületnek, amely a szüreti és pünkösdi hagyományokat is segített életre kelteni; tulajdonképpen ők fogják át ezt a hagyományápoló munkát. Vezetője vagyok a nyugdíjasklubunknak is - sűrű a programunk. Most megyünk kirándulni Gyulára, június 4-én Babarcon nemzetiségi és kisebbségi nyugdíjastalálkozóra utazik a kórusunk - eddig 22 nyugdíjasklub jelezte részvételi szándékát, főként olyanok, amelyeknek tánckaruk, énekkaruk van. Az elszármazottak húsvétkor, pünkösdkor és a szüreti napokon vendégeskednek nálunk, sőt tavaly óta német nemzetiségi falunapot is tartunk a Lőrinc-napi búcsú - augusztus 10-e - köré szervezve, sörfesztivállal egybeA tájház a németség, a horvátság és a felvidéki magyarság tárgyi hagyományait egyaránt felsorakoztatja majd kötve. Az elszármazottak önzetlenségét jelzi, hogy a felújítás előtt álló nyomjai templom tornyának az aranyozott keresztjét az adományaikból készítik el. A horvátok - a németek példáját követve - 2002-ben alakítottak önkormányzatot Ferkov Mihály vezetésével, hasonló, hagyományápolást szolgáló céllal, a helyi intézményeket, egyesületeket anyagilag és közéleti munkájukkal is segítve. A horvát napra Szederkényben minden év június utolsó vasárnapján kerül sor, az idén ez június 27-re esik. Kezdeményezésükre, rendezték meg a Magyarországi Horvátok Országos Borversenyét ez év tavaszán, amelyre a Baranya-háromszög borosgazdái is elhozták kiváló boraikat. Szederkény múltjára és jövőjére is voksol Vadonatúj és épülő házak közt szelíd emelkedőn fut az út a domboldali szőlők alá. Felérve a présházakig, belátni csaknem a falu egészét és szemközt a délkeleti lankákon előtüne- dező szőlőskerteket is. A belterületi utcák határánál járunk. Ahol a présházak előtt futó aszfaltozott útnak vége szakad, idős házaspár hajlong a dombtetőre tartó szőlősorok között. Néhány száz négyszögöl, legfeljebb egy magyar hold az egész. Haszon ennyi megtermelhető borból nincs, de a család asztalára kiváló fehérbor jut. Az örökölt munka- szeretet és szorgalom is nagy úr, sok fiatal számára példaadó lehet. Hergenrőder János polgármesterrel érkezünk föl ide, aki mindjárt mutatja is, hogy innen folytatódik majd közel fél kilométer hosszan az az út, amelyre most nyertek 13 milliót Sapard-pályá- zat révén, s amelynek az építése már júliusban be is fejeződik. A túloldali szőlőkkel együtt 250 pince gondját kell számon tartania az önkormányzatnak - a földbe vájt, tömedékelésre várók miatt részesei az állami támogatás nélkül aligha megoldható pinceprogramnak is. De persze a „pin- cézésnek” áldásai is vannak, kiváló fehérborok - Olaszrizling, Chardonnay, Cserszegi Fűszeres és a rövidesen újonnan is telepített Juhfark csábítják erre a szelíd, szép tájra a Fehér Borút vendégeit. De nem csupán az idelátogatók száma növekszik, de mint az előttünk zajló építési láz tanúsítja, a letelepedőké, építkezőké is. Valamennyi önkormányzati házhely elfogyott - a község nemrégiben itt hozott létre egy 17 telkes lakótelepi részt -, ráadásul a lakást építő 35 év alatti házaspárokat 300 ezer forint vissza nem térítendő támogatással is segítik. A legutóbbi testületi ülésen újabb három házaspár támogatásáról döntöttek, és immáron új lakótelep közművesítésére pályáznak, amely a Máriakéméndre vezető út mentén létesül. Az önkormányzat figyelmet fordít a Szederkény és Nyomja egyesítésével terjedelmessé nőtt község múltjára is. Az egyházzal közösen pályáztak a nyomjai katolikus templom felújítására. A 30 milliós beruházás rövidesen a tető átrakásával veszi kezdetét, s eredeti állapotában csodálhatjuk meg a templom tornyát is a felújítás után, amely ismét hagymakupolát kap és a csúcsán új kereszt aránylik majd. A kereszt költségeit az elszármazott németség adományai fedezik. Szederkény egyébként sem olcsó település. Évenként 5-6 milliót kell költeni az elavult vízvezeték cseréjére, idén folytatják a járdák felújítását évenként 3-400 métert haladva előre, parkolóhelyet alakítanak a főút mentén a gyógyszertár előtt, de legalább ilyen sürgető a Kossuth utcai vízelvezető árkok burkolása, a hidak kiszélesítése, a kapubejárók betonozása is. Csak ez utóbbi utcára idén 4 milliót fordítanak. Az egyik legnagyobb büszkeségük, a Széchenyi-terv támogatásával épült 14 lakásos nyugdíjasház máris betelt, bővítését tervezik, és mély érzéseket keltett a szinte a hamvaiból újjáéledő tájház is falu lakóiban. „Láttam a könnyes szemeket a május elsejei átadásnál” - mondja a polgármester - „amikor felavattuk az uniós zászlós kis terünket is.” ■ Hergenrőder Janos Fejlődés, árnyoldalakkal Hoffmann Antal, a környezet- védelmi bizottság képviseletében, nem először teszi szóvá, hogy néhányan nem igazán jó gazdái a falunak. Szederkény gondozott település, de a főút mentén és néhány utcában akadnak lakók, akik számára a jó példa nem ragadós.- Ahol idősek laknak, ott érthető, ha nem tudják úgy rendben tartani a telkük-házuk tájékát, mint a szederkényi őslakosok - mondja Hoffmann Antal -, de másutt csak hanyagságról van szó. Szépen fejlődő falunkban partfalak épültek, amit többen a saját pénzükből ültettek be virággal, de más helybéliek meg tönkretettek, kiszedtek. Szóvá kell tennem a szurdokokba lerakott szemetet is. Legnagyobb gondunk, hogy a főút mellett elviselhetetlenné vált a forga- lom, a kamio- ü nosok nem BÉyLZlZJH tartják be az IHiiilIiSWi alapvető közlekedési előírásokat sem. Köztudott, hogy az igazi megoldás az elkerülő út lenne. Nyomvonala - a falutól délre - már ki van jelölve. A BOLY ES VIDÉKÉ TAKAREKSZOVETKEZET EPULETE A NYUGDÍJASHÁZAT legalább 10 lakrésszel kellene bővíteni Miért vált vonzó településsé? Beépülő lakótelep, új házak sora, vadonatúj s máris bővítésre szoruló nyugdíjasház jelzi, hogy Szederkény fiatalok és idősek számára egyaránt vonzó település. Talán a tovább bővülő telek- kínálatnál és a szolgáltatásoknál is alapvetőbb, hogy Szederkényben nem beszélhetünk munka- nélküliségről. Csak helyben mintegy hetven vállalkozás működik, köztük a jelenleg már 180 embernek munkát adó, exportra dolgozó kábelgyártó üzem, amely rövidesen 230-ra bővíti létszámát. Pécs 20 perc alatt elérhető az egymást néha negyedóránként követő járatokkal. Szederkény jó közérzetét tükrözi élénk közélete, számos alapítványa, egyesülete, sportélete is. Például a Szederkényi SE labdarúgó-szakosztályának négy korosztályos focicsapata van, képesített edzőkkel. _■ El keltek az önkormányzati telkek a faluban
