Új Dunántúli Napló, 2004. május (15. évfolyam, 119-147. szám)

2004-05-17 / 134. szám

2004. Május 17., hétfő KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL Megjelent a májusi Echo A május második hetében megje­lenő Echo ezúttal a kultúra sta­tisztikáját, a nem iskolaszerű mű­velődés rendeltetésszerű műkö­désének vizsgálatát tekintette kö­zépponti feladatának. Ehhez a té­makörhöz szerveződtek a lap to­vábbi írásai, amelyek az elméleti és statisztikai alapvetés után a konkrét intézmények feltételeit vették számba. Szóba került tehát a színház, a bábszínház és közvetetten a többi kulturális-művészeti intézmény is. A műemlékek, városvédelem, a városfejlesztés kérdései iránt ér­deklődők érdekes kiránduláson „vehetnek részt” az olasz Cosen- zában, ahol az Európai Kulturális Városok Szövetsége tartotta ez évi első közgyűlését, és amelyen Pécs-Baranya képviselői is ott vol­tak. Az írás érzékeny utalásokat tesz Pécs város az Európa Kulturá­lis Főváros cím elnyerésének irá­nyába tett lépéseire. A helyi és regionális kulturális élet eseményeinek kritikai szem­léjéből a Pécsi Nemzeti Színház Három nővér és a kaposvári Csiky Gergely Színház Csak egy szög cí­mű előadásairól, a Pannon Filhar­monikusok és Kocsis Zoltán, Her- pay Ágnes koncertjeiről szóló cik­kek emelkednek ki. Tillai Aurél zeneszerző és karnagy portréja is ebben a számban jelent meg. Ugyanitt szól az Echo a Kontrate­norok pécsi koncertjéről és Gou­nod Faust című operájának bemu­tatójáról. A képzőművészeti ese­mények sorából a Pécsi Műhely kiállításának, a művészcsoport te­vékenységét összefoglaló új könyvnek, a Műhely két tagja, Fi- czek Ferenc és Halász Károly egyé­ni kiállításainak kritikája teszi vál­tozatossá a lapot. A kiállítások so­rában jelentékeny figyelmet köve­telhet a Művészetek Háza Vágyké­pek című bemutatója, valamint a Csonka Károly fotóművész hatva­nadik születésnapját ünneplő egyéni tárlat kritikája. A fotós ese­mények közül Kálmándy Pap Fe­renc és Rácz Attila kiállításai kap­nak méltatást a lapban. Az irodal­mi események sorából a friss Kos- suth-díjas Berták Lászlóval készült beszélgetés talán a legfontosabb, amely mellett az Echo Kraszna- horkai László, Parti Nagy Lajos estjeit szemelte ki elemzésre, illet­ve Rajnai László egyik kötetének bemutatójáról szól. A könnyűzenei és jazz-élet leg­emlékezetesebb eseményeit is megidézi az Echo májusi száma, illetve egy pécsi művészeti ese­ménnyel, a Folkloriádával kapcso­latos olvasói levelet ad közre. ■ IV. NEMZETKÖZI ROMAFESZTIVÁL. Nagy sikere volt az amatőr roma folkzenekarok bemutatójának a pécsi Balokányligetben szombat délután. Felvételünkön az Uzhe Jile Mániáról. _____fotó: tóth László He likoni gála A idei Helikoni Ünnepségen, a dunántúli kö­zépiskolák keszthelyi művészeti seregszemlé­jén a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma érdemelte ki a legeredményesebb iskolának járó vándorserleget, a legfőbb vetélytársa pe­dig a Leőwey Klára Gimnázium volt. Méltán lehet aranygálának is nevezni pécsi középis­kolások helikoni gálaműsorát - amely a Pécsi Nem­zeti Színházban hétfőn este 18 órakor kezdődik -, hi­szen a fellépők között a hat fődíjas mellett csak aranyérmesek szerepelnek, és a 23 közül csak 14 fért bele a műsorszerkezetbe. S akkor nem beszéltünk a baranyai iskolák által még ezenfelül begyűjtött több mint 40 ezüst, ületve bronz fokozatról, valamint a jó néhány különdíjról. A gálaműsorban szerephez jutók közül a Heliko­non a kóruskategóriákban fődíjat kapott a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma Kamarakórusa, a Cisz­terci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma Vegyes Kara, a A gálán nem szereplő aranyérmesek Lehőcz Diana (Leőwey G.), népdal Somogyi Dóra, Burkus Bernadett, Fritz Andrea (Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma), mozgásművészet Patkós Richard (Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola), népzene Dani Tímea (Leőwey), szólóhangszer Odor Kristóf (Leőwey G.), szólóhangszer Wunderlich István (Nagy Lajos G.), szólóhangszer Kiss Dorottya (Széchenyi G.), képzőművészet Barta Levente (Janus Pannonius G.), képzőművészet Halmai Andrea (Nagy Lajos G.), irodalmi alkotás a színházban Leőwey Klára Gimnázium Leány Kara és a Kodály Gimnázium Leány Kara, arany fokozatot a Leőwey Gimnázium Vegyes Kara és a Janus Pannonius Gim­názium Leány Kara. Kamagyi díjat kapott Nagy Ernő (Nagy Lajos Gimnázium), ár. Szabó Szabolcs (Leőwey Gimnázium) és Kertész Attila (Kodály Z. Gimnázium). Komolyzene hangszerszóló kategóriában arany fo­kozatot ért el Mészégető Balázs-Kemer Kata (Babits Gimnázium) brácsa-zongora, Pálos Gabriella (Leőwey G.) zongora, komolyzene-ének kategóriában az Anto­ni Szabina-Varga Annamária duett (Kodály Z. Gimná­zium), kamarazene kategóriában a Szent Mór Iskola- központ Kamarazenekara (Fábián Balázs, Guld Vero­nika, Gyurkó Kinga, Űri István, Varga Mátyás, Simkó Csongor). Népdal kategóriában fődíjat érdemelt Király Nóra (Nagy Lajos Gimnázium), néptánc-együttes kate­góriában a MAGÚRA Néptánc Együttes (Nagy Lajos Gimnázium), népzene kategóriában pedig a Zengető Együttes (Nagy Lajos G.). Könnyűzene-ének kategóri­ában arany fokozathoz jutott Fenyves Márton András (Janus Pannonius G.) gitárszólóval és Csete Ádám-Nagy Márió (Leőwey G.) énekkel. A vers-próza kategóriában arany fokozatot szerzett Hajdú Anett (Babits Gimnázium) prózamondó, Walter Bálint (Magyar-Német Iskolaközpont) versmondó és Áldozó Kriszti­án (Nagy Lajos Gimnázium) versmondó, mozgásművészet-modern tánc kategóriában Bódog Tímea-Martina Kitti (Leőwey G.) és az Apáczai Nevelési Központ Gimnáziumának Mozgáscsoportja. Az egyéb kategóriában arany fokozatot ért el Hajdú Anett-Gács Eni- kő-Komjáti Áron (Babits Gimnázium) meg­zenésített versekkel. POSZT: plusz egy nap Egy nappal hamarabb kezdő­dik az idei színházfesztivál, már június 2-án lesz előadás. A Szobaszínházban Falussy Lilla Félédes (Metadolce) cí­mű társkereső darabját a deb­receni Csokonai Színház mu­tatja be a Kortárs Magyar Dráma Nyílt Fórumának vita­indító programjaként. A fórummal kapcsolatosan érde­mes arra is emlékezni, hogy a fel­olvasószínház a Színházi Drama­turgok Céhe találkozójának kö­szönheti reneszánszát, és az újjá­éledő játék a IV. POSZT-on ismét jó néhány különleges bemutató­val lepi meg a közönséget. No, meg a szakmát, hiszen az az el­sődleges célja, hogy mozgósítsa a kritikusokat, rendezőket, színé­szeket, irodalmárokat, és a szín- igazgatóknak vázolja a legújabb törekvéseket. A közönség pedig az alkotói folyamat részleteibe kap betekintést, mert az előadá­sokat követően a szakmai közeg ízekre szedi a friss munkákat. így futott be annak idején Háy János, aki Herner Ferikével jelentkezett két éve a felolvasószínházban, ta­valy a Pécsi Harmadik Színház adaptációja kis híján a versenybe is bekerült, idén pedig a zalaeger­szegieknek ez is sikerült, vagyis a darabot három esztendeje folya­matosan játsszák a POSZT-on. Háy János pedig nem pihen (a Gézagyerekkel szerepelt először a fesztiválon, és a Herner Ferike után a trilógia harmadik tagja, a Senák is megszületett, melyet a Nemzetiben játszanak), most A Pityubácsi fia munkájával jelent­kezik 3-án, felolvasószínházi vál­tozatban. Egy napra rá Baráthy György Origami művét mutatják be ilyen formában, 5-én pedig Kulka János adja elő a Nobel-dí- jas Kertész Imre Kaddish a meg nem született gyermekért regé­nyének színpadi változatát. Ezen a napon le is zárul a drámaköte­tek elemzésével és a Vilmos-díj átadásával a fórum, de a színházi szakma fortélyairól ismét igen sokat megtudhatnak majd az ér­deklődők. ______ MÉSZÁROS B. E. ÉR DEMES MEGTEKINTENI a PTE Művészeti Kara képzőművész hallgatóinak a pécsi Helyőrségi Klubban a múlt héten egy rövid per­formance keretében megnyílt A kisház című tárlatát. Baráth Nóra, Góbi Rita, Gyuris Róbert, Kiss Endre, Makrai Adél, Mórocz Viktor, Návai Vera, Örményi Ákos és Pinczehelyi András (felvételünkön az ő önarcképe) alkotásai május 20-ig láthatók.__________fotó: tóth u Za fírok, sárkányölők, gyertyaoltók és társaik Negyvenöt éve 95 forint volt a kikiáltási ám egy Egry-képnek Ritka eseményre került sor a május 14-én Pécsett a BÁV Bizo­mányi Kereskedőház és Záloghitel Rt. Irgalmasok utcai boltjá­ban. A budapesti Belvárosi Műtárgybolt tartott aukciót, amely­nek során árverésre kerültek ékszerek, porcelánok, festmé­nyek és bútorok. Ezt megelőzően a BÁV 1959-ben rendezett Pé­csett hasonló aukciót, így hát rendkívül nagy érdeklődés előz­te meg az eseményt. Hihetetlenül hangzik, hogy a BÁV 1959-ben rendezett Pécsett utoljá­ra műtárgy aukciót. Akkor egy ma már nemzeti kincsnek számító Egry József kép 95 forintról indult, s ez még annak ismeretében is ke­vés, hogy a forint erősebb volt mint ma, s 95-ért nagyjából tíz menüt lehetett kapni egy átlagos étteremben. A mostani árverésen a legran­gosabb festőnek Frank Frigyes bi­zonyult, virágcsendéletének, amely azonban messze elmaradt egy átlagos Egry minőségétől, 400 ezer volt a kikiáltási ára. Ám nem kellett senkinek. Általában a festmények iránt igen gyér volt az érdeklődés, mindössze Hor­váth Olivér vászna kelt el kikiál­tási áron, gonosz nyelvek szerint az is leginkább a remek kerete miatt, ami értékállóbbnak tűnt, mint a kép maga. Pedig vásárló akadt elég, 150 széket raktak be az üzlet terébe, de még így is álltak hátül. Az ér­deklődés tehát jelentősnek bizo­nyult, s leginkább a porcelánokra és az ezüsttárgyakra irányult. Fül­bevalók, karkötők, tálcák, díszpo­harak, órák a kikiáltási árnál vala­mivel magasabb áron találtak ve­vőre: 14 karátos arany karkötő Sárkányölő Szent György ábrázo­lással, 188 cm hosszú arany an- kerlánc, 14 karátos arany gyűrű kék zafírral és két briliánssal, ön­tött ón, ezüstözött szecessziós díszváza és így tovább. Aztán egy­szer csak elkelt egy alig több mint tízcentis porcelán kisfiú kutyával, magyar népviseletben, telefonos licittel, 240 ezefért. Jöttek tehát a porcelánok, s megkezdődött a ko­moly licit a Zsolnaykért. Gyer­mekpár és tálka 65-65 ezerért, díszkancsó 40-ért, díszváza 75- ért, halastál 32-ért, vacsorázó­készlet 85-ért talált új gazdára. Némelyikük a kikiáltási ár kétsze­reséért. A leghevesebb harc azon­ban nem a Zsolnaykért, hanem az apró ezüsttárgyakért folyt, szalvé­tagyűrűkért, sótartóért, gyertyaol­tóért, föltornászva az árakat oly­kor az eredeti hatszorosára is. Nem véletlen, hogy a festmé­nyek iránt nem volt érdeklődés, mondja a végén Kosáry Aurél képkereskedő, azok ugyanis na­gyon gyengék voltak, s voltakép­pen a közönséget dicséri, hogy nem vásárolták meg a giccsbe hajló, kispolgári zsánerképeket. A legrangosabb festő kétségtele­nül Frank Frigyes volt, említi Ko­sáry, de az a csendélete a mű­vész egyik gyenge rutinmunká­jának számít csupán. Bebizonyosodott, hogy min­dent megvesznek, ami Zsolnay, magyarázza Kovács Orsolya mű­vészettörténész, pedig akadt a kí­nálatban egy nem Zsolnay pécsi porcelántárgy, amire érdekes mó­don annak ellenére nem licitáltak, hogy szebb volt valamennyi Zsol­naynál. Ugyanakkor érdekes je­lensége volt az estnek az a lélekta­ni mozzanat, hívja fel a figyelmet, hogy amire alacsony kikiáltási áron kezdtek el hevesen licitálni, az rendkívüli módon meglódult, s bekövetkezett az a furcsa jelen­ség, hogy apróságok aránytalanul magas összegekért keltek el. Vidéken eddig igencsak ritkán szerveztek hasonló aukciót, mondja Mélykúti Beatrix, a BÁV Aukciós Ház igazgatója, mindösz- sze Szegeden és Győrben került sor erre a 90-es évek közepén. Ez a pécsi, bár a budapesti aukciók­hoz képest visszafogottabb ered­ményt hozott, de a többi vidéki helyszínnel összevetve váratlanul igen jó hangulatúnak és igen sike­resnek bizonyult. A Zsolnay sike­rére számítottak, nemcsak azért mert itt van a hazája, hanem azért, mert mindenütt kelendő, a festmények tekintetében pedig az a tanulság, hogy más minőségű és témájú képeket kell majd lehozni­uk. Mélykúti Beatrix szerint leg­közelebb a következő év tavaszán számíthatunk Pécsett hasonló aukcióra. CSERI LÁSZLÓ Árverési százalékok A vételár a leütési ár, az árverési jutalék, a szerzői díj és a kul­turális járulék együttes összege. A vevőnek vagy a teljes vétel­árat vagy a vételár 20 százalékát kell foglalóként az árverés helyszínén készpénzben kifizetnie. A foglalót meghaladó részt három munkanapon belül tartozik megfizetni, ha ezt nem teszi meg, az árverező elállhat az adás­vételtől. Ebben az esetben a foglaló nem jár vissza. Az árveré­si jutalék, amelyet a vevő a leütési ártól függetlenül köteles megfizetni, a leütési ár 15 százaléka. A szerzői díj a leütési ár és az árverési jutalék 5 százaléka, a kulturális járulék pedig to­vábbi 1 százalék. I Néhány tárgy a 154 tételből Színházi táska ezüst kerettel, német Zsolnay-tálca színes festéssel Zsolnay eozinmázas figurális táska Zsolnay áttört fajansz díszváza Elefántcsont papírvágó, ezüst fogóval Ezüst szalvétagyűrű, 1900 körül Ezüst sótartó, 1890 körül Gyertyaoltó, XIX. század vége Szecessziós szalonasztal B Kikiáltási ár Leütési ár 25 000 Ft 34 000 Ft 12 000 Ft 30 000 Ft 28 000 Ft 65 000 Ft 38 000 Ft 75 000 Ft 20 000 Ft 50 000 Ft 1 800 Ft 11 000 Ft 4 000 Ft 10 000 Ft 4 800 Ft 19 000 Ft 58 000 Ft 85 000 Ft

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom