Új Dunántúli Napló, 2004. április (15. évfolyam, 90-118. szám)
2004-04-04 / 93. szám
6 Riport, interjú 2004. április 04., vasárnap A médiamenedzser A médiakutató ÜOSef VOn Ferenczy, akit Európában jobbára úgy ismernek, mint a Párbeszéd atyját, hiszen neki sikerült egy asztalhoz ültetni, párbeszédre késztetni keleti és nyugati politikusokat, többek között 1985-ben létrehozta az Ellentétek Párbeszédét az európai kulturális örökségről. Ő szervezte az 1992-es bonni Európai Dialógust, amelynek egyik főszereplője Mihail Gorbacsov volt.Előző könyve, A perbeszédtől a párbeszédig történelemkönyvnek is kiváló, még ha szabálytalan is, hiszen regényesen elmeséli a Kárpát-medence, sőt Európa nagy történéseit. Szécsi Gábor médiakutató, s 2002-ben már másodszor választották Kecskemét polgármesterévé. Mostanában gyakran szerepel a sajtóban, hiszen nemrégiben kilépett a Fideszből, miután a kecskeméti pártfrakció március 3-án megvonta tőle a bizalmat. Immár függetlenként vezeti a várost, s a legutóbbi szavazáson a többség mellé állt. Josef von Ferenczyvel, akinek szülővárosa Kecskemét, évek óta együttműködik, és a Párbeszéd című könyv az első közös munkájuk. Kecskeméten tervezik felállítani a Ferenczy Nemzetközi Dialógus- és Médiaakadémiát.- Három éve Kecskemét és Székes- fehérvár megállapodott, hogy a párbeszéd jegyében együttműködik a két város, többek között a zenei és kulturális centrumok, egyházi és felsőoktatási központok területén. Élő még e kapcsolati- Ez a partneri megállapodás elsősorban emblematikus jellege miatt'bír különös jelentőséggel. Túl ugyanis azon, hogy két, gazdaságilag dinamikusan fejlődő, komoly történelmi hagyományokkal bíró város oktatási, kulturális és gazdasági kooperációjának önmagában is súlya van, a legfőbb üzenete, hogy az erősen polarizálódó magyar közélet sem tudja megakadályozni a különböző pártállású városvezetőket abban, hogy dialógust folytassanak településeik jövőjéről. Noha a partnerség főleg kulturális területen érzékelhető, polgármester kollégámmal keressük azokat a területeket, ahol a két város szorosabbra fűzheti kapcsolatát.- Hajdan, amikor ez a példaértékű megállapodás született, Székesfehérvárnak szocialista polgármestere volt, míg ön a Fideszt képviselte. Azóta ön már kilépett a Fideszből. Állítólag többen felrótták önnek, hogy a városi magisztrátusba nevezte ki Zwack Pétert, vagy együtt reggelizett Demszky Gáborral. Ha csak ezek alapján ítélnénk, úgy tűnik, a településeken nincs párbeszéd a két oldal között.- A felelős várospolitika nélkülözhetetlen eszköze a párbeszéd. S aki ezt nem ismeri fel, alkalmatlan arra, hogy helyi politikát műveljen.- Lehet-e úgy vezetni egy várost, hogy csak a jobb- vagy csak a baloldal támogatja?- Ha a kérdést csupán a döntési mechanizmus oldaláról közelítjük meg, válaszolhatunk igennel. Különösképpen, ha valamelyik oldal biztosítani tudja a megfelelő többséget. A helyzet azonban ennél sokkal összetettebb. Egy városvezető talán legfontosabb feladata az lenne, hogy megteremtse a döntéshozó erők közötti párbeszéd lehetőségét, ha kell, személyes példamutatással is.- Többen úgy vélték miután ön kilépett a Fideszből, hogy nem lehet egyszerre egy pártnak megfelelni, és egy város érdekeit is képviselni. Egyetért ezzel a vélekedéssel?- Ez a feltételezés csak akkor igaz, ha az ominózus párt olyan zárt struktúra, amely a párbeszédnek még a lehetőségét is kizárja. Számos olyan párt létezik, amelyik viszonylag tág teret ad a dialógusnak. Az ilyen pártoknak való megfelelés feltehetőleg nincs ellentmondásban a város érdekeinek képviseletével.- Kecskemét mostani kapcsolatai más városokkal azon múlnak-e, hogy másutt milyen párthoz tartozik a polgármester, vagy lehetséges dialógus pártoktól függetlenül is?- A Székesfehérvárral kialakult együttműködés is egyértelműen jelzi, hogy Kecskemét hazai kapcsolatainak kialakításakor a pártpolitikai szempontok semmilyen szerepet nem játszanak. Nem is játszhatnak.- A Ferenczy úrral együtt jegyzett könyvükben felsorolják, melyek a feltételei a dialógusnak, s optimista jövendölésük szerint a politikai, tudományos és gazdasági elit képes elsajátítani a párbeszéd nyelvezetét. Vajon ez mikor következik be Magyarországon?- Könyvünkben valóban arra hívjuk fel a figyelmet, hogy az információs forradalom révén megteremtődtek annak a technológiai, nyelvi, sőt ismeretelméleti feltételei, hogy az individuum nyitottabbá váljon környezete problémáira. Ez a nyitottság lehet az alapja annak, hogy a párbeszédre való hajlam felerősödjön azokban, akik nagyobb szerepet kapnak a politikai, tudományos vagy gazdasági folyamatok irányításában. Addig azonban nagyon hosszú utat kell még megtennünk. Dalia László- Sok kecskeméti talán nem tudja, én is az ön előző könyvében olvastam, hogy Kecskemét sem létezne már, ha nem ismerik a Párbeszédet.- Szülővárosom túlélt minden történelmi vihart, miközben számtalan város és falu elpusztult, mert minden módszert, mesterkedést bevetett. Egyetlen példát mondok, a kecskemétiek szót értettek a törökökkel is, pedig megszállók és megszállottak voltak, de létrejött köztük a párbeszéd.- Ön már 21 éves korában sikeres üzletember, tíz cég tulajdonosa volt. Állítólag kitalált egy új kommunikációs stílust, és már akkor közvetítőként lépett fel, üzleti párbeszédeket szervezett, többek között hajót bérelt, hogy összehozzon embereket.- Az egy furfangos dolog volt, egy hajóról ugyanis nem lehet elmenekülni, míg ki nem köt, így azon voltam, hogy akik nem ismerik egymást, azok legyenek ismerősök, akik haragban vannak, azok kibéküljenek. Ez már párbeszéd volt, amire az üzleti élet normális menetéhez szükség volt, s ezt még Kecskeméten megtanultam. Ott ugyanis, aki elvesztette adott szavának hitelét, mindenét elvesztette.- A huszadik század sokak szerint az elmulasztott párbeszédek százada volt.- Talán a második világháború és a náci Németország fel- emelkedése is elmarad, ha van igazi párbeszéd Európában. S a hidegháború sem tartott volna ilyen sokáig, ha az Egyesült Államok és a Szovjetunió között párbeszéd lett volna. A második világháború után Nyugat-Európa sokáig nem folytatott párbeszédet Németországgal, s éppen az ’54-es labdarúgó-világbajnokság megnyerése után kezdték magukat a németek ismét valakinek érezni. Engem is felhívott Luise Ulrich, a kor egyik ünnepelt színésznője, és csak annyit mondott: „Hát, megint vagyunk valakik!”- Az ön médiakarrierje is Bemben indult, vagyis a számunkra amúgy fájdalmas világ- bajnoki döntő után.- Már Kecskeméten, majd Budapesten is szerettem focizni, s amikor Németországban letelepedtem, ott is kijárogattam a meccsekre. Az ’54-es vb adta az ötletet, hogy a fociban sokkal több van híradórészleteknél. A FIFA eladta nekem az egész estés film elkészítésének jogát, ám kénytelen voltam kis nyereséggel eladni, mert nem volt elég pénzem. Egyébként világéletemben csakis a lehetőségekre koncentráltam. Sohasem adtam el magam senkinek, mindig partnereket, kapcsolatokat kerestem, és tető alá hoztam különböző projekteket.- Az Európai Párbeszéd Alapítvány működik, Dialógus címmel könyvet írt Szécsi Gáborral, vagyis nyolcvanöt évesen is aktív.- A ténykedésem hatvan éve nem bábáskodás, hanem életcél, s felírhatom életem táblájára, hogy ellenségből ellenfelet, ellenfélből barátot csináltam. Az alapítványban csodálatos munkatársakkal dolgozunk a párbeszéd politikai és gazdasági életbe való integrálásán. Az pedig külön adomány, hogy megismerhettem Szécsi Gábort, akivel közösön írtuk a most megjelent könyvet. Barátság egy életen át: Ferenczy Hans Dietrich Genscherrel, az NSZK volt külügyminiszterével Josef von Ferenczy Szécsi Gábor SZÜLETETT: Kecskemét, 1919 ÉLETÚTJA: Budapesten alapította meg első cégét, a Ferenczy Reklámirodát, 17 vállalkozása volt, a magyar szójatermeló ipar vállalkozásának résztulajdonosa (1939), először Ausztriában, majd Németországban, Münchenben telepedett le (1948), megalapította a Film Presse Agenturt (19571, az osztrák Paracelsus Akadémia szenátusának tagjává vált (1971), a Német Kommunikációkutatási Társaság tiszteletbeli kurátorává választották 11974), az osztrák Szövetségi Oktatási és Kulturális Minisztérium által kinevezett professzor lett (1984), Málta nagykövete Brüsszelben (1976-78), német állampolgár (1981-), az anterwerpeni Európai Egyesült Államokért Egyesület tiszteletbeli szenátorává nevezték ki (1998) DÍJAI: Nemzetvédelmi Kereszt (1942), 26 kitüntetést kapott médiatevékenységéért SZÜLETETT: 1966. augusztus 18. TANULMÁNYAI: JÄTE BTK, magyar- történelem-filozófia-általános nyelvészet (1991) PÁLYÁJA: az MTA Filozófiai Intézetének tudományos munkatársa (1991-98), osztály- vezetője, a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola docense (1996-98), főiskolai tanára (1998-), a Gábor Dénes Főiskola tanára (1999-), a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola címzetes tanára. A heidelbergi egyetem vendégkutatója, a helsinki egyetem vendégtanára (1996-), Bolyai- ösztöndíjas (1997-98), Kecskemét polgármestere (Fidesz-MDF-Vállalkozók Párja (1998-), a Felsőoktatási és Tudományos Tanács tagja. Kutatási területe: nyelvelmélet, logika, szemantika (2000) FŐ MÜVEI: Tudat, nyelv, kommunikáció (1998), A filozófia keresztútjain (társszerző, 1998), Szóbeliség és írásbeliség (társszerk. 1998) „A párbeszéd az emberiség anyanyelve - valamennyi | kultúra, vallás, gazdasági és hatalmi forma számára egyaránt. Mert a dialógus az ellenségekből ellenfeleket, az ellenfelekből barátokat | csinál A párbeszéd megnyitja a határokat, | és piacokat hoz létre. ” . Josef von Ferenczy