Új Dunántúli Napló, 2004. április (15. évfolyam, 90-118. szám)
2004-04-17 / 105. szám
6. OLDAL SZÁRÁSZ BE MUTATKOZIK 2004. Április 17., szombat Szárász-v SZÁRÁSZ Alsómocsotád Hegyhát" ,P marócö oTófű Szalatnak o Köblény § ^ Szászvár Kisvaszar Kárászó^,.«*ö^ / Vékény Üget Hacsk. ............. 9 pe»*» K’st?"yán • O-5 Ó . o Obánya A község vezetői A 74 lelkes település polgármestere: Simon Péter. Alpolgármester: Fehér Gábor. A képviselő-testület tagjai: Jakab István, László István. A település az Egyházaskozá- ri Körjegyzőséghez tartozik. Körjegyző: Úti Ferenc. Háziorvos: dr. Benedek Tünde. Az önkormányzat címe: Szárász 7184 Petőfi utca 20. Telefon: 459-002. A településen a falunap június 29-hez, Péter-Pál napjához kapcsolódik, amikor Domokos Pál Péter csángókutató tudósról is megemlékeznek. Rendszeresen ünnepük a Nőnapot is. szarasz. dunantulinaplo. ha Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés és a Völgység-Hegyhát Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Bóka Róbert Képeslapok Szárászról és letelepedő hollandok 400-500 ezer forintos nyugdíja szóba kerül, annyit azért elárul, hogy ő maga mélyen a létminimum alatt él, s hogy nézzem csak meg, hányán vannak felírva a listára, akik gyakran hitelre veszik a kenyeret és a tejet is... Az italbolt hátsó traktusának ajtaja is kitárva, azon át az élelmiszerbolt üres helyiségére látni. Árura, bútorokra vár. Ide is kevesen kopogtatnak be addig, amíg az élelmiszerbolt ki nem nyit, jegyzi meg a polgármester. De mindent megtesznek azért, hogy legalább ez a bolt és italbolt megmaradjon - fűzi hozzá. Az önkormányzat kamatmentes vállalkozói segélyben részesítette őket; nem is szólva arról, hogy nem pusztán mentsvárat jelent az itt élő 74 ember - 15-16 család - számára, de nagyon jó helyen is fekszik. Ha az ősz ember szavaira gondolok, arra, hogy a szár- ásziak többsége kisnyugdíjas, s némelyikük majdhogynem éhezik, először nem értem mi ebben az üzlet. A csekélyke földjén aktívan gazdálkodó polgármester, aki szerény tehenészetét a tejtermelőket sújtó pofonok után sem számolta fel, azonban azt mondja, a szár- ászi bolt a közeli Lengyel, Győré, Mucsfa, Izmény és Aparhant metszéspontjának is tekinthető. Már korábban is szívesen keresték föl a környékbeli földeken dolgozó gaz- 1dák, nem messze A falu 36 házából tíz már külföldiek tulajdonában van innen van egy A Hábi-patak szelíd lankákkal kísért völgyét hollandok, németek már fölfedezték, kérdés, hogy ez az érdeklődés mit hoz az itt élőknek. Az önkormányzat mindenesetre 150 ezer forinttal segítette a falu egyetlen „intézményét”, az élelmiszerüzletet és az italboltot, és talán új külsőt nyerhet rövidesen a katolikus templom is. A kátyús, szürke utat, amely a templomig szalad, egyelőre csak az áprilisi napfény gyó- gyítgatja. Az italbolt, ahová Simon Péter polgármesterrel belépünk, patika tisztaságú, mintha nem cserélt volna gazdát rövid idő alatt kétszer is. Az asztalokon virágos, kék da- maszt terítő feszül, a távol lévő tulajokat kisegítő rokon kedvesen, gyakorlott mozdulattal szolgálja föl a kávét, de a nevét már nem szívesen árulja el. Annyit igen, hogy a „gyerekek kényszerből vágtak ebbe a vállalkozásba. Megvették volna a kocsmát külföldiek is, de magyar tulajdonoshoz ragaszkodott a polgár- mester is.” A nyitott ajtón át frissen boronáit föld küldi a leheletét a kocsmapultig, talán hogy a helyiség valamivel megteljen, mert hogy a pultnál rajtunk kívül nemigen könyököl senki. Egy idősebb, asszony a falhoz húzódva áll, a kézfejével simogatja fájós derekát. Érkezik ugyan egy ősz hajú férfi, de ő se kérkedik szívesen a nevével. S ahogy az itt házat vásárló Velény A község most elkészült új címere, amely Szent Antalt, a falu és a templom védőszentjét ábrázolja. >fl Italy-1 Szentdénes .-ó, 26ffc A . „ v ö Pécs&agota Aranyosgacf&iy Ktfály^gyháza Gerdeo A falu gazdái A település polgármestere: Németh István Róbert. Álpolgármester: Hunyadi István. Képviselők: Fülöp Erzsébet, Kéfer Tihomé, Király Éva, Király István, Orsós János. Cigány kisebbségi önkormányzat: Bcdog Zoltán, Orsós György és Orsós Sándor. Elérhetőség: 7952 Velény, Fő út 62. Telefon: 06-73-709344 üzenetrögzítővel. ________________■ A SZŐLŐHEGYEN osztrák tulajdonban is van terület, de parcellája található itt gerdei, pécsi, szabadszentkirályi és szentlőrinci lakosoknak is. Termesztenek régi fajokat is, így fehér nohát, bakut és gil- vánfait. Nem egy gazda szeremé, ha borösvényközösség alakulna. ■ veleny. dunantulinaplo. hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés ■ és a Szentlőrinc-Ormánság Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Csuti János Hasító saját kezűleg Király Ferenc (54 éves) agyi érrendszere korán megsérült, sokáig alig tudott mozdulni. Az egykori amatőr bokszoló azonban újra edzeni kezdte testét. Elérte, hogy most már elég szépen jár és kisebb távolságot is megtesz. Egy ilyen erőnlétjavító sétája során találkoztunk. Elmondta, hogy újra hasogat fát egy házilag készített kisgéppel, melynek kialakításában segítségére volt Kovács Lajos, jó ismerőse is. - Legalább tíz gépi egységet kapcsoltunk egymáshoz. Balesetveszélynek nem vagyok kitéve. Örömmel tölt el, amikor néha azt érzem, mintha visszatérne a régi fizikai erőm. ■ VELENY BEMUTATKOZIK A kipattanó ötlet Ifjú Király István autószerelő (23 éves) nem teketóriázik, ha egy falucsinosító ötlet, ahogy ő mondja, kipattan az agyában. - így határoztuk el apuval, hogy húsvétra a régi helyére új gémeskutat állítunk fel. Persze csak kettesben aligha sikerült volna a megvalósítás, ha nem segít többek között Glatz József, Vogl György, Király Ferenc és Benedek József. A beszélgetés során a hozzánk csatlakozó nagymama: Királyné Kinder Erzsébet többször is kisfiamnak nevezte unokáját: - Ha ezt mondom, ilyenkor nagyon elégedett vagyok vele, például azért is, hogy majdnem mindenki szereti és mindenhol ott van, ahol dolgozni kell, akár a falunkért is. Ha azonban későn fekszik le, akkor Istvánnak szólítom. Apa és fia lelkes településszé- pítők, jó egy éve Glatz Józseffel, valamint Kovács Zoltánnal szövetkezve megfaragták a köztéri magyar, az uniós és a községi zászló tartórúdját. Hazafias ér- zelmükrőj é^ március 15. előestéjén összejövetelt szervezett a kultúrházban, hasonló estet tervez Lobó Krisztián barátjával a felhagyott homokbánya udvarában is. Azért ott, mert a kemény talajon jól lehet táncolni. Az új gémes kút káváját piros-fehér-zöld színűre festették. Virágtartókat és szabadtéri tűzhelyet is kialakítottak. Megszépül a A község szívében jelentős településcsinosítá- si akció kezdődött csaknem két hektárnyi területen a faluvezetőség és a lakók kezdeményezésére. A korábbról is gondozott tornyos imaház, községháza, az öreg fák, kőkereszt, a buszforduló zászlótartókkal ékesített körrésze eleve motiválja az embereket, hogy a felsorolt létesítmények környékét tovább rendezzék. Németh István Róbert polgármestertől (40 éves) megtudtuk, az elmúlt hónapokban végzett társadalmi munka értéke majdnem 100 ezer forint. Ekkora nagyságú és a köz javára történő példaértékű közösségi összefogásra ily rövid idő alatt korábban még nem volt példa. Például Karancsi Béla gazdálkodó szántott, fűmagvetéshez magágyakat készített elő és hengerelt, Vogl György pedig kanalas vetőgépével a 250 kiló sport fűmagot juttatta a földbe. Egy gondosan faragott gémeskutat is összeszereltek id. Király István útmutatásával, így például a gémfa felállításában húsvét hétfőjén részt vettek a polgár- mester, Bogdán Sándor, Glatz József, Horváth Gáfaluközpont bor és Vörösvári Richárd is. Király István lelkesedésére jellemző, hogy fiával együttműködve idővel kopjafát és fém virágtartókat is kialakít. A község parkot és sportpályát hoz létre, ahogy sikerül pénzt előteremteni. Tervezik azt is, hogy a fehérre meszelt villany- oszlopokra muskátlik kerüljenek, melyeket a lakók öntöznek majd. A napokban megkezdik a 440 csemete, köztük mogyoró, vörös tölgy, vadgesztenye, hegyi juhar, magas kőris ültetését. A kis fák vásárlásához pénzt biztosított a cigány önkormányzat is. Megtudtuk azt is, hogy az új címert dr. Odor Imre levéltáros tervezte, de segített Gál Péter plébános is. Megjött a számítógép, még idén parabolaantennával szeretnék biztosítani az internet-lehetőséget, a 15 érdeklődő gyereket pedig Orsós Sándorné tanítja a gépkezelésre. Az imaházként is használt kultúrházban alig férnek el egy-egy esemény alkalmával, ezért rendezvényterem és klubhelyiség létesítését fontolgatják. Haszon a falu javára Karancsi Béla mezőgazdasági géplakatos és őstermelő (55 éves) azonnal észrevette, hogy nagyon nézem a lábát, amikor találkoztunk a főtéren. Kérdezni sem tudtam és máris mondta: - Combnyakban súlyos sérülés ért, mégis elvégzem a dolgomat a negyven hektár saját földemen kétkezi munkával, meg a traktoraim és a kombájnom segítségével. Egyedül a betakarításkor engedem meg, hogy a vöm besegítsen. Érdekelt, hogy miért végzett most hirtelen legkevesebb 30 ezer forint értékű közösségi munkát a faluért. Kiderült, hogy hívőként szívesen szántott és boronáit a kis templomuk szomszédságában, hogy szebb legyen annak környéke. Számára természetes, hogy az őslakó helyszeretetével imádja települését és aggódik annak sorsáért. Sajnálja, hogy nem sikerült a rendszerváltás elején a falu tulajdonába visszaszerezni az egykori tanító- és pásztorföldet. így nem lett ebből haszna a községnek. Úgy véü, hogy már nem lesznek önkormányzati földek, erdők, vagy legelők. Nálunk még a temetőbővítési terület egy részét is eladták - mondotta. - Abban viszont hiszek, hogy továbbra is csendes és összetartó marad a községünk. Ahogy a határbeli munkáin engedi, néha azért segítek kaszálni a templom körül. Domokos Pál Péter csángókutató emléktáblája egykori lakhelyének falán száz hektáros szőlészet is, de betérnek ide erdőjárók - vadászok, erdészek is. A Petőfi utcán ballagunk vissza a neves csángókutató tudós, Domokos Pál Péter egykori lakhelye felé, aki az ötvenes években politikai üldözöttként talált menedéket magának ebben a kis faluban, kicsit az övéi között. Petőfi utca? A polgármester nem győzi sorolni, melyik ház tulajdonosa német, melyiké holland. A faluban jelenleg 36 házat számolhatunk össze, közülük már tíz külföldiek - hollandok, németek - tulajdonában van. És ennek az alig néhány éve kezdődő folyamatnak még messze nincs vége. Elaggott, rogyadozó falú házakkal most csodát tesz a pénz: némelyikük soha nem volt szépségében tündökölhet. És a legszónokibb kérdés: hogyan tarthat ezzel lépést az önkormányzat példás erőfeszítése, a házankénti 40 ezer forintos tatarozási segély, amellyel a helybélieket támogatták és amellyel a lakók többsége élt is? Az emberek egyelőre talán azzal a reménnyel várakoznak - még ha az árak égbe- szökését is jósolják -, amit ma a turizmus bűv- szavával írunk körül. Ám lehet, hogy ennek csak annyi a jelentése, hogy a gazdagok (és gazdagodók) asztaláról így több morzsa hullhat a szegénynek is. Annál inkább kénytelenek megbecsülni a falu CÉDE-pályázaton tavaly elnyert 2,5 millióját, amellyel útszakaszokat kátyúztak, sor kerülhetett hidak, átereszek cseréjére. Tavaly gazdagodott az önkormányzat számítógépekkel is - Nyisztor Krisztina főiskolás lány kalauzolásával helyben intemetez- hetnek az érdeklődők, köztük az a kilenc iskolás kisdiák is, akik a szomszédos Egyhá- zaskozár uniós mértékkel is példaadó, fölkészült tanárokat sorakoztató iskolájába járnak. Több minden másra is pályázik a faluvezetés az idén; egyebek közt falugondnoki Sikeres pályázat esetén 4,6 milliós költséggel megújulhat a katolikus templom állásra, amely falubusszal jár; az egyik legnagyobb lépés pedig a katolikus templom tatarozása, omladozó tornyának megjavítása lehet. A 4,6 milliós munkához az 1,1 milliós önrészt az egyházzal közösen már előteremtették - Szárász 500 ezret tudott fordítani erre -, most már csak az április 30-ig benyújtandó pályázat remélhetően kedvező elbírálását, s persze a pénzt kell kivárni. Természetesen továbbra sem mondtak le arról sem, hogy a Lengyelre vezető néhány kilométeres útszakaszt pályázati pénzből leaszfaltozzák. Addig is maradnak az ennél is apróbb lépések, amit egy falu a maga kevéske közös pénzével tehet. Ezek közé tartozik karácsonykor a személyenként mindenkinek juttatott ezer-ezer forint, a Nőnapok, az ünnepek szervezése. De még a segélyek kifizetésénél van mit bosszankodniuk; például hiába rendelkeznek 1,8 milliós lakásfenntartási segéllyel, a támogatáshoz nagyon sokan nem juthatnak hozzá, mert a folyósításához annyi (és annyiféle) számlát kell felmutatni - három havi rezsi és a jövedelem számlái stb. -, amellyel épp a rászorulók nem rendelkeznek. Nem élhet vele például a 20600 forintból tengődő nyugdíjjárulékos sem.
