Új Dunántúli Napló, 2004. április (15. évfolyam, 90-118. szám)

2004-04-17 / 105. szám

4. OLDAL TÜKÖR 2004. Április 17., szombat BARANYAI Visszaigénylő szakképzők PÉCS Azoknak a gyakorlati képzést folytató gazdálkodóknak, akik szakképzési hozzájárulási kötele­zettségüknek képzés formájában tesznek eleget, április 20-ig kell benyújtaniuk a pluszköltségeik révén keletkező első negyedéves visszaigénylésüket az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatóságá­hoz - hívta fel az érintettek fi­gyelmét a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara. A gazdasági önkormány­zat arra is figyelmeztet, hogy a határidőt elmulasztó gazdálko­dók elesnek a negyedéves vissza­igénylés lehetőségétől - ennek részletei a napokban megjelenő Magyar Közlönyben olvashatók -, és csak 2005-ben jutnak hozzá az idén felmerülő többletkiadá­saikhoz. A kamara nyilvántartá­sa szerint Baranyában több száz­ra tehető az érintett szakképző helyek száma. _____________ige. Int erjú: Az erdélyi autonómiáról „Nemzeti konszenzus nélkül nem megy... „A magyar nemzetpolitika az európai integráció után” címmel rendezett fórumot tegnap a Fidesz - Polgári Szövetség Pécsett, a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának dísztermében. A program vendége volt többek között Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke, akit az erdélyi autonómiatörekvésekről, a határon túli magyarok csatlakozás utáni helyzetének alakulásáról kérdeztünk. DN: - Ön beszélő viszonyban van Markó Bélával?- Hogyne volnék. Amolyan polgári módon sokszor szót vál­tunk. Nem is haragszom rá, pedig sokszor gyalázatos dolgokat is ál­lít rólam. De miért kérdi? DN: - Mert az RMDSZ-nek már nem tiszteletbeli elnöke.- Valóban furcsa módon távolí­tottak el. Módosították tavaly az alapszabályt és eltörölték a tiszte­letbeli elnöki posztot. így marad­tam sarzsi nélkül. DN: - Mintha homlokegyenest másként látnák az erdélyi ma­gyarság jövőjét: Markó ráérősen figyeli a dolgokat, Tőkés a radi­kális változások híve. így meg­osztják az erdélyi magyarságot. DN: - Valóban többet szeretnék, mert úgy látom, hogy a kisebbségi létünket illetően semmi változás nem történt az elmúlt tizenöt év­ben, sőt. Emlékezzék csak, mi min­dent reméltünk a rendszerváltó évek kezdetén, és alig valósult meg valami. Nincs értelme a sült ga­lambra várni. Az uniós csatlakozás- ra utalnék: csak azt kapja meg Ma­gyarország május elseje után jó ide­ig, amit a csatlakozási tárgyaláso­kon ki tudott harcolni magának. Mi Erdélyben úgy látjuk, hogy Romá­nia közelgő csatlakozásának idejé­re -legkorábban erre 2007-ben van esély - a magyarság autonómiájá­nak is biztosítva kell lennie. DN: -Mi a cél?- Teljes területi és kulturális, emberi autonómiát kérünk. DN: - Az Unió ezt nem adja meg? Hiszen a határok jelképes vonallá válnak. Vidámpark kölcsönjátékokkal? Lapunk információja szerint nem kizárt, hogy május elsején mégis megnyílik a nagyközön­ség előtt a mecseki vidámpark, már folyamat­ban van a szerződés megkötése a működtető­vel. Úgy tudjuk azonban, hogy nem a régi já­tékokat helyezik üzembe, hanem a szóban forgó vállalkozó telepít szórakoztató eszközö­ket a lunaparkba - legalábbis erre a szezonra. Pécs Amint arról korábban beszámoltunk, a pécsi vidám­park eddigi üzemeltetőjének bérleti szerződése meg­szűnt, így úgy tűnt, a jelenlegi formájában soha többet nem nyit kaput a mecseki lunapark. Az építmények jelentős felújításra szorulnak, a játékok bal esetveszélyessé, használhatatlanná váltak. A napokban azonban ismét fordulat állt be a sokat megélt vidámpark ügyében. Úgy tűnik ugyanis, hogy az önkor­mányzat egyelőre nem akarja fel számolni a parkot, sőt - ha csak1 egy szezon erejéig is, de - vissza kívánja adni annak közművelődési funkcióját. Ezért jelenleg is tárgyalásokat folytatnak egy érdi vállalkozóval, aki a ter­vek szerint május elsején megnyitná lunapark kapuit. Lapunk úgy tudja, hogy nem a régi, leamortizálódott és többsé­gében már elavult játékokat újítanák fel, hanem a vállalkozó hozna szóra­koztató eszközöket. A Mecseken lévő já­tékok állapotfelmé­rését feltehetően az elkövetke zendő egy év­ben fogják megejteni a szakembe­rek. Azt kell eldön­teniük, hogy az ott lévő alkalmatosságok biztonság­gal működtethetőek-e vagy sem, illetve melyik játék tekinthető muzeális értéloiek. Lapunk megkereste a szóban forgó vállalkozót, akitől szerettük volna megtudni, hogy milyen játé­kokra lehet számítani május elseje után és mennyi­be kerül majd a belépő, azonban a megkérdezett - a városházával történt megállapodására hivatkozva - egyelőre nem nyilatkozott. A vidámpark sorsával az április huszonkettediki közgyűlés foglalkozik. Az - információnk szerint - nyolc hónapos szerződést is csak ezek után köthe­tik meg a felek. (Előzmények: wivw. dunantulinaplo. hu) CSIKÓS KLAUDIA A régi körhinta míves darabjai minden bizonnyal a múzeális értékek közé kerülnek FOTÓ: TÓTH L.- Az Unióban pontosan úgy vé­lekednek a nemzeti kisebbségek­ről, mint ahogyan a kommuniz­mus idején a vezéreink gondol­ták: majd magától megoldódik. De ez nem így van. DN: - Mi a baj az RMDSZ-szel?- Az egyetlen magyar párt Ro­mániában. S így, mint az egyet­len magyar politikai erő kontroll nélkül működik, sokszor dikta­tórikus módon. A szavazóknak nincs más választásuk, vagy rá­juk szavaznak, vagy otthon ma­radnak. Ezért volna szükség - mint mindenütt másutt - egy másik politikai erőre, hogy a megfelelő pluralizmus kialakul­hasson, s ne lehessen a magyaro­kat kijátszani. Ezt szeretnénk el­érni akkor, amikor az erdélyi pol­gári mozgalmat párttá kovászol- nánk. Igen ám, de a jelenlegi ro­mán pártalapítási törvény - ami­vel egyetértettek Markó Béláék is - majdnem, hogy teljesíthetetlen feltételeket szab. így aztán nem valószínű, hogy a közelgő hely- hatósági választásokra a polgári párt felállna. DN: - Milyen segítséget várná­nak a magyar kormánytól az autonómiatörekvésben?- Több dolgot is várnánk, ám je­lenleg úgy tűnik, hogy a jelenlegi kormányzat számára fontosabb a jószomszédi kapcsolatok ápolása, mint a szórványban élő magyar­ság sorsa. Tehát egységes és jól át­látható magyar nemzetpolitikára volna szükség, és nemzeti kon­szenzusra abban, hogy fontos a trianoni határon túl élő magyar is. S mindezt konzekvens módon kel­lene képviselni az Európai Unió­ban. De ma mintha fontosabb len­ne a közös kacsavadászat, az aradi „emlékműkettős” felállítása. DN: -Mi a bosszantó a jószom­szédi viszonyban?- Mondjak szemléletes példát? Bayer Zsoltot a román belügymi­niszter nem engedte Románia te­rületére belépni, s mit mond erre a magyar külügyminiszter? Nem til­takozik, hanem megcsóválja a fe­jét és rákontráz: valóban jobban tenné Bayer Zsolt, ha felhagyna az uszító rebellisséggel. Hát nem meghökkentő? Tőkés László, a Királyhágó- melléki Egyházkerület püspöke 1952 áprilisában született Ko­lozsváron. Nos, három gyerme­ke: Máté (1986), Ilona (1990) és Márton (1992). Az erdélyi fa­lurombolás elleni tiltakozása mi­att a diktatúra idején megfoszt­ják a szószéktől, száműzik Menyő községbe. A védelmére kelt temesvári hívek robbantják ki a romániai forradalmat. A Ro­mániai Református Zsinat társ­elnöke, a Magyar Reformátu­sok Világszövetségének elnök­ségi tagja, az Erdélyi Nemzeti Tanács elnöke. KOZMA FERENC Hatvannyolc év a férfiaknak Baranya lakosainak várható élettartama jóval elmarad az uniós átlagtól A KSH legfrissebb vizsgálatai szerint nem több mint hatvan­nyolc év a várható átlagos élettartama a 2001-ben született ba­ranyai férfiaknak. A nők esetében ugyanez a mutató 75,6 év, a hazai megyei rangsorban a második legalacsonyabb. Figye­lemre méltó az elemzés nemzetközi összevetése, a férfiak és nők várható élettartama megyénkben 7, illetve 5 évvel marad el az uniós átlagtól. tében - ez az adat mutatja legin­kább egy-egy ország, térség né­pességének egészségi állapotát, az egészségügyi ellátórendszer színvonalát - Baranya megye egy évvel ezelőtt nem csak elérte az PÉCS Míg a baranyai férfiak születéskor várható átlagos élettartama az or­szágos átlag körül mozog, a nők esetében a mutató csaknem egy teljes évvel elmarad az.országos összesítéstől. Ugyan ezek a vára­kozások a korábbi évek születési és halálozási adatainak összeve­téséből adódnak, áttételesen ké­pet alkotnak a hazai, illetve régiós lakosság egészségi állapotáról, életviteléről is. A KSH által az uniós csatlako­zás küszöbén elkészített elemzés érdekes nemzetközi összevetése­ket is tartalmaz. A magyar, ezen belül a baranyai számok a várha­tó élettartam tekintetében jelen­tős elmaradást mutatnak az uniós átlagtól, ugyanakkor a vizsgálat rámutat arra is, hogy a férfiak ese­tében a magyarnál rövidebb élet­tartamra csak a balti országok - Lettország, Litvánia és Észtország - férfiúi számíthatnak, a gyen­gébb nem esetében pedig mind­össze Észtország női lakói van­nak mögöttünk ezen a téren. Örömteli tény ugyanakkor, hogy a csecsemőhalandóság ese­lása nem járt együtt a válások számának mérséklődésével. So­vány vigasz, hogy e téren sem ló­gunk ki a nemzetközi, illetőleg a hazai trendből. A házasságok stabilitásának megromlása a rendszerváltást követő években ugrott meg. Míg 1990-ben 38-40 válás jutott 100 megkötött házas­ságra, 2002-ben a régió mindhá­rom megyéjében elérte a mutató a 63-at. Az egyes mutatók, arányszá­mok alakulásának következmé­5 A népesség korcsoportonkénti megoszlása 2002-ben 10-14 éves 15-64 éves 165 év és fölötte Az Európai Unió átlaga Magyarország Baranya megye Somogy megye Tolna megye Forrás: KSH Baranya Megyei igazgatósága 0% 10 20 30 40 50 60 70 90 100 uniós átlagot, hanem annál né­mileg jobb eredményt produkált. A demográfiai összetevőket elemző tanulmány szerint a „boldogító igen” kimondásának gyakorisága megyénkben az uni­ós, illetőleg az országos átlaghoz hasonlóan mintegy egyharmadá- val esett vissza az elmúlt 10-12 évben. A házasságkötések ritku­nyeként sem az ország, sem Bara­nya megye lakosságának korösz- szetétele nem említhető a legjob­bak között. A szakemberek sze­rint mind hazánkban, mind me­gyénkben jelen van minden olyan kedvezőtlen demográfiai folyamat, ami a nyugati országo­kat is jellemzi. KASZÁSÉ. Baranyában A-Z-ig Abaliget kisiskolásai kísérték tegnap a település határáig azt a természetjáró zalai fiatalembert, aki 80 nap alatt szeretne végiggya­logolni az országot átszelő kék ös­vényen. Toplak József a főváros­ban térképészetet tanul, február­ban indult a Mátrában és műhold- követővel méri a megtett távolsá­got. Abaligetig pontosan 1627 ki­lométert gyalogolt, a település polgármesterénél szállt meg éj­szakára. (a) Baranya, Somogy és Tolna me­gyékben összességében több mint tíz százalékkal csökkent az elmúlt évben értékesített villamos ener­gia mennyisége, ugyanakkor a kis­fogyasztók több áramot fogyasz­tottak. A Dédász tavaly 17,5 milli­árd forintot költött szolgáltatásai javítására. A tegnap tartott rendes évi közgyűlésen bejelentették azt is, hogy július elsejétől a szolgálta­tó hivatalos neve E.ON Dél-Du­nántúli Áramszolgáltató Rt. (bt) Baranyában a Pécs-Baranya Megyei Diabétesz Szövetség tize­dik évfordulója alkalmából tudo­mányos rendezvényt tart április 17-én 9 és 14 óra között a megyei közgyűlés dísztermében. Az ese­ményt dr. Kékes Ferenc, a köz­gyűlés elnöke nyitja meg. Az elő­adások dr. Rúzsa Csaba vezetésé­vel folynak. (sa) Baranyahidvégen nemrég el­lopták a játszótér kerítésének egy 30 méteres darabját, így félő, hogy a szomszédos legelőről ismét be­járnak majd a tehenek a területre és kárt tesznek a berendezések­ben. A községvezetőség szándéka szerint felújítja a kerítést, amint lesz rá elegendő pénze. (cs) A beremendi polgármestert, Heindl Józsefet hatalmazta meg dr. Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter, hogy ellás­sa a tárcaképviselői feladatokat a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesz­tési Tanácsban. A polgármester szándéka többek között, hogy a dél-baranyai területfejlesztési cé­loknak és a horvát-magyar közös projekteknek támogatást szerez­zen. (ck) Bicsérden tegnap megkezdő­dött a faluközpontban lévő szol­gáltatóház második ütemének bő­vítése. A postát, a virágboltot és közösségi helyiségeket magába foglaló épület előterét készítik el a kivitelezők és egy közel tíz méte­res tornyot építenek hozzá, ami kilátóként hasznosítható. Úgy hír­lik, hogy innen akár a nevezetes horgásztóig is ellátni majd. (a) Birjánban hagyomány, hogy év­ről évre Guiness-rekordot meg­döntő magasságú májusfát állít a település lakossága. A szokás úgy folytatódik, hogy az idén három májusfát is állítanak: egyet az uni­ós csatlakozás tiszteletére, egyet a határon túli magyarok köszönté­sére és még egyet hagyományból. Az akciót az egyik hazai kereske­delmi televízió közvetítésének kö­zepette hajtják majd végre, a fákat a szakértői csapat tegnap kiválasz­totta a település közeli Rókama- lom-dűlőben. Itt ugyanis az éger­fák „szinte az égig nőnek”. (a) CSCrtÓ'n a falugondnoki szolgá­lat szervezésében a közhasznú dolgozók bevonásával faluszépí- tési, virágosítási akciót indítanak. A lakosság segítségét kérték, hogy a rossz, már nem használt boros­hordókat, kádakat adják oda az önkormányzatnak, s ezeket a falu több pontján elhelyezve virágok ültetésére használják fel. (bo) GerdC cigány kisebbségi önkor­mányzata idén 60 családnak biz­tosított ingyen krumpligumót, zöldség- és sárgarépa-vetőmagot. Három éve 25, tavaly már 38 rá­szoruló családot támogattak a szociális földprogram keretében. Szirtes János elnök elmondta, ar­ra törekszenek, hogy néhányan a piacon is megjelenjenek kiskerti portékáikkal. (cs) Kozármislenyben befejező­dött az ebek oltása és ezzel együtt az úttörő módon fölvállalt tartós elektronikus megjelölésük folyamata. A település evvel az akcióval országos figyelmet ka­pott. A chipek beültetésének költségeihez az önkormányzat is hozzájárult avval, hogy az ösz- szeg felét, közel 1500 forintot az ebtartók helyett kifizette. (a) Magyarbólyban az önkor­mányzat az elkövetkező pénte­ken és hétfőn irányjelző új utca­névtáblákat és a község bevezető útjainál köszöntő táblákat helyez ki. (ck) Magyarteleken tegnap a helyi önkormányzat ingatlanának ren­dezésén dolgoztak a közhasznú munkások, a kerítést javították meg. A héten leginkább az esőzé­sek utáni árokrendezés, a felgyü­lemlett hordalék kitakarítása volt a feladatuk. (a) A mattyi tavon a hét elején lebo­nyolított telepítés miatt elrendelt horgászati tilalmat követően va­sárnap reggel rendezik meg a Sik­lós és Vidéke Horgászegyesület versenyét - tájékoztatott az egye­sület vezetősége. (kj) Merenye-Ceglédpusztán hetvenegy patkót szerelt fel egy strucctojásra Somogyi János. Egy tyúktojásra nemrégiben kilenc patkót szegecselt, az alkotások a helyi múzeumban megtekinthe­tők. (bl)

Next

/
Oldalképek
Tartalom