Új Dunántúli Napló, 2004. április (15. évfolyam, 90-118. szám)

2004-04-16 / 104. szám

10. OLDAL MEKÉNYES BEMUTATKOZIK 2004. ÁPRILIS 16., PÉNTEK Ml MágtKS MEKÉNYES• / Nagyhajmás kozáf b Hegyhátmaróc VásáiosjtanM Ge,ényra Áisómocsolád p.'". .c /-....Á | |®C s^akc?1«®» oTarrós bKisvaszar Sásd , Kárászó: v-s , oVázsnok vékóny \y-"^,0 Felsőegerszeg A község vezetői A község polgármestere: László- Legedi Jánosáé. Alpolgármester: Siska Zoltán. A képviselő-testü­let tagjai: Major Ottó, Müller Fe- rencné, László-Legedi János, Pi- szer Zsolt. Kisebbségi önkor­mányzatuk nincs. Iskola, óvoda nincs, az óvodásokat falubusz vi­szi a mágocsi gyermekintéz­ménybe. Háziorvos: dr. Pomsár János. A falu a Mágocsi Körjegy­zőséghez tartozik, körjegyző Úti Ferencné. Az önkormányzat cí­me: 7344 Mekényes, Fő utca 115. Tel./fax: 72/559-002. Unióba lé­pésünket sok más közt emlékfa ültetésével ünnepük meg. ■ mekenyes. dunantulinaplo. hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés és a Völgység-Hegyhát Takarékszövetkezet támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Bóka Róbert Maszek világ Mekényesen Se víz, se villany, se fűtés. Hullik, hul­lik az eső, mintha az öreg óvodaépüle­tet akarná kikezdeni. A vízzel tűz fele­sel: a csukott ajtókon is átüt, ahogy a hegesztőpisztoly lángja földübörög és a radiátor-csövekbe harap. A hosszú parasztház alaprajza legyezőszerűen szétnyíló V-betű. Faoszlopos tornácá­val öbölként fogadja magába a kis ud­vart a kikövezett gyalogúttal és a hal­mozódó építési törmelékkel együtt. Dideregve ülünk a sebtében berendezett „irodában” a polgármester asszonnyal, lÁszló- Legedi Jánosáéval. A nyitott ajtón át látni a betonkeverő szürkén tátogó harcsapofáját, ahogy nyeldekli az esőcseppeket. Túl a pa­takon a ringlók fehér virágaira is szürke fátylat borítanak a völgyet kivattázó felhők. Az udvar takarítására és más segédmun­kákra összehívott közhasznúak kimerész­kednek a tornác fedezéke alól. Az az ukáz, hogy egyelőre menjenek haza. De május végére mindenképp el kell készülnie a kö­zösségi háznak, amelyre ezt az óvodaépü­letet - népi építészeti sajátosságai megőrzé­sével - alkalmassá teszik. Szerződésük van erről, nyomatékosítja a polgármester asz- szony. A villanyhálózat és a fűtés korszerű­sítése napokon belül befejeződik, május­ban a tető átrakásával és a külső felújítással A Kincses-Virágos Baranyáért pályázatra ismét benevező falu egyre nagyobb reményt fűz a turizmushoz is végeznek. A közösségi élet színtere lesz, rendezvényteremmel, könyvtárral, önkor­mányzati irodával és teleházzal. Eszközfej­lesztésre az Informatikai és Hírközlési Mi­nisztérium „eMagyarország pont” című pá­lyázatának keretében most nyertek 1,725 millió forintot, amely a széles sávú internet elérését is lehetővé teszi. Pályáznak az evangélikus parókia rendbetételére is. Pénzben kevésbé mérhető gyarapodás lesz, ha a sportkört Dávid Dénes nyugdíjas pedagógus újjá éleszti, ahogy Petz Jánosáé igyekezete is az, aki még évekkel korábban kezdett programokat szervezni az idősek számára. Némi üröm az örömben, hogy az idős asszonyok szívesen utaznak el ter­mékbemutatókra más megyékbe is, az egészségüket is szolgáló kirándulásokra vi­szont kevésbé kaphatók. Többen kézi­munkáznak közülük, ezekben a napokban már varrják a párnákat a kultúrház ötven új székére. Nem mérhető pénzben az sem, hogy eb­ben az esztendőben már két kicsi született Mekényesen, sőt három kismamát is szá­mon tartanak, akik az idén néznek gyer­mekáldás elé. Ez akkor is reményt keltő, ha egyelőre az öregedés - következésképp az elhalálozások - üteme gyorsabb, és jelenleg 328 lakost számlálnak a tavaly még 333 lel­kes faluban. Egyébként van itt annyi önkor­mányzati tulajdo­nú telek - porták közé ékelődő fog­híjak -, így a lete­lepedő fiatalok építkezhetnének akár ingyen is a rendelkezésükre bocsátott házhe­lyen. Gázvezeték nincs - az erdők ölelte településen főként fával fű- tenek, és mint a polgármester asszony elmond­ta, a szennyvíz- elvezetés is erejü­A település barokk stílusú evangélikus temploma két meghaladó költség. Az igaz ugyan, hogy min­denképp pályáz­ni kívánnak, de pályázatok révén is csak két lépcső­ben tudnák a csa­tornahálózatot ki­építeni dombor­zati viszonyaik - elsősorban a főut­ca két oldala köz­ti szintkülönbség miatt. Sokkal na­gyobb gond az elérhető munka­helyek hiánya - jelenleg huszonheten részesülnek rend­szeres szociális segélyben, közülük tizen­hármat alkalmaz az önkormányzat közte­rületi munkásként, illetve segédmunkás­ként a közösségi házon dolgozó kőműves mellett. Hiteles választ kapni erre a kocs­mában is. Az egyetlen italbolt Mekényesen olyan belül, mintha mindjárt kettő volna - a tévés-csocsós helyiség ivópultja a másik terem ivópultjával szemez. A mért olasz- rizling viszont, amit Debreceni Jóskával kortyolunk, egyféle: hűvös, savanykás és könnyű - ötven éven felülieknek ajánlott. Dombóvár, Bonyhád, Komló, ismervén a járatokat, már csillagtávolokra van. De me­lyik cég fizet útiköltséget? - latolgatja a volt favágó, akinek a képzelete most is az erdőt járja, ujjai a Stihl-fűrész markolata szerint görbülnek. S persze a privatizációt is emle­geti, amely a kilencvenes években nem­csak az erdőket szabdalta darabokra, de munkája elvesztésével valamelyest az éle­tét is. A legközelebbi munkahely egy épí­tőipari és egy csirkefeldolgozó kft. Mágo- cson. Talán egy tucat mekényesi keresheti a kenyerét ennél a két cégnél - ezt még a polgármester asszony számolgatta össze készségesen. A varrodák viszont sorra megszűntek a környéken, és hasonló sors előtt áll a valamikori Me-Na (Meké­nyes-Nagyhajmás) Kft. jogutódjának a te­henészeti telepe is. A falunak immáron két állandó holland lakója van, mindkét család lótenyésztéssel próbálkozik. Mintha hitet is kölcsönöznének ahhoz, hogy ezen a gyönyörű, erdőkben gazdag vidéken a tu­rizmusnak jövője van. Az önkormányzat ugyanis komolyan tervbe vette eliszapolt, termőfölddé tett halastavainak újbóli létre­hozását, amit két patak is táplálhat majd. A buszra várók a vegyesbolt széles ere­sze alá húzódnak, mint a fecskék. Most még se várakozók, se fecskék: a bolt előtt grafitkék Mercedes Vito álldogál. Szőke fi­atalasszony helyez el műanyag rekeszt a kocsi gyomrába, majd ugrik be a volán mö­gé. Füstösné Fábián Csilla karcsú és ener­gikus, mintha arra termett volna, hogy a néhány Dombóvár környéki boltja közt in­gázzon. Igaz, a mekényesi forgalma talán a legszerényebb, de korántsem „mostoha- gyerek”: most újul, szépül meg uniós kívá­nalmak szerint. Az üzlet két asszonynak- lánynak ad munkát. A kocsmán-bolton kí­vül egy növénytermesztő családi vállalko­zás, egy kis esztergályosüzem, egy strucc- farm, három kőműves és egy olcsó ruhafé­lét, ajándékot kínáló aprócska butik jelenti a maszek világot Mekényesen. ORFŰ BEMUTATKOZIK 6 .. Vas Abalíget Somom, A falu vezetői Polgármester: Fiiziné Kajdy Zi­ta. Alpolgármester: Fekete Mik­lós. Képviselők: Kiss József, a gazdasági és településfejlesztési bizottság elnöke, Sebők Ferenc, a szociális, oktatási és egészség- ügyi bizottság elnöke, Kauf­mann Zoltán, a sport, kulturális és idegenforgalmi bizottság el­nöke, dr. Antal András, Biczó László, Fűzi Gábor. Jegyző: dr. Harmat Béla. Háziorvos: dr. An­tal András. A Fekete István Álta­lános Iskola és Óvoda vezetője Nemesné Varga Katalin. Óvoda­vezető: Czeininger Ágnes. Falu­gondnok: Bús Gizella. A Család- segítő és Gyermekjóléti Szolgá­lat vezetője Tüttő Lászlóné. Az önkormányzat címe: 7677 Szé- chenyi tér 1. Tel.: 72/598-110. ■ orfu. dunantulinaplo. hu Az oldal a Baranya Megyei Közgyűlés és a Szentlőrinc-Ormánság Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Bóka Róbert A nyárra készülnek Orfűn Baranya, és egyúttal az ország egyik gyöngy­szeme, Orfű öt településrészévei - Mecsekrá- kos, Mecsekszakál, Bános, Tekeres - kisvá- rosnyi területen fekszik. Nyaranta a turisták révén 15 ezren is laknak a 780 lelkes tóparti üdülőfaluban. A faluközponttól kőhajításnyira Stihl-fűrész sikong, egy szabadkemencével hívogató udvarban népi épí­tészeti hagyomány szerint épített parasztház ácso- lata készül. Nemcsak a varázsos táj, a tavak füzére, de maga a falu is újabb és újabb látnivalókkal - szolgáltatásokkal, vendégfogadókkal - lepi meg a látogatót. Az önkormányzatnak is van mit tennie azért, hogy hatalmas, 442 hektáros belterületét - parkjait, fáit, zöldterületét - a Pécsi-tavat is „bekerí­tő” 42 kilométeres úthálózatát jó karban, ápoltan tartsa. Gondozásukat vállalkozóknak adják ki bér­be, ami évente 6-7 milliós költséget jelent. Ma rend­be rakott platánsor várja a sétálókat, Tekeresen fia­talokat csalogató turistaház, egy-két éve épült ki az elegáns, turistákat tájékoztató táblarendszerük is. Mindehhez elengedhetetlenül szükség volt a vállal­kozókkal kialakított jó kapcsolatukra is, mondja Füziné Kajdy Zita polgármester asszony. Tekintettel az uniós előírásokra - nem szólva arról, hogy az uniós tagsággal hazánk iránt megnyilvánuló foko­zott érdeklődést jósolnak a szakemberek - számos feladatot csak társulással tud megoldani Orfű. Ezért bír nagy jelentőséggel, hogy az eddig hat kistérség­re forgácsolt társulás helyett egy nagy városkörnyé­kit alakítottak, amelynek decembertől Pécs városa is a tagja. Ez azt jelenti, hogy az alapvető igazgatá­si feladatokat helyben látják el ugyan, de sokkal könnyebben oldhatók meg közösen és az előírt színvonalon - az adóbehajtás, a tűzvédelemi, mun­kavédelmi, hulladékgazdálkodási feladatok. A 780 lakosú Orfű lélekszáma magától értetődő­en nő, de a növekedés csak olyan arányú, amely azt üdülőjellegét, tágasságát, csendjét, falusias jel­legét nem veszélyezteti. Az elmúlt években 19 ön- kormányzati telket alakítottak ki, ma már csak egyetlen szabad összközműves házhelyük van, amit 5,5 millióért kínálnak. 2005. december 31-ig szeretnék kiépíteni a Magyarhertelendről érkező gázvezetékeket - azért nem hamarabb, mert üdülé­si szezonban szünetelnek a mun­kák. A szezont az idén egy új programokat ajánló kiadvánnyal, az „Orfű 2004”-gyel is várják, tu­dom meg Bognár Erikától, az Or- fűi Turinform Iroda vezetőjétől. Elmondta azt is, hogy a Mecsek ökoturisztikai hasznosítását célzó programon belül most készül a pályázat az Orfűi-tó partján lévő vízisportcentrum felújítására, me­lyet a megyei és a helyi önkor­mányzat, valamint az Orfű-Pécsi- tó Kht. közösen dolgoz ki. Hason­lóan fontos pályázati úton megva­lósítandó elképzelésük a Pécs-Or- fű kerékpárút is. A tavak vízminő­ségére nem lehet panasz - a néha kapitális harcsákat adó Pécsi-tavat az Orfű-Pécsi-tó Kht. gondozza, a helyi horgászegyesület kezelésé­ben lévő orfűit nem régen - két éve - kotorták ki. A falu területén mintegy ezer üdülőt és 226 csalá­di házat számlálnak 184 fizető vendégszolgálattal - nyáron az itt lakók száma a 15 ezret is elérheti. Szezonban a 780 lelkes Orfű lélekszáma a 15 ezret is eléri A község történelme A falu neve a pápai tizedlajstro- mokban Orfew alakban bukkant fel először 1332-ben, 1542-ben - közvetlenül a török hódoltság előtt - Orphe néven szerepelt az adóösszeírásban. A település a hódoltság végére elnéptelene­dett, az apró kis falvak közül Te­kercsre németek költöztek, Bá­nos magyar, a többi kis település németek, horvátok, magyarok ré­vén vegyes lakosságú lett. A kite­lepítések idején sokfelé szóródott a lakosság, sokan városokba - Pécs, Komló - költöztek. A jelen­legi településszerkezet a hatva­nas években, a tórendszer létre­hozásával párhuzamosan alakult ki. A dinamikusan fejlődő Orfű páratlan természeti szépségével, táji, népi építészeti hagyománya­ival a turisták egyik legkedvel­tebb hazai célpontja. , _________________________________■ Ví zimalom, lovasturizmus Lovasok a malomnál - a lovasturizmus kedvelt színhelye Tekeres is A település legnevezetesebb mű­emléke a ma is üzemszerűen mű­ködő, hazánkban a maga nemé­ben páratlan vízimalma. Közvet­len szomszédságában nyitotta meg kapuit a Janus Pannonius Múzeum szervezésében nyaran­ként - évek hosszú során át - az Orfűi Fafaragó Tábor, amelynek neves hazai és külföldi művész­vendégei is voltak. Ma kézműves táboroknak ad helyet, amelyen fafaragók, bőrművesek, textile­sek és más mesterségek képvise­lői vesznek részt. A tekeresi tele­pülésrészt főként fejlődő lovas­turizmusa, Bános elragadó bája és csendje miatt keresik föl, a „strand- és csónakázóközpontot” - Orfűt és Mecsekrákost - a nyüzsgés jellemzi nyaranként.

Next

/
Oldalképek
Tartalom