Új Dunántúli Napló, 2004. április (15. évfolyam, 90-118. szám)

2004-04-16 / 104. szám

2004. Április 16., péntek P E T T END B E MUTATKOZIK 11. OLDAL Régóta várt net A netesek egy csoportja a színpad előtt A mintegy húszfős számítógépes csoportot Liptai Tamás főiskolás vezeti. Ahogy idén meglesz az in­ternet-lehetőség, az ismerkedést, a levelezést és a tanuláshoz szüksé­ges háttéranyagok lekérését tanul­ják az érdeklődők, akik zöme tizen­éves. Ezenkívül egy édesanya: Sza- bóné Szőke Mária Magdolna is is­merkedik a gépkezeléssel. Ő mun­kanélküli dísznövénykertészként állás után fog vadászni a világhá­lón. Elmondta azt is, mindent meg­tesz, hogy három gyermekének hi­telből gépet vegyen azért is, mert a faluban 10 család rendelkezik szá­mítógéppel. Arra szigorúan ügyel, hogy a netdíj havi összege ne ha­ladhassa meg a 4 ezer forintot. A gyerekek készülnek a netezésre, Szabó Edina Magdolna (8 éves) a Hugi, míg Csokonai Renáta (17) az e-mail-címében a Skorpió nevet is használja majd. ______________■ Kö rnyezetóvók Szép az eddig épült két szocpolos lakás, az egyik homlokzatára zo­mánc díszeket tettek fel. A község­háza előtti egyetlen gólyafészket óvják, hisz ha vihar rongálja, rög­tön kijavítják. Két olyan tó is talál­ható, melyek gödre akkor keletke­zett, amikor földet termeltek ki vá­lyogvetéshez és tömött fal döngölé- séhez. Közösségi munkában sze­retnék a medrüket megtisztítani, ugyanis vannak, akik szeméttel rakják tele. Gondoznak egy tanúfát egy volt erdő szélén, öt tölgyet (ko­ruk majdnem 300 év) pedig a lege­lőben. A Gyöngyös melletti faluszé­len ligetcsoportban öreg tölgyek, füzek és nyárak nőnek. Nem mondtak le arról sem, hogy az el­tűnt bronz turulmadár visszakerül­jön a háborús emlékmű csúcsára. Néhai Berta József harangozó egy ideig őrizte a helytörténeti értéket. Együtt kell pályázni! A községvezetőség úgy véli, hogy egyszer megélénkül a falusi turizmus. A vadászven- dégház forgalma már jelentős, kirándulók fo­tózzák az ódon vízimalmot. S ha sikerülne legkevesebb tízmillió forintot előteremteni a szomszédos falvakkal együttműködve, akkor megvehetnék a meleg vizet adó forrást és a volt, most már romos strandot, vélekedik Si­mon Sándor polgármester. A geoenergiaként is értékes víz után tavaly öten ér­deklődtek, köztük olyan vállalkozó is, aki zöldség­fóliást tervezett a határba. A település első embere - mint vállalkozó - továbbra is hisz a vendéglátás fel­lendülésében, bár most örül, ha pénzükből futja például szerény községcsinosításra és a közös falu­busz előteremtésére. A szomszédos Kistamásival ugyanis együtt pályáztak, miután Pettend biztosí­totta az 1,2 millió forintos önrészét. Bizakodnak, hogy még idén munkába áll a 9 személyes jármű, hogy óvodásokat, betegeket és bevásárlókat szállít­son. S várhatóan ősszel újabb fákat telepíthetnek a fő utcában, ahol most virágzik először a két eszten­deje kiültetett 130 díszszilvafa. A cseperedő cseme­ték az utca templom felőli oldalán sorakoznak, köz­tük régi idők hangulatát idézve magasodnak a ko­ros fenyők. Abban is reménykedik az önkormány­zat, hogy ugyancsak ebben az évben megvalósul az internet-elérhetőség. A többi fej­lesztést, mint régóta dédelgetett elképzelést vázolta fel a polgár- mester, aki szerint uniós pénzt csak akkor tudnak nyerni, ha együtt pályáznak a környékbeli falvak és rangsorolják a célokat. Pettend régóta gyűjti az önerőt egy játszótér kialakításához, be- tonhidat építene Gyöngyösmel- lékkel összefogva a Gyöngyös­patakon, a templomot külsőleg vakolná, a Kistamá­siban lévő közös sírkertbe villanyt kötne be, hogy hűtőház készülhessen. Ezenkívül mélyíteni kellene a belterületi csapadékvíz-elvezető árkokat. Nem tud tétlen lenni Liptai László (50 éves) mezőgaz­dasági gépszerelő - ha sikerül -, egy baranyai gyógynövény-fel­dolgozó üzem helybeli szakta­nácsadója és felvásárlója lesz. Számára nagy a tét, nemcsak gazdaságilag, de az emberi meg­mérettetés szempontjából is. Va­jon tud-e úgy hatni a falubeliek­re, hogy azok a munkanélküliség helyett az áldozatokat is felválla­ló szorgalmat válasszák. Hama­rosan hozzáfog a számára meg­tisztelő megbízatás teljesítéséhez és semmiképpen sem hátrál meg. Van ugyanis pajtája, padlástere, ahol tárolhat és biológiai tudása sem csekély. Jómaga legkeve­sebb egy hektáron termeszt majd. Ismeri a féltett gyógynövé- nyes helyeket, így tudja azt, hol nőnek a kutyabenge-cserjék. Azt mondta, meggyőzi az embereket, hogy megéri gyógynövényt szed­ni, sőt termeszteni is. Például a körömvirágnak és a mórmályvá­nak megfelel a ház melletti par­cellák talaja. - Persze bízom Bog­dán Kálmánban és családjában, Lakatos Ibolyában és néhány gyerekben, akik régóta gyógynö- vényeznek, hogy követendő pél­daképekké vál­nak agitáló munkám so­rán. Mozgósító ereje biztos, hogy van, hisz kertibútor-ké- szítés közben gyerekek ta­nultak tőle, így Magyar Péter és Lakatos Attila, akik most asztalosnak készül­nek. Azt tervezi, hogy vadrózsa­gyökérből bölcsőt farag. Megőrzi álmát Lakatos Antal 54 éves nyugdíjas­sal a patakparton találkoztam, ahogy óvatosan szedegette a csigá­kat. Ez az időtöltés tetszik neki, mert feledteti az egyedüllétet. Meg is éri, hisz kiló­jáért 50-től 120 forintot is kap Kétúj faluban, ahol van úgy, hogy három helyen is vesz­nek át csigát és gyógynövényt. Gyógynövényt viszont nem gyűjt, mert hosszadalmas babra munkának tartja. Kiderült, földet nem művelt, igás állatot és tehenet sem tartott. Disznói viszont voltak és újra szeretne 2-3-at, ha megépít egy ólat. Sokat dolgozott segéd­munkásként kőművesek mellett. Ha pénze lenne, átképeztetné ma- gát falazó szakmunkásnak. ■ Pettend Tótszentgyörgy Nagypeterd o & Botykapeterd j ~,, . öMolváfty Kisfobsza o.Nemeske oHobol ' Kistamási •mim oGyöngydsmdlék BáSfa Ké^u • Tekfafalu , •■■■ Rózsafap Katádfa DencsházaP °* <j A falu gazdái Polgármester: Simon Sándor. Al­polgármester: Szőke Gyuláné. Képviselők: Benkő János, Bog­dán István, Bognár József, Liptai Lászlóné. Körjegyzőnő: Csölléné Makovics Edit. Falugondnok: ifj. Bagoly Jánosné. Elérhetőség: 7972 Pettend, Kossuth u. 11. Köz­ségháza. Telefon: polgármester: 06-73-348116, 06-30-3138500, al- polgármester: 06-73-348140. _m CÍMERT TERVEZ a községve zetőség. Az elképzelés szerint a jelképben helyet kap egy tölgyfa, patak, a református templom, a gyöngyvirág és egy ló motívuma. Az utóbbi állatot azért szeretnék ábrázolni, mert a régi őslakó-földművesek is alkalmazták, míg a ma a lakos­ság 60%-át alkotó lovári cigá­nyok pedig kereskedtek vele. A patak szimbolikái jelentősége azért fontos, mert a határban három is folyik, köztük a Gyöngyös. pettend. danantulinaplo. hu. Az összeállítás a Pettendi Önkormányzat, a Baranya Megyei Közgyűlés, valamint a Szigetvári Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Csuti János ZENGŐVÁRKONY BEMUTATKOZI K A TÁJHÁZBAN DOLGOZIK szövőgépén Ördög Béláné majd­nem 25 esztendeje. A látogatók is megnézhetik a nem kis fizikai erőnlétet igénylő szövőmunka fogásait. A nyersen fehér és de- csi eredetű rozmaringos díszí­téssel ellátott portékákat kiállít­ják. A motívumvilág eredete, hogy a település őslakóinak egy része a török hódoltság idején a Sárközből költözött ide. Egy má­sik helybeli, Horváth Jánosné a lakásán sző, akit szintén felke­resnek a turisták. ■ Az erdei sír A községvezetőség és a lakók, köztük a hívek is sokat adnak a porták, valamint a közterület csi­nosítására. Rockenbauer Pál ter­mészetjáró sírját és környékét mindig gondozzák. A természet- járók pedig a kőfelületen különfé­le kegytárgyakat helyeznek el. A közelben lévő református temető határát fagyalokkal ültették be, a szurdok-völgy zug szeméttelepét felszámolják, peremén pedig er­dősítenek és hársligetet hoznak létre. A templomnál, a patakpar­ton a kidöntött öreg fűz helyére új csemetét telepítenek. A ravatalo­zót a jövőben fedett előrésszel egészítik ki, míg az Ady utcában a további völgyoldalmozgást úgy előzik meg, hogy az út közepén felfakadt alkalmi forrást elterelik. Nem meglepő errefelé, hogy tar­tósan esős tavaszon nő a vízadó helyek száma._______________■ Az élő történelem A 79 éves Reisz József nyugdíjas kőműves-művezetőt, szakokta­tót és egykori egyházgondnokot a faluvezetőség azért ajánlotta fi­gyelmembe, mert hajlott kora el­lenére most is végez társadal­mi munkát és hallgatnak rá az emberek. Kezdetben ne­hezen értem el, hogy bizalmá­ba fogadjon, de aztán szinte áradtak belőle a mondatok. Azt már az első per­cekben észrevettem, hogy a spor­tos küllemű és erős kézfogású férfi temperamentumával meg­hazudtolja korát és a település­história szakértője. (Ezek a ke­zek egykor tubán játszottak.) Visszaemlékezéseiben él a múlt és közéleti személyként jövőt is mer tervezni. Említette, hogy Fülep Lajos híres lelkészükkel németül beszélgetett és leveleit hordta, falujuk határában nem egyszer látta Dombai János ré­gészt leletmentés közben, Csá­szár János néptanító pedig meg­erősítette benne a pedagóguspá­lya iránti vonzalmat és megtaní­totta a fametszésre. Meglepett szerénysége, hisz az általa kez­deményezett keresztfelújítások során nem engedte, hogy nevét a keresztfelirat kövébe véssék. Elérzékenyült, amikor azt mondta: - Büszke vagyok arra, hogy Kovács János kőműves-ta­nítványom a múlt század 50-es éveiben országos versenyen az első lett. KÖZÖSSÉGI MUNKÁVAL IS SZÉPÜLT a főutca egyik fahídja. Tamás Lőrinc az erdejéből alapanyagot biztosított, a kéményseprő-ipari szolgáltató cég körzeti dolgozói: Békefi József (Geresdlak), Bolla Péter (Véménd), Sallai János (Hidas), Schnetz Péter (Máza), valamint Teibler Ármin (Hásságy) pedig a kivite- lezésben vettek részt. Nem keveset dolgozott a polgármester is, aki kőműves. ______________________■ Fa luszépítés - közösen A Zengőtői nem is oly messze, egy mély völgyben bújik meg a falu, amelynek a csinosítására sokat ad a községvezetőség a lakókkal és a vadászokkal együttműködve. Egyik kritikus hely a régi 6-os út mente, ahol évente több mázsa eldobott sze­mét halmozódik fel. A legutóbbi falutakarító közösségi mun­kaakció során három pótkocsira való hulladékot szedett össze a mintegy félszáz résztvevő. Ördög Béla (55 éves) polgármes­ter elmondta, hogy a még most is használt volt főút környékén elsősorban az áthaladó autósok szemetelnek. - Nem tűrhetjük tovább a környezetszennyezést, ezért, hogy tetten érjük az elkö­vetőket térmegfigyelő berende­zéseket fogunk elhelyezni. A bírságolás összege a kártétel nagyságától függően akár száz­ezer forint is lehet. Bízom ab­ban, hogy a most szerveződő polgárőrség tagjai is járőröznek majd a helyszínen. A helység belterületén pe­dáns a rend, takarosak a por­ták, tiszta az útfelület, köztéri rongálásnak nem látni nyomát. Úgy érzi magát az ember, mint­ha erdőben sétálna, oly sok a fa és a cserje. S távol az említett út zajától, itt olyan kellemesek a hanghatások, hogy nemegyszer hallani a patakcsobogást is. A nevezetességek, mint a tájház, a tojás- és szalmamúzeum élénk látogatottsága miatt a par­kolókat csapadékvíz-elvezetők­kel látta el az önkormányzat. Ugyancsak a vendégcsalogatás érdekében virágtartóval kiegé­szített faragott út- és létesít­ményjelzőket helyeztek el, több mint két kilo­méter hosszú­ságban pedig járdát aszfal­toztak. Odébb tették az utcai trafót, hogy a református templom lát­ványa még jobban érvé­nyesüljön. Megnyesték az út- széli füzeket is, hogy belógó ág ne zavarja a járműforgalmat. Szokás most már, hogy a hús- vétra készülve mindig lefestik a főbb középületek külső falfelü­letét. m ZENGŐVÁRKONY MecSknádasd ZENGŐVÁRKONY Apátvarasd • Erdosmecske f Q A falu gazdái Polgármester: Ördög Béla. Alpol­gármester: Kelemen László. Kép­viselők: Györfi Bálint, Patócs Zsolt, Popp József és Tamás Len­ke. Hivatalsegéd: Popp Józsefné. Az önkormányzat címe: 7722 Zengővárkony, Ady Endre utca 2. Telefon: 06-72/466-187 és 466-158, valamint a 06-30/552- 14-51, fax: 06-72/466-158. ■ A TEMETŐNÉL önkormányzati segítséggel is megújult egy év­százados kereszt. A mecsekná- dasdi kőfaragók ezt a szöveget vésték a felületébe: Tiszteld a múltban meghaltak emlékét és vigyázz a jövő nemzedékére. A volt sváb malom régi keresztjét pedig Nagy Sándorné ápolja. ■ zengovarkony.dunanluünapb.hu Az összeállítás a Zengővárkonyi Önkormányzat, a Baranya Megyei Közgyűlés ésaMecsekvidéke Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította Csuti János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom