Új Dunántúli Napló, 2004. február (15. évfolyam, 31-59. szám)

2004-02-28 / 58. szám

8. OLDAL POLITIKAI V I T A F Ó R ü M 2004. Február 28., szombat lllHHI Fidesz: választókerületek Új szervezeti rendre vált a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség, s ennek értelmében az egyes országgyűlé­si választókerületek köré csopor­tosulva dolgoznak majd a párt em­berei, hogy minél közelebbről se­gíthessék a választások menetét. Baranyában hét országgyűlési vá­lasztókörzet van, elnökeit a közel­múltban megválasztották. A pécsi 1-es elnöke dr. Páva Zsolt ügyvéd, Pécs város egykori polgármestere, a 2-es elnöke dr. Borhidi Attila akadémikus, egyete­mi tanár, a 3-as elnöke pedig dr. Témák Gábor, a megyei kórház fő­orvosa lett. A komlói 4-es választókörzet elnökének dr. Szandtner Gábor vásárosdombói családorvost, a mohácsi 5-ös elnökének dr. Hargi­tai János országgyűlési képviselőt, a siklósi 6-os elnökének Kékkői Zoltán országgyűlési képviselőt, a szigetvári 7-es elnökének pedig Orbán Juliannát, a Baranya Me­gyei Női Tagozat elnökét válasz- tották meg. ________________k.f. PÁ RTHÍREK FŐHAJTÁS a kommunizmus ál­dozatai előtt. Közös gyertyagyúj­tással egybekötött emlékezés lesz Szigetváron február 29-én, vasár­nap este 6 órakor a Fő téri Kegye­leti parkban a kommunizmus ál­dozatainak tiszteletére. Megemlé­kezést tart: Pichler Imre ország- gyűlési képviselő (MDF) és Or­bán Júüanna (Fidesz) választókö­ri elnök. (a) A KERESZTÉNY Demokrata Néppárt székházában (Pécs, Rá­kóczi u. 50.) március 5-én, pénte­ken 17 órakor Bodogán László gö­rög katolikus parókus tart elő­adást. Varsányi Ferenc evangéli­kus lelkész előadására március 8- án, hétfőn 17 órakor kerül sor. MÁRCIUS »ÉN Almássy Kor­nél, az MDF elnökségi tagja „Ke­resztény szociális gondolatok a politikában" címmel tart előadást a Leőwey Gimnázium Kodály Zoltán termében. SOKASODÓ MDF-szervezetek Baranyában. Több baranyai tele­pülés mellett februárban Horváth Gézáné vezetésével új MDF szer­vezet alakult Magyarmecskén. Az új szervezetek célja az ormánsági nehéz helyzetű emberek segítése. MÁRCIUS &ÁN, hétfőn 16.30 órakor dr. Vonyó József, PTE egyetemi docens „Hasonlóságok és különbözőségek a jobb- és bal­oldali diktatúrák összehasonlítása terén" címmel tart előadást kon­zultációval az MSZP Tüzér utcai székházában. A nőnap alkalmá­ból köszöntőt mond Juhász Ist­ván, az MSZP Pécs városi elnöke. Közreműködik Völdi Izabella népdalcsokor éneklésével. ■ Én a gazdáknak drukkolok A szigorúan törvényes keretek között zajló gazda­tüntetések ráirányították a lakosság figyelmét a me­zőgazdaság válságos helyzetére. A napi híradások­ban és újságokban számos vélemény hangzik el az ágazat helyzetéről, a demonstráció indokoltságáról. Ezek a vélemények rövid idő alatt sokat változnak. Minden megnyilvánulás befolyásolja az emberek demonstrációról alkotott véleményét, de különösen a döntési helyzetben lévők megnyilvánulását kísé­rik figyelemmel. Természetesen meghatározó az agrárkormányzat véleménye, amely az elmúlt na­pok során sokat változott. Kezdetben az ágazat válságát határozottan ta­gadták, majd a támogatások nagyságának hangoz­tatásával próbálták a mezőgazdasági termelők el­len hangolni a lakosságot. Ez alkalmat ad a hitelek támogatással való összemosására, pedig a hitele­ket kamatostól kell visszafizetni. Csak úgy röp­ködtek a milliárdok. Majd piacgazdaságtól idegen­nek tekintették a beavatkozást, mondván de­monstráljanak a termelők a felvásárlók előtt. Leg­újabban már a kormányzati megnyilvánulásokban is elhangzott a válság szó. Nyilvánvaló, hogy amennyiben egységesen lép­nek fel az érdekképviselő szaíkmai szervezetek - és nem engedik meg saját megosztásukat - eredmény­nyel jár demonstrációjuk. Követeléseik nem túlzot­tak. A megélhetésükért harcolnak. A régi időkre emlékeztet az a próbálkozás, amelynek célja a mezőgazdasággal foglalkozók el­len hangolni a lakosság nagyobb részét. Miért kell demonstrálniuk azoknak, akiknek ilyen korszerű eszközeik vannak - mondják egyesek. Ezek a kor­szerű eszközök nélkülözhetetlenek. Sajnálatos módon kevés van belőlük. Többségében elavult ré­gi traktorokat és más eszközöket használnak gaz­dáink. Ezekkel nehezen lehet versenyezni. Ez a szembeállítás teljesen idegen az európai gyakorlattól. Az Unióban kitüntető figyelemmel és kiemelt támogatással törekednek arra, hogy a ne­héz paraszti munkát vállaló gazdák helyben mara­dását elérjék, mert nagyon jól tudják, hogy munká­Győri József juk lényegesen többet jelent, mint az élelmiszerek alapanyagának előállítása. Ennek ellenére ott is csökken a mezőgazdasággal foglalkozók száma, mert ezt a nehéz munkát különösen a fiatalok nem szívesen vállalják. A hazai agrártermelés a rendszerváltás óta jelen­tősen csökkent. Ugyancsak jelentősen csökkent a mezőgazdaságban dolgozók száma. Teljesen át­rendeződött az export iránya és szerkezete. Megváltozott a tulaj­donosi szerkezet és a birtokszer­kezet. Mindez úgy történt, hogy nőtt az élelmiszerkínálat. A fel­dolgozás, csomagolás minősége pedig megfelel az európai gya­korlatnak. A hazai alacsony kere­setek miatt az árak igazodnak a hazai vásárlóerőhöz, ezért a ter­melők az igazolt költségeiket sem tudják érvényesíteni a felvásárlási áraikban. Csak növeli kiszolgáltatásukat a feldolgozók aránytalan erőfölénye. Kevés jövedelemre tesznek szert a termelők. Nem képesek korszerűsíteni elavult eszközeiket. Joggal félnek tehát tőkeerős uniós versenytársaiktól. Nagy változások és várakozások előtt áll gazda­társadalmunk. Csatlakozásunk az Unióhoz hosszú távon új lehetőséget jelent, aminek kihasználására mi is képesek vagyunk. Nehezebb körülmények között tettünk szert a túlélési tapasztalatokra. Gaz­dáink szorgalma, felkészültsége semmivel nem rosszabb a Lajtán túli társaiktól. Csatlakozáshoz több segítségre számítottak. Jelenlegi demonstráci­ójukkal is ezt kívánják elérni. Nem lehet elhallgat­ni, hogy a csatlakozásnak lesznek vesztesei. Leg­többen éppen a mezőgazdasággal foglalkozók kö­réből. Erre szolgálnak a vidékfejlesztés céljait szol­gáló források. Itt még több az adósságunk. Az eh­hez szükséges feltételek nagyon hiányosak, pedig sürget az idő. Győri József, MDF megyei elnök Hortobágy - a magyar gulág 1950-1953 között a kommuniz­mus sötét korszakában mintegy tízezer ember tragédiájának volt színhelye a „szépséges magyar rónaság”, a hortobágyi puszta. Ma is kevesen tudnak róla, hogy 12 zárt munkatáborban - Ár­kus, Borzas, Köcs, Kónya, Kormó- puszta, Tiszaszentimre, Lenin-ta- nya, Elep, Ebes, Tedej, Lászlóma- jor, Borsós - tartották fogva em­bertelen körülmények között az elhurcoltakat. Más munkatábor­okkal összehasonlítva - pl. Recsk, ahol családfő vagy egy-egy férfi raboskodott - itt családok szen­vedtek. A hatalom nem volt tekin­tettel sem csecsemőre, sem aggas­tyánra, sem betegre, A Hortobágyi Kényszermun­katáborokba Elhurcoltak Egyesü­lete gondozásában jelent meg a Kitaszítottak c. sorozat első két kötete, melyekben a visszaemlé- kezők írásai, a Belügyminisztéri­um jelentései ismerhetők meg történészek kutatásai eredmé­nyeként. Az elhurcolandók listájára bárki felkerülhetett. Elég volt egy gazdag porta, egy szép lakás vagy egy személyes ellenség. A cél világos volt: megfélemlítés. Ez sikerült is. Az első tömeges elhurcolás a déli határ menti falvakat sújtotta. 1950 június 23-án az Ormánság szinte minden falujában, az éj­szaka leple alatt ávósok gyűrűje fogott körbe egy szép portát. La­kóinak fél órát adtak a csomago­lásra három mázsáig. Majd egy ló, egy tehén és sertés társaságá­ban marhavagonokba zsúfolták őket és ennek a vidéknek szorgal­mas magyar családjait - szám szerint 160-at 361 családtaggal - a nagy vezérről elnevezett Lenin- tanyára száműzték. Itt istállók­ban, birkahodályokban, barakk­ban helyezték őket. A mi csalá­dunk, hat személy, egy 10 m x 12 m-es barakkban a földön, szal­mán élt 146 sorstársunkkal együtt 40 hónapon keresztül. Rendőri őrizetesek voltunk, ami állandó fegyveres őrizetet jelentett. A felnőttek - 15 éves kortól - rendőri őrizettel hajnal­tól késő estig mezőgazdasági munkát végeztek, amiben rizs és gyapottermesztés is szere­pelt. A gyermekek a tábor terüle­tén - természetesen rendőrök ál­tal őrizve - csellengtek, majd en­gedélyezték, hogy a rab sorstár­sak közül foglalkozzanak velük. Tízéves koruk után már ők is könnyebb munkára voltak köte­lezhetők. A Lenin-tanyán 19-en haltak meg. Saját hazájukban rabként, méltatlan körülmények között, szeretteik nélkül temették el őket. Van, akit nem temetőben. Hozzá­tartozói még ma sem tudják, hol nyugszik. A halotti anyakönyvi kivonat adatai sok esetben üre­sek, vagy ismeretlen bejegyzést tartalmaznak, hisz törvényen kí­vülállók voltak, életükkel nem kellett elszámolni. Az elhurcolás bírói ítélet nél­kül történt. A teljes vagyonelkob­zás az egész családot sújtotta. Életfogytiglanra szólt. Amneszüa után eredeti lakhelyükre nem tér­hettek vissza. A családfőnek éve­kig a lakóhely szerinti rendőrka­pitányságon jelentkeznie kellett. A ma még élő „magyar Szibé­riát” megjárt emberek emlékez­nek és emlékeztetnek. A porig lerombolt Lenin-tanyán - immár tizedik táborként - szabadulásuk 50. évfordulója alkalmából grá­nit emlékművet állítottak a Pol­gárról Hajdúnánásra vezető út 9. kilométerkövénél a túlélő volt tá­borlakók. Dr Guzsvány Mihályné Balogh Irma Fidesz: Erős nemzetként lenni jelen az unióban A nemzeti kultúrpolitika fel­adatairól tartott tegnap elő­adást Pálinkás József, a Fidesz- Magyar Polgári Szövetség kul­turális tagozatának elnöke a régi megyeházán, ma délelőtt 10 órától pedig oktatáspoliti­kai fórumot tart a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumá­nak dísztermében. Pálinkás József, az Orbán-kormány egykori minisztere, a szövetség kul­turális tagozatának elnöke a tegnapi előadást megelőző sajtótájékozta­tón keményen bírálta a kormányza­tot. Mint mondotta: a Medgyessy- kabinet teljesen érzékeden a kultú­rához, pénzügyi megvonásaival megnehezíti a tudomány, az okta­tás és a művészetek amúgy sem ró­zsás helyzetét. Különös gondként vetette fel, hogy a Draskovics-cso- mag a határon kívüli magyar kultu­rális szervezetek pénzügyi támoga­tását, többek között az erdélyi Sa- pientia Egyetem forrásait is meg­kurtította. A Fidesz kulturális tago­zatának elnöke megkockáztatta a kijelentést: nehogy azt higgyük, hogy a jövő év könnyebb lesz. Sze­rinte 2005 februárjában már egy új pénzügyminiszter fog újabb meg­szorító csomagokkal előállni. A sajtótájékoztatón részt vevő Páva Zsolt mindehhez hozzátette: Pécs város kulturális életét is övön aluli ütésként érték a megszorítá­sok, s úgy tűnik, hogy nagyon ne­héz év elé néznek az oktatás és a kulturális élet intézményei. Pálinkás József utalt arra, hogy a magyar nemzet közösségi össze­tartozásának legfontosabb tényező­je a nemzeti önismeret. Sérült nem­zeti tudattal csupán kiszolgáltatott és másodrendű állampolgárai lehe­tünk az Európai Uniónak A hazai kulturális életünk sokszínűségét megtartva, tiszta értékeken alapuló nemzeti közérzést, közös akaratot kell teremtenünk, mert csak felelő­sen cselekvő, erős nemzetként le­hetünk az európai nemzetek kö­zött egyenrangúak. ___________________________ K. F. Ke resztény humanizmus A KDNP Keresztényszociális Mű­helye az alábbi tíz pontot ajánlja minden magyar állampolgár figyel­mébe: 1. Mindennél fontosabb az em­ber, tehát fontosabb a tőkénél, a va­gyonnál, a hatalomnál, az államnál, a szabályoknál. Ezért ne a tőke, ha­nem a munka legyen a gazdasági rend alapja. 2. A magántulajdon jogos, de vannak korlátái. Az állam joga és kötelessége, hogy megfelelő intéz­kedésekkel biztosítsa, hogy a ma­gántulajdon joga ne fajuljon mások kizsákmányolásává és kirívó társa­dalmi egyenlőtlenségek forrásává. 3. A féktelen birtoklásvágy igaz­ságtalanságot, elégedetlenséget és viszályt szül. Határozottabban kell fellépni a látszattevékenységek nagy összegű díjazása ellen. 4. Az etikát elsőbbség illeti meg a társadalmi, gazdasági, pénzügyi folyamatokban. Ha a technikát eti­kai meggondolásoktól függetlenül alkalmazzák, akkor környezetrom­bolás, végromlás fenyegeti az em­beriséget. 5. Igazságosság nélkül nincs tar­tós béke és nincs emberhez méltó élet. Ami igazságtalan, az ne lehes­sen törvényes. 6. A keresztény humanizmus szellemében működő társadalom­ban mindent meg kell tenni a csalá­dok védelméért, az egészséges és tartós házastársi viszony ápolásá­ért, a gyermekek neveléséhez szük­séges idő és anyagi segítség biztosí­tásáért. 7. Új nevelésre, új közszellemre van szükség, hogy minden szinten működőképes demokratikus kö­zösségek szülessenek meg. A ke­resztény humanizmus egyik célja, hogy ilyen közösségek működése által az igazság, az igazságosság, szeretet és szabadság négyes pillé­rén nyugvó társadalmat teremtsen. 8. A keresztény humanizmus egyik alapvető tétele a szubszidiari­tás elve. E szerint azokat a feladato­kat, amelyeket az egyén vagy a csa­lád jól el tud lát­ni, ne vállalja más nagyobb közösség, azo­kat a feladatokat pedig, amelye­ket a kisebb he­lyi autonóm kö­zösségek jól meg tudnak ol­dani, ne vállalja magára az állam. A nagyobb mére­tű közösség csak ott és annyiban lépjen közbe, ahol és amennyiben az egyén vagy a kisebb közösségek nem tudnak megbirkózni valamely feladattal. 9. Mindent meg kell tenni a nép­csoportok, kisebbségek értékeinek és kultúrájának megőrzése érdeké­ben. A magyar nyelv, amelyből cso­dálatos irodalom született, magyar­ságunk egyik legnagyobb kincse. Értékes termőföldünk gazdagsága táplálja a minden vihart kiálló né­pünk életerejébe vetett hitünket. 10. Nekünk magyaroknak fáj, hogy sok magyar testvérünk ki­sebbségi sorban él. Reményünk az olyan egyesült Európa, amelyben az országhatárok már nem sorom­pók, minden nemzet megőrzi szu­verenitását és kultúráját, valameny- nyi kisebbség nemzetközileg elis­mert jogokkal rendelkezik, és vala­mennyi nép tiszteli, egyenlőnek te­kinti és támogatja egymást. Petényi József Nekünk is van véleményünk Elhangzottak a beszédek. Mindket­ten megszólaltak. Kellően ünnepé­lyesek voltak, megadták a módját. Mi meg hallgattuk és figyeltük. Könnyebb dolga Orbán Viktornak volt. O az elmúlt 14 év legsikeresebb időszakában kormányodiatta az or­szágot. Tett is érte! Medgyessy Péter­nek már csak egy romokban lévő 2004. évi költségvetés maradt a meg­szorító intézkedések hosszú sorával. Pedig lehetett volna ez máskép­pen is. Másképpen akkor, ha a szo- ciálliberális koalíció nem 100 napos programokkal, hanem valami olyas­félével kezdi kormányzását, amit a miniszterelnök most hirdetett meg a T. Házban. Ez sem lett volna garan­cia a teljes sikerre, de mégis. Talán nem durvult volna el a légkör a po­litikai szereplők között; talán nem indult volna ilyen dühödt támadás a független intézmények - Magyar Nemzeti Bank, PSZAF elnöke, leg­főbb ügyész stb. - ellen; talán gaz­datársadalmunk sem tüntetéseket szervezne; talán jobb lenne a közér­zetünk, bizakodóbb a hangulatunk. A Független Kisgazdapárt Bara­nya megyei szervezetei, tisztségvi­selői értékelték a miniszterelnöki beszéd üzeneteit. A beszéd négy pontba foglalt megkésett kormányprogram, mely­nek pillérei: modernizáció, infra­struktúrafejlesztés, a munka világá- nak reformja, egészségmegőrzés. A meghirdetett és megoldandó célok­kal egyetértünk. Nagyon hiányoljuk ugyanakkor, hogy nem kapott önál­ló címet a feladatok sorában a me­zőgazdaság és a vidékfejlesztés ügye. A nagy vesztesek megint a pe­rifériára szorultak az üzenetek sorá­ban. Nem jártak jobban az önkor­mányzatok sem. Pedig ők, több mint 3000-en, hétköznapjaink alakí­tói, nagy bajban vannak. Ha nekik ­a helyi közhatalomnak - egy kicsit jobban menne, az egész országnak jobb lenne. A megkésett kormány- program kiemelt céljaival kapcsola­tosan szeretnénk megjegyezni, hogy a részletek­ben bújik meg az ördög. A be­széd csak a „tar­talomjegyzéket” ismertette. Majd ha látják, hogy mit jelent a hét­köznapokban az „emberek egész­ségi állapotának javítása”, „az időskorúakról való fo­kozottabb gondoskodás”, „a mun­kahely biztonsága”, az „esélyterem­tés” stb. és mindez kiegészül az ag- rárium és a vidék Magyarországa programjával is, a kisgazda társada­lom partner lesz a társadalmi vitá­ban, egy boldogabb, kiegyensúlyo­zottabb ország építésében. Várjuk a konkrét javaslatokat. A Független Kisgazdapárt Bara­nya megyei szervezetei, vezetői ál­lást foglaltak a miniszterelnöki be­széd mindhárom, alkotmányos ren­dünket érintő felvetésével kapcsola­tosan. Úgy ítéljük meg, hogy ezek közül az országgyűlési képviselők létszámának csökkentése és a köz- társasági elnök nép általi megvá­lasztása régi óhajunk beteljesedését jelentheti. Hisszük azt, hogy jóval kisebb létszámú parlament sokkal hatékonyabb lehet. Hisszük azt is, hogy egy modem demokrácia nem létezhet második kamara nélkül. Az érdekképviseletek, a régiók vezetői, az egyházak képviselői, a nemzeti és etnikai kisebbségek intézményes fóruma kell legyen a felsőház. Mivel ők egyéb tisztségükből adódóan is választottak és fizetettek, a felsőház is olcsóbb lenne. Némi sandaságot vélünk felfe­dezni a köztársasági elnöknek az or­szág polgárai általi választásában. A nagyobb koalíciós partner első szá­mú vezetője vélhetően belátta, sze­mélye - múltja miatt - nem kapja meg a parlament általi választáskor a kisebbik koalíciós partner támoga­tását. A szocialisták pedig nehezen tudnák elviselni, hogy az SZDSZ je­löltjére szavazzanak a T. Házban. Mivel a kormánykoalíciónak adott a többsége a parlamentben, nehéz a világ előtt elfogadtatni, hogy képte­lenek köztársasági elnököt választa­ni. Ezért inkább döntsön a nép. A Független Kisgazdapárt áll elébe. Es végül, de nem utolsósorban szeretnénk szólni a miniszterelnöki beszéd legellentmondásosabb ré­széről, a parlamenti pártok európai uniós közös listájáról. A javaslatnak rossz üzenete van a vidék társadalma felé: A vidék né­pének eddig sem volt beleszólása a pártlista összetételébe. Azok a pilla­natnyi állás szerint nem a „végek” képviseletét tükrözik egyik parla­menti párt esetében sem. Még rosz- szabb lenne a helyzet, ha a listák eleje egy „közös listába” tömörülne. A másik aggályunk, hogy ilyen ja­vaslattal már áüt elő baloldali politi­kus - Rákosi Mátyás. Rákosi ezzel szerette volna előre biztosítani, hogy az 1945. októberi választás ne hozzon a kommunista párt számára kellemetlen meglepetést. Mint tud­juk, hozott. A Független Kisgazdapárt Bara­nya megyei szervezetei vezetői úgy ítélik meg, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök országértékelő be­széde legnagyobb erénye egyben a legnagyobb hibája is: megkésett. A kormányzati ciklus csaknem fele le­ment, a „nyitásnak” nem kedvez az előttünk álló megszorítások hosszú sora és a gazdaság jelenlegi állapota. Németh István, Komló, Hattler Ferenc, Szentlőrinc, Brückner Tibor, Pécsvárad, Farkas Zoltán, Mohács, Tamás István, Pécs, Grim Ferenc, Királyegyháza, dr. Kurucsai Csaba, Pécs

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom