Új Dunántúli Napló, 2004. február (15. évfolyam, 31-59. szám)

2004-02-28 / 58. szám

2004. Február 28., szombat HITÉLET 9. OLDAL Jövőnk reménységei Holnap a katolikus iskolákért gyűjtenek a templomokban. A Magyar Püspöki Kar körlevélben fordult a hívekhez: támogas­sák az iskolákat! Ebből a körlevélből közlünk részleteket. A rendszerváltás óta eltelt időben felállt Magyar- országon a katolikus oktatás egész rendszere az óvodától az egyetemig. Nem azonos arányban vannak jelen az egész ország területén, így még szükséges lehet új iskolák alapítása is, de lénye­gét tekintve a katolikus oktatás rendszere már ki­alakult. Figyelmünk a minőség megújulására kell, hogy irányuljon. Nézzünk néhányat a katolikus oktatás fontos feladatai közül:- Az egyházi iskolák egyházi közösségek le­gyenek, melyek élik és átadják a hitet. A katoli­kus iskola nyíltan vállalja a katolikus hitet, em­ber- és világképet, s az ebből fakadó erkölcsi igé­nyességet. Ezt csak elkötelezett emberekkel lehet megvalósítani. Viszont ha egy keresztény iskola valóban az, akkor rendelkezik az oktatás-nevelés egész terü­letén egy plusz erőforrással: a hit, a lelkiismeret, a „másokért való-ság” elve, a hazaszeretetre, a nemzeti kultúra megbecsülésére nevelés a sze­mélyes és kollektív példa által. Ami legjobban hi­ányzik, az a hitét felnőtt módon ismerő, azért ki­álló, amellett elkötelezett hívő keresztény. Ennek A pécsi Szent Mór Iskolaközpont Zavaros elképzelések Az SZDSZ-nek az egyháztámo­gatással kapcsolatos javaslatára reagálva, amely szerint az egy­házak hitéleti tevékenységét ne támogassa az állam, Gulyás Kál­mán, a Miniszterelnöki Hivatal egyházügyi államtitkára azt mondta: az egyház-finanszíro­zás esetleges reformja során kö­rültekintően kell eljárni és figye­lembe kell venni azt is, hogy er­ről magyar-vatikáni nemzetközi szerződés rendelkezik. Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök szerint nem biztos, hogy éppen az SZDSZ ál­tal felvetett - általa luftballon­nak tartott - ötlettel kell szétvá­lasztani az egyházat és az álla­mot, ennél szerinte lényegesen mélyebben kell megvizsgálni a kérdést. A püspök utalt arra, hogy a vallásos emberek jelen­tős része idős, nyugdíjas, tehát nincs felajánlható adója. Zoltai Gusztáv (MAZSIHISZ) zavarosnak tartja az elképzelést és nem támogatja. Hafenscher Károly, az evan­gélikus egyház szóvivője kije­lentette: számukra eddig sem volt kérdéses az állam és az egy­ház teljes szétválasztásának el­ve, ezért mindig nyitottak vol­tak az egyház-finanszírozás mindenki számára elfogadható, végleges megoldásának kimun­kálására. Veres András püspök, a Ma­gyar Katolikus Püspöki Kar tit­kára szerint az SZDSZ-es elkép­zelés egyedül arra alkalmas, hogy azokban, akik valamilyen oknál fogva előítéletesen véle­kednek az egyházakról, ellensé­ges érzelmeket keltsen. A szocialista párti Kósáné Ko­vács Magda nehezményezi, hogy Demszky Gábor nem egyeztetett a szocialista párttal. A politikus emlékeztet rá, hogy az egyház-finanszírozás jogi hát­terét megteremtő vatikáni meg­állapodás az előző MSZP- SZDSZ-koalíció idején született. megalapozása kell, hogy katolikus is­koláink egyik igen fontos feladata le­gyen.- Egy katolikus szülő mondta: ami­kor beírattam fiamat egyházi iskolába, egy célom volt: hogy hívő, keresztény, becsületes ember legyen. Ha pedig van hozzá tehetsége, akkor azt is bontakoz­tassa ki, mint talentumot, minél job­ban. Ebben az értelemben kell, hogy is­koláink „elit iskolák” legyenek, hogy emberségben, keresztény hitben elit fi­atalokat neveljenek. Akik segítik a gyöngét, megértik a fogyatékost, vagy­is akik valóban emberek és kereszté­nyek. De ugyanakkor minden lehető­séget meg kell adni, hogy talentumait a mi iskoláinkban is minden gyermek úgy kamatoztathassa, hogy „sokszoros termést” hozzon.- Iskoláink gyermekközpontúak. Nem a gyermeknek mindent megen­gedő „kiszolgálói” értelemben, hanem a keresztény szeretetből fakadó igé­nyes követelmények következetes megvalósítása értelmében. A szülők egy jó része elvesztette tekintélyét gyermekei előtt, a szülői hivatást feladva, gyer­mekei kegyeiért versenyez pénzzel, mindent megengedő magatartással. Sok szülő így - szándéka ellenére - mindent megtesz, hogy gyermekét félrenevelje, s ennek eredménye­ként felnőtt gyermekeit végleg elveszítse. Amikor II. János Pál pápa Párizsban járt, egy fiatal így nyilatko­zott a vele való találko­zásról: „Legnagyobb élményem az volt, hogy először találkoz­tam a Szentatya sze­mélyében olyan , em­berrel, aki komolyan vett minket, mivel mert követelményeket támasztani.” Katolikus intézmények Baranya megyében két katolikus gimnázium, 4 katoli­kus általános iskola és két katolikus óvoda működik. Gimnáziumok: A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma (Pécs): 21 osztály, 760 diák. A Szent Mór Iskolaközpont Gimnáziuma (Pécs): 8 évfo­lyam, 12 osztály, 230 diák. Általános Iskolák: A Szent Mór Iskolaközpont Általános Iskolája (Pécs): 8 évfolyam, 17 osztály, 355 tanuló. Szent Margit Általános és Zeneiskola (Pécs): 5 évfo­lyam, 9 osztály, 168 tanuló. Boldog Gizella Általános Iskola (Mohács): 8 évfolyam, 8 osztály, 228 tanuló. Szent Imre Általános Iskola (Siklós): 8 évfolyam, 11 osztály (3 speciális), 165 tanuló. Óvodák: A Miasszonyunk Női Kanonokrend óvodája (Pécs): 6 csoport, 158 gyermek. Boldog Gizella Katolikus Óvoda (Mohács) 54 gyermek. Mikor megkérdezték a Szentatyát: nem fél- e, hogy az Egyház kemény erkölcsi követelmé­nyei elriasztják a fiatalokat, a Szentatya így vá­laszolt: Jobban bízom a fiatalokban. S az Egy­ház nem kemény, hanem igényes követelmé­nyeket támaszt velük szemben.”- Katolikus iskoláink szembeszállnok a fo­gyasztói társadalom bálványaival a hasznossági szemlélettel, az erkölcstelenséget gyakran nyíl­tan hirdető és kívánatosnak bemutató médiu­mokkal és közgondolkodással. Ehhez bátorság kell. Mécs László írta: „a pisztrángoktól én azt tanultam, hogy szemben úsznak ők az árral...” Mintha a korszellemtől, a média hatalmától szinte „megbabonázva” len­nénk sokszor. Pedig „... a kisebbrendűségi ér­zéssel megvert apostol - nem apostol többé...” (Prohászka püspök). A Magyar Katolikus Egyház úgy tekinti isko­láinkat - az óvodától az egyetemig -, mint amik az egyház legdrágább kincsei, jövőnk re­ménységei. Adja Isten, hogy katolikus iskolá­inkban olyan fiatalok nevelődjenek, akik áldás lesznek a világnak. Emlékeztető NAGYBÖJT időszakában a hagyományoknak megfelelően minden héten pénteken 3 órakor keresztúti ájtatosságot tartanak Pécsett a Kálvá­rián. Rossz idő esetén a Belvárosi templomban. A PÉCSI Ferences templomban nagyböjt min­den péntekjén reggel 6-tól 8-ig és délután 3-tól 5 óráig gyónási lehetőség van. A város fiatal pap­jai felváltva állnak a gyónók rendelkezésére a templom gyóntatófolyosóján. MERRE keressem a szabadítót? - címmel tart vetítést a Hetednapi Adventista Egyház ma, szombaton este 6 órakor a Buzsáki utca 5-ben. ACADEMIA APERTA. A Püspöki Hittudományi Főiskola tanárainak nyilvános előadássorozata keretében március 4-én, csütörtökön este 18 órakor vendégelőadóként Peterdi Dániel refor­mátus esperes tart előadást „A református egy­ház teológiai és egyháztani sajátosságai” címmel a főiskola 4-es előadójában. (Papnövelde u. 1.). SÜMEGI ESZTER jótékonysági zenés áhítata a mohácsi református templomban március 6-án 16 órakor kezdődik. Közreműködik Dorman Aliz magánénekes (Budapest), a Duna Rézfúvós Quintett (Mohács), Bosnyák Roland kürt (Mo­hács), Dobosné Horesnyi Mónika zongora (Mo­hács) . A hangverseny bevételét a templom orgo­nájának renoválására fordítják. KATOLIKUS papi találkozót tartottak február 21-én, szombaton a Lakiteleki Népfőiskolán. Mintegy száz meghívott vendéget Lezsák Sándor országgyűlési képviselő köszöntötte. Az esemé­nyen megjelent Bábel Balázs, a Kalocsa-Kecske- méti Főegyházmegye érseke és Bíró László, a fő­egyházmegye segédpüspöke, a Központ Papne­velő Intézet rektora. Semjén Zsolt, az előző kor­mány vallási ügyekért felelős helyettes államtit­kára, a KDNP elnöke és Vladimor Filo, rozsnyói koadjutor (segédpüspök) tartott előadást a kato­likus egyház életének időszerű kérdéseiről. AZ ÖKUMENIKUS imahéten tapasztalt nyitott­ságra válaszolva - Spányi Antal megyés püspök meghívta a püspöki palotába a történelmi egy­házak képviselőit, akik Székesfehérváron szol­gálnak. A lelkipásztorok, lelkészek, elöljárók megtekintették a palotát, az egyházmegyei gyűj­teményt, a püspöki könyvtárat, levéltárat, egy­házmegyei kiállítást. Spányi Antal püspök kö­szöntője után Ittzés János evangélikus püspök, Tardy György református püspöki titkár és Mé­száros Kálmán baptista elnök hangsúlyozta az ilyen jellegű találkozások fontosságát. A „bombaharang” A II. világháború kellős közepén, 1943. június 6-án dr. Eszter- gár Lajos polgármester Jézus Szentséges Szívének védelmébe ajánlotta Pécs városát. A szentmisét Virág Ferenc megyés püs­pök mutatta be. 1944-ben már sűrűn húztak át a város fölött az amerikai bombá­zók Budapest és Németország fe­lé, közeledett, majd áthaladt a front, s Pécs az egyetlen magyar város, amelyet a háború megkí­mélt. Csupán egy sérült Liberator dobta le bombaterhét a város szé­lén Pécs és Mecsekalja-Cserkút között. Nem robbantak fel. Szendrő József MÁV pályael­lenőr talált rá. A tűzszerészek azonnal hatástalanították. Talán az ő ötlete volt, hogy a bomba kúpjából harang készüljön az 1944-ben félkészen hagyott, vako­latlan kertvárosi Szent Erzsébet templom csonka tornya részére. Az üres bombatestet elszállították a bőrgyárba. A gyár műhelyében Ludwig József lakatosmester le­vágta a bomba kúpját, az alsó élét kiperemezte, tartó- és húzó szer­kezetet, harangnyelvet készített. Ipari műemlék a harang ellensú­lya, amely a bőrgyári gőzkazán biztonsági szelepének az ellensú­lya lehetett. ívhegesztő pisztollyal ráírta: „Szent Erzsébet - a béke hírnöke -1946.” Bőrgyári ácsok a csonka to­ronyra haranglábat ácsoltak és ar­ra helyezték. A harangszentelés 1946-ban volt. „Testileg böjtölvén... )) Bodogán László A keresztény hívek számúm e héten kezdődött meg az egyházi év egyik legfontosabb időszaka, a nagyböjt. Ebben a húsvétot megelőző hét hétben különös figyelemmel tekintünk Jézus Krisztus földi életére, annak is az utolsó napjaim: szenvedésére, kereszthalálára és feltá­madására. A böjt arra szolgál hogy az ő életének események felidézve közelebb kerüljünk a szent titkokhoz, mé­lyebben, valóságosabban átéljük azokat. A böjtölés nem öncélú tevékenység, nem teljesítmény-hajhászás, hanem eszköz, segítség ahlwz, hogy a lényeges felé for­duljon az ember figyelme és a lényegtelent hagyja el A valamiről való lemondásnak az az értelme, hogy a hi­ány megtapasztalásakor Isten jusson az ember eszébe, az „űr" Vele töüődjön be. A nagyobb erőfeszítéssel járó dolgok rendszeres véghezvitele nagyszerű alkalom arm, hogy ne minden­ben a saját akaratát keresse és valósúsa meg. A testi böjtben a hívő ember tartózkodik bizonyos ételektől, italoktól, bizonyos cselekedeteket visz véghez, melyet korábban nem tett vagy nem olyan intenzitással, fontossággal tartott meg. Ez mind szép és nemes cse­lekedet, de igazi lelki értéke akkor lesz, ha mindezt kiegészíti - beteljesíti - a lelki böjt. A lelki böjt az, amikor a lélek megtartóztatja magát a rossz gondolatoktól szavaktól, cselekedetektől. A gonoszsággal való szakítás és a nyelv megfékezése; a kívánság megtagadása és a vágyak korlátozása; a rágalom, a hamis beszéd és a hazugság kerülése -ez az igaz és szívesen fogadott böjt. Mindezt nembúslakodva, savanyú ábrázoltai, szenvedve kell megten­ni, hanem azzal az őszinte örömmel, hogy a test és a lélek megfékezése az ember egész lényét közelebb viszi az Üdvözítőhöz. Ne kövessük az Úr ke­resztjének ellenségeit - istenítvén a földi javakat, hanem szolgáljuk igaz önmegtagadással a mi lelkünk Üdvözítőjét, aki győzelemre segít minket a bennünk lakó gonoszsággal szemben. „Testileg böjtölvén, atyámfiai, böjtöljünk lelkileg is: törjük szét az igaz- talanság büincseü, távolítsuk el a múlandóság konok kívánságát, ...ad­junk kenyeret az éhezőnek, ...hogy Krisztus Istenünktől dús kegyelmet nyerjünk". (Ének a böjt kezdetén) Bodogán László parókus Égbe kiáltó gaztettek Dr. Jurányi György kertvárosi templomépítő plébános, majd Gergely Antal és Siklósi László plé­bánosok minden nap bármilyen időjárásban reggel 7-kor, délben és este 7-kor elmentek harangozni a távoli családi házban lévő ideig­lenes plébániahivatalból, ahol a lakásuk volt. Az 1950-es években a hatalom mozivá akarta átalakítani a temp­lomot, de ezt az elképzelést a kert­városi hívek megakadályozták. Gergely Antal plébános a kert­városiak adományaiból és Siklósi László plébános svájci gyűjtésé­ből az 1960-as évek második felé­ben Mecséri István plébános ve­zetésével Várbíró Miklós építész- mérnök tervei alapján a templom építése, bővítése és berendezése befejeződött. Két új bronzharan­got kapott. Az érces hangú „bombaharang” 20 évi szolgálata után a padlásra került és feledés­be merült. „Ki akarjuk tárni a kapukat a sok millió nehéz sorsú kisgyermek előtt, akiket az illegalitás árnyéká­ban meghúzódva a kizsákmányo­lás réme fenyeget, akiknek testét és lelkét meggyötörték a háborúk, az éhség, a család hiápya. Vajón mi lesz ezekből az utcán kóborló, el­hagyott gyermekekből? Sikerül-e valaha felnőniük? - Megrázó sorok a Fides hírügynökség jelentésében. A dokumentum leszögezi: a vi­lág 25 országában gyermekek több mint 15 százaléka nem éri meg az ötéves kort. Édesanyja terhesség alatti alultápláltsága következtében mintegy 20 mülió kisgyermek köz­vetlenül születése után meghal. A tragédia elsődleges okai a hasme­nés, kanyaró, tetanusz, szamárkö­högés és tüdőgyulladás. 2000-ben legalább 600 ezer 14 éven aluli gyermeket fertőzött meg az AIDS. Jelenleg másfél millióra tehető a HIV-fertőzött gyermekek száma. Rendkívül magas az AIDS követ­keztében szüleit elvesztett kiskorú- ' ak aránya is: a 13 millió árva nagy része Afrikában él. Az alultápláltság világszerte 800 millió embert sújt, s esténként mintegy 200 mülió kisgyermek tér nyugovóra az éhség okozta gyo­morgörcsökkel. Az elégtelen táplál­kozás meghatározó oka 13 mülió öt éven aluli kisgyermek halálának. Az oktatáshoz mindenkinek jo­ga van, s mégis ma vüágszerte 120 millió embert megfosztanak az ele­mi oktatáshoz való jogától. A hát­térben az adott országok helyzete áü, hiszen sokhelyütt az iskola nem kötelező érvényű, nem ingyenes és 1993 júni­usában, az 50 éves jubi­leum alkal­mából a vá­ros megújí­totta a fel­ajánlását Jé­zus Szentsé­ges Szíve ol­talmába és ezt 2003. jú­nius 27-én megismétel­te. A felajánló imát most Mayer Mihály megyés püspök mondta a hívők sokasága előtt. Az ünnep előtti héten eszembe jutott, hogy az 1943. évi felajánlás­nak van tárgyi emléke - a „bomba­harang”. A templom padlásán megtalál­ták. Nagyon szennyezett és rozsdás áüapotban volt. Pap Gábor mérnök irányításával és személyes munká­jával letisztították, majd elszállítot­nem mindenki számára hozzáfér­hető. Az iskolai oktatásból na­gyobb részt a lányok vannak kire­kesztve - 65 millióan míg a fiúk­nál ez a szám 56 millióra tehető. Több mint 300 ezer 18 éven alu­li gyermeket használnak föl kato­naként háborús konfliktusokban. Többségük 15 és 18 közötti, de vannak köztük 10 éves katona­gyermekek. Burmában az akna­mezőkre küldik őket, s ott kell fut­niuk. Az elmúlt tíz évben kétmillió gyermek vesztette életét a hábo­rúkban, s további 6 millióra tehető az öldöklések közepette megrok­kant kiskorúak száma. Minden évben egymillió kis­gyermek váfik az emberkereske­delem áldozatává. Ők korunk rab­szolgái, a szexipar kizsákmányolt- jai, az olcsó munkaerőforrás, vala­mint a házicselédek. A legszeren­csésebbeket örökbe fogadják, de sajnos nem ritka, hogy a gyerme­kek titokzatos körülmények kö­zött eltűnnek és megölik őket, hogy aztán illegális utakon szerv­kereskedelemben kerüljenek érté­kesítésre. A szégyenletes árlista a piac igényeihez igazodik: 50 ezer eurót ér egy egészséges újszülött kisfiú, 30 ezer euróba kerül egy máj. Az ülegális gyermekkereske­delem évi 1,2 milliárd dolláros for­galmat bonyolít le. II. János Pál pápa a közelmúlt­ban kijelentette: „Az éhhalálra és a szegénység előidézte betegségek miatt halálra ítélt gyermekek millió­inak kiáltása szívszaggatóbban hal­latszik és mindenkihez szól”. A bombaharang a kertvárosi templomban FOTÓ: LÖLFFLER P. ták a Széchenyi téri ünnepségre. Je­lenleg szépen megtisztítva, kis ácsolt haranglábon a kertvárosi templom bejáratánál a belső tér­ben kapott méltó helyet. Szöveges tábla örökíti meg majd a háború után készült első harang történetét. 1946-1956. között a bé­ke hírnöke volt, érces hangjával hívta a hívőket és dicsőítette az Is­tent. Tárgyi bizonysága a kérő ima és hit erejének.______merzay László

Next

/
Oldalképek
Tartalom