Új Dunántúli Napló, 2004. január (15. évfolyam, 1-30. szám)
2004-01-11 / 10. szám
2004. JANUAR 11. BARANYA 3 Előkerült a fél éve elveszett rackanyáj A téli élelemhiány előcsalogatta a tavaly tavasszal Pécs határából eltűnt juhnyájat. A Zobákon megkerült, közösségüket az embertől függetlenítő birkák makkegészségesek. Kedves meglepetéssel kezdődött az esztendő a Pécs külterületén gazdálkodó Húros Tamás Komád egészségügyi vállalkozó számára: előkerült a több mint fél esztendeje elveszett nyája. Manapság az értékes, elveszett javak előbukkanása már önmagában is rendhagyónak minősíthető, ebben a történetben azonban több egyéb érdekesség is akad. Különösen olyanok számára, akiknek nem ismerős az ősi magyar fajtának számító, ma már ritka racka juh, s nem tudják, hogy ez a mindig is nomád körülmények között tartott és tenyésztett félénk birka az antilopokhoz hasonlóan ügyes és gyors a futásban. Ezen tulajdonságaikat nekünk is Húros Tamás Konrád mesélte el, aki csak hobbiból foglalkozik juhtenyésztéssel. Mindenekelőtt az ősi magyar haszonállatfajták, illetve a kutyák érdeklik. Pécs külterületén közel tízhektáros terület tulajdonosaként baráti tanácsra, a fűnyírás kiváltása miatt kezdett bele a juh- és a kecsketartásba. A nagy terület kaszálása ezzel ugyan nem oldódott meg, viszont szisztematikus válogatással, az ország mindössze már csak néhány rackatenyésztőjétől olyan példányokat szerzett be, amelyek az - ennél a viszonylag kis termetű fajtánál - átlagosnál nagyobbak, súlyosabbak, vagyis 70-90 kilósak. Ilyenekből kerekedett 35 példányból álló nyája, amely tavaly tavasszal egy szépnek aligha nevezhető napon a bekerített területről eltűnt. Mivel a kaput nyitva találták, erősen feltételezhető, hogy valakik megpróbálták elhajtani a juhokat. Az a kutatás elején kiderült, hogy a tolvajok akciója a megriasztott állatok reagálása miatt aligha sikerülhetett maradéktalanul, hiszen a nyomokat követve a bárányokat rövid idő alatt megtalálták. így csak 25 felnőtt birka került A nyáj legfiatalabb tagja néhány napja, az erdőben született FOTÓ: T. L az elveszettek listájára. Gazdájuk mindenfelé érdeklődött a jellegzetes szarvú birkák után, újsághirdetést is feladott a Dunántúli Naplóban. Úgy tűnt, hiába. Végül mégis a hirdetés segített az állatok és gazdájuk egymásra találásában. Több mint fél év múltán, néhány hete, Zobák környékén, egy erdős domboldalon fedezték fel a nyájat. A bejelentés valóságtartalmáról a hosszúhetényi erdész is meggyőződött, a juhok a vadetetőknél bukkantak fel. A vadász emlékezett a fél évvel ezelőtti különös újsághirdetésre. Mivel a félénk rackák esetében semmiféle más megoldás nem jöhetett szóba, pénteken tíz kilométer távolságból, nyolc hajtó közreműködésével kellett hazaterelni a nyájat. A nehéz terepen végrehajtott túrát sikerrel teljesítette az erdőben született új jövevény, egy mindössze néhány napos kisbá- rány, valamint egy kecske is. A nyáj a nomád körülmények között 25-ről 17 felnőtt állatra fogyatkozott, de a megmaradt 7 makkegészségesek.- Végül is úgy éltek, ahogy haj dán évszázadokon át tartották a faj tájukat - magyarázza a megken tek bizonyítványát boldog gazdijuk. - Annak idején kutyák feli létével egészen télig kint mara és legeltek a szabad természetben csak a tél beálltával hajtották in őket a karámba. DUNAI i Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából ÁGOTA nevű kedves olvasóinkat. A Nap kél 7.29, nyugszik 16.15 órakor Hírek, tudósítások, események közölhetők 14-16 óráig az 505-000-ös telefonon. Hírszerkesztő: Dunai Imre Ágota. A görög eredetű Agatha névből ered, jelentése: jó. Védőszentje: Szent Agatha 3. századi vértanú lány. Virága: a fehér szegfű. VÍZÁLLÁS Mohács 93 cm, apadó, 0,7 fok, Őrtilos -60 cm, apadó, 1,0 fok, Barcs -76 cm, áradó, 1,7 fok, Drávaszabolcs 35 cm, áradó, 2,0 fok. üJesiel Mobil hívószámunk: 06-30/247-0001 INTERNET Napi szemelvények olvashatók a Dunántúli Naplóból az interneten: www.dunantulinaplo.hu Eldugott ládák a Mecsekben Elrejtett ládikák és vadászaik jelentek meg a Mecsekben, itt is megkezdte ugyanis hódító útját egy amerikai játék, amely a geocaching nevet viseli. Az akció lényege egy izgalmas, technikai segédeszközökkel kombinált kutatás - ráadásul a jó levegőn. Hegyekben bóklászó csapat, kis elektronikus mütyürrel, egy-egy kis ládikát keresgélve - ne lepődjünk meg, ha kirándulásaink során a Mecsekben találkozunk velük. Ők is hívei a Magyarországon is terjedő geocaching nevű hobbinak, sportnak. Mi is a geocaching, amelynek magyar neve még nincs? Egy Amerikában kitalált játék, amely során valaki egy ládikót rejt el tetszőleges helyre, beméri a pontos földrajzi koordinátáit, majd ezt az adatot az internet segítségével nyilvánosságra hozza. Ezután mehet a vadászat, az adatok megismerése után a keresők nekivágnak, hogy megtalálják a dobozkát. A sporthoz egy GPS nevű műszerre van szükség, amelyből az egyszerűbbek pár ezer forintért beszerezhetők, túraboltokban is árulják. Ennek segítségével mérhetőek be a földrajzi hosszúságok és szélességek - azaz a láda adatai. (Drágább változataik autókban, vitorlásokon segítik a tájékozódást.) A geoládá- ban van egy jelszó, amely segítségével az internetes honlapon be lehet bizonyítani, valóban megtaláltuk a dobozt. Olykor van benne ajándék is, amit el lehet vinni, de a keresők etikettje, a cachikett szerint ilyenkor illik hagyni is valamit benne a következőknek. Ez persze csak a játékszabály dióhéjban, a ládakutatók számos más érdekességgel is dúsítják a programot. A Mecsek az egyik legkedveltebb hely a kutatók között, több esetben a csoport magyar honlapján, a www.geocaching.hu-n is találkozhatunk vele. A különleges hobbi nemcsak érdekes, sportnak sem utolsó, hiszen olykor igen sokat kell gyalogolni is, ráadásul a természet is megismerhető. Ny. Sz. Divat a saját ké ^eslap Már több mint két tucat baranyai településnek van postai forgalmazásban is árusított helyi képeslapja. Nem egy esetben a posta az önkormányzattal közösen gyártatott lapokat. Három éve először készült tájjellegű lap „Kelet-Mecsek” elnevezéssel, Magyaregregy, Kárász, Mánia, Vékény települések képanyagával. Az önkormányzatok azonban jobban kedvelik, ha csak a saját településüket ábrázolja a lap, így viszont drágább. Falutörténeti emlékként persze mindenképpen szép emlék egy sajat anziksz. Jelenleg kapható - legalább egyféle - helyi képeslap Pécsről, Komlóról, Mohácsról, Siklósról, Szigetvárról, Bólyról, Harkányról, Pécsváradról, Szentlőrincről, Villányról, a községek közül Abaligetről, Dunaszek- csőről, Hidasról, Hosszúhetényről, Kárászról, Mániáról, Magyareg- regyről, Magyarhertelendről, Me- cseknádasdról, Nagynyárádról, Nagypeterdről, Orfűről, Vékény- ről, az utóbbi két év bővüléseként pedig Nagypallról, Pogányról, Szászvárról, Szederkényről, Újpet- réről. A Baranya megyei postahivatalokról készült összegzésen kívül találhatunk még többféle ko- zármislenyi képeslapot, amelyek fényképeit pécsi fotóművész készítette már 2001-ben. Legutóbb, a múlt év végén Szentlászló önkormányzata készíttetett a falu címerével ékített képeslapot, amelyen a falu sportcentruma, tájháza, valamint Szent László király köztéri szobra látható. D. I. Díszmadár- és kisáli.at-kiállítás Pécsett. Mintegy kétezer szárnyas és kisállat látható azon a háromnapos bemutatón amelynek a Felsőmalom utcai piac csarnoka ad otthont. A látványos rendezvényen különböző díszgalambokat, baromfikat, nyulakat láthatnak az érdeklődők, a kiállítás eredményhirdetése és díjkiosztója ma kora délután lesz. fotó: laufer László A kutyaszerető gyepmester Az elkóborolt kutya befogásához nem kell sem dróthurok, sem más eszköz, csupán két kéz. Az egyik, amelyik hív, a másik, amelyik simogat - vallja a komlói gyepmester, Mester Ferenc. Az állatbarát férfi nyolc év után is nehezen viseli, ha egy végleg gazdátlanul maradt eb elaltatásához állatorvost kell hívnia. A gyepmesterség nem tartozik az emberek által legkedveltebbnek tartott szakmák közé. Tartalma - természetesen nem minden ok nélkül - meglehetősen negatív. Ezen próbál változtatni a maga módján Mester Ferenc. Az elvált, 43 éves komlói férfi, aki 16 éves fiát 13 esztendeje egyedül neveli, a munkanélküliségnek köszönhetően lett főállású kutyabefogó.- Hivatásos gépkocsivezető voltam, ám a cég, ahol dolgoztam, 1990-ben megszűnt. Maradt a munkanélküliség, majd a közhasznú munka, míg ’90 őszén a közhasznúak csoport- vezetője lettem. ’95 májusában az önkormányzatnál felajánlották, legyek főállású gyepmester. Elvállaltam. Mester Ferenc leszögezi: soha, egyetlen kutyának sem okozott fizikai fájdalmat. Lelkit persze igen, de arról nem ő tehet. Mióta gyepmester, folyamatosan van saját kutyája, minden esetben a befogottak közül a leginkább megszeretett. Most éppen egy fajtatiszta terrier figyel szavára.- A gyepmesteri telepre évente 30-40 kutya kerül, ám többségükért jelentkeznek, vagy én keresek nekik új gazdát. Ennek ellenére 10-15 jószágnak nem marad más, mint 3 hét után a végleges altatás. Borzasztó, hogy mire a kutyus éppen kezd megbízni bennem, hiszen a barátkozáshoz kell 2-3 hét, kénytelen vagyok elaltat- tatni. Ezt nem lehet megszokni, hiszen ezek az állatok tényleg az ember legjobb barátai. Fordítva ez gyakran nem igaz. Deák Gábor Lázongó gimnazisták „Drákói szigorra váltott az igazgatónő” - panaszolják a mohácsi gimnazisták, és sorolják a sérelmeiket: szóvá teszi, ha a feszes farmer alatt tangát vél felfedezni a lányokon, azt is, ha kivillan a pocak a póló alól. A kötelező egyenruhaként újra bevezetett matrózblúz miatt is többen keseregnek. Puppi Julianna, a Kisfaludy Károly Gimnázium igazgatónője a „vádpontokon” derülve megjegyezte: - A látásom sajnos már nem olyan jó, hogy a nadrág alatt meglássam, mit viselnek a lányok, de őszintén szólva ezt soha sem ellenőriztem. Azt el tudom képzelni, hogy akadt, akinek az osztályfőnöke a rövid pólót, vagy inkább a köldökön villogó piercing látványát szóvá tette. Magam sem pártolom az intézményhez nem illő öltözéket, hiszen ez munkahely a diák számára, és nem diszkó vagy strand. Persze kitűnni lehet itt is, a tanulmányi előmenetellel, szorgalommal. Inkább ezek alkalmasak arra, hogy felhívják magukra a figyelmet a növendékek - összegezte a véleményét az igazgatónő. A matrózblúz hordásának újbóli kötelezővé tételével kapcsolatban elmondta, hogy elsősorban szülői kezdeményezésre született az a döntés, hogy a gimnázium több évtizede érvényes házirendjében foglaltak szerint a most tanévet kezdő lányoknak ünnepélyes alkalmakkor sötét szoknya és matrózblúz, a fiúknak sötét nadrág és fehér ing az öltözékük.- A 90-es évek közepe óta a végzős növendékek rendszerint hónapokig egyezkednek, milyen ruhakölteményt viseljenek a szalagavatón, a ballagáson, aztán a szülők többsége az ötletek megvalósításának elszenvedője. Anyagilag ugyanis kevesen engedhetik meg, hogy egy talán soha többet föl nem vett öltözéket finanszírozzanak. Általában az anyukák négyszemközt mondják el ezt a véleményüket, mert szégyellik a tehetősebbek előtt akár szülői értekezleten is megjegyezni. Ám ha több pécsi, és az országban még jó néhány, rangos középiskolában nem zsenánt a matrózblúz, nálunk sem lehet az - mondta Puppi Julianna. Berta M.
