Új Dunántúli Napló, 2004. január (15. évfolyam, 1-30. szám)
2004-01-11 / 10. szám
2004. JANUÁR 11. RIPORT Szülőszoba: 50-55Cb£zer forint A hálapénz miatt minden évben kitör egyszer a botrány, de a felszámolására egyelőre esély sincs. Amíg nem emelkedik drasztikusan az orvosok fizetése, addig legfeljebb regulák közé lehet szorítani, mint például Győrben, vagy be lehet feküdni egy magánkórházba. Ez utóbbiban ugyan nem kell lekenyerezni az orvost, viszont sokat kell a kasszánál hivatalosan fizetni. Nem csoda, hogy nagy vihart kavart a www.halapenz.hu - egy időre kiherélt - weboldal. A téma már évtizedek óta tabu, mindenki tudja, hogy van, de senki nem beszél róla szívesen. Most pedig még közszemlére is tették a tarifákat, és a szülész-nőgyógyászok betegekkel történő bánásmódját. Persze senki sem örül, ha rákerül az internetre, hogy ő előre 40-60-100 ezer forintot kér egy szülésért, s plusz öt-tízezret, ha ehhez külön be kell mennie a kórházba. Ez ugyanis bűncselekménynek számít. De hogy az utólag elfogadott pénz minek minősül, arról majd az ügyészség alakítja ki álláspontját az egészségügyi miniszter megkeresésére. A radiológusok, patológusok, aneszteziológusok egy része már eddig is nehezen viselte, hogy az ugyanolyan diplomával ■m■ Állami kórház Magánkórház 5-10 ezer 16 ezer 5-20 ezer 6,4 ezer 5-10 ezer 16 ezer 25-150 ezer 232-316 ezer OEP támogatott 50 ezer dolgozók a többszörösét keresik, mint ők. A fehér köpenyben persze mindenki egyforma, de amíg egy radiológus villamossal jár dolgozni, a szülész főorvos akár évenként is lecserélheti gépkocsiját. Kiszely Péter, a fehérgyarmati Szatmár-Bereg Kórház orvos igazgatója a VR-nek úgy fogalmazott: náluk az orvosok között nem téma a paraszolvencia, bár azzal tisztában vannak, ki az, aki visszautasítja, és ki fogadja el szívesen. S miután mindössze 60 orvos dolgozik náluk, nagyjából azt is tudják, ki, milyen anyagi helyzetben van. - Ez lelkiismereti kérdés. Sok olyan nem hálapénzes területen dolgozó orvost ismerek - én is ilyen vagyok, patológus -, aki nagyon szereti a munkáját, s nem lenne például szülész vagy sebész, hiába keresne sokkal többet. Az ilyen nem is féltékeny a többiekre - fogalmaz. A betegek azonban gyakran megbeszélik, hogy melyik orvosnak érdemes, és melyiknek szinte „kötelező” adni. A győri Petz Aladár Kórházban sajátos rendszer kidolgozásán törik a fejüket. Amint azt dr. Bugovics Elemér főigazgató a VR-nek elmondta, jövedelemarányosan osztanák szét a hálapénzt. A doktor listát vezet arról, hogy havonta mennyi pénzt kap a betegektől. Egy részét - amennyi a bruttó fizetése - zsebre teheti, s erről az összegről nem is vesznek tudomást. Az e fölötti összeget viszont három részre bontanák. 40 százalék marad az orvosnál, de ez után már adózna, 20 százalékot szétosztanak a munkatársak - például a kezelésben részt vett kollégák, ápolók, asszisztensek- között, a maradék negyven százalékot pedig az ősz tály működési költségeire fordítanák, vennének belőle fecskendőt, mosószert. A fő- igazgató mindezt egy \ példával il- | lusztrálta. % Ha keres egy szülész havi bruttó 300 ezer forintot, s egy hónap- ban 500 ezer forint hálapénzt adnak neki, akkor ebből 300 ezret zsebre tehet, a fennmaradó 200 ezerből 80 szintén az övé lesz, de ezt hivatalosan bejelenti és adózik utána, ugyanennyit kapna az osztály, és 40 ezer jutna a kollégáknak. A főigazgató szerint az új rendszert egy-két hónap múlva bevezetik. A Telki Magánkórházban nincs hálapénz. Az az orvos, nővér, ápoló, aki netán mégis elfogadna, azonnal adhatná le a fehér Szalay Kriszta színművésznő:- Szerencsére az első két gyermekem férjem orvos nagybátyja segítségével látta meg a napvilágot. A harmadik babánál megkönnyítették a dolgomat: egyértelműen közölték az összeget, amennyiért a szülést vállalják. Egyébként a honlapon szereplő átlagárnál kevesebbet kértek. Nagyné Windisch Szilvia: - Magánorvost választottam, s már a tanácsadáson megkérdeztem, hogy a szülés menynyibe kerül. Ő közölte, mi meg kifizettük; nagyjából annyit, mint amekkora összegről most beszélnek. Ezt korrekt megoldásnak tartom, mert így nem kerültünk kínos helyzetbe, hogy azon töprengjünk, mennyit adjunk, nem lesz-e túl kevés. A legtöbb hálapénzt a fővárosi, nagyvárosi klinikák és ismert nagy kórházak professzorainak, főorvosainak adják, egy kisváros kezdő doktorának jut a legkevesebb. Egy szülést kilenc hónapos terhesgondozással 50 ezer forint alatt sehol sem lehet megúszni, az átlagos díj 100 ezer körül van, de az összeg 200-250 ezerre is felmehet. Ez utóbbi esetben a nőnek nem kell várnia a vizsgálatok előtt, a legkorszerűbb eszközökkel hajtják végre a beavatkozásokat, a szülés idejére a legjobb - egy-két- ágyas - szobát kapja, és megilleti a kitüntetett figyelem. Aki kevesebbet ad, könnyen úgy járhat, mint az a kismama, akivel az egyik pesti kórházban közölte az orvosa, hogy a szülés díja 60 ezer forint, ha netán ügyeletben kerül rá a sor, akkor még 5 ezer. A baba világra jövetele után kérdőre vonta a szülőket: „és pelenkát miért nem hoztak?” ÍSMS5SSKÍÍÍ5ÍSÍ(SÍ«SSSS köpenyét, kényte- len lenne távozni. Ez persze nem véletlen, hiszen itt a betegeknek I az orvosi tevékenység teljes összegét ki kell fizetniük - vagy a saját zsebük- m bői, vagy egy önkéntes egészségbiztosítási pénztár, illetve valamely biztosító- társaság kasszájából -, a dolgozók pedig ebből a pénzből teljesítményarányos díjazást kapnak. Ez a fizetés jóval magasabb, mint az állami, ön- kormányzati orvosok fizetése; dr. Békési László általános igazgató lapunknak úgy fogalmazott, náluk európai színvonalon lehet keresni. A Telki Magánkórházban minden terhességi vizsgálatnak, kezelésnek, műtétnek, a szülésnek és a bennfekvés három napjának, amikor gyakorlatilag egy négycsillagos hotelszoba ellátását biztosítják - saját szobájában egyedül alszik, van fürdő-, szoba, tévé, telefon - tarifája van. A betegek 60 százaléka magyar - ők 20 százalékos kedvezményt kapnak -, a többiek külföldről érkeznek. Almási B. Csaba Czibulka Melinda: - Egyik barátunk ajánlotta a Schöpf-Mérei kórház orvosát. Vizsgálatonként ötezer forintot kért, majd közölte: a szülés 70 ezer forintba kerül. Az eljárást felháborítónak tartottuk, megváltunk tőle. A Semmelweis Egyetem II. klinikájának orvosához mentünk, aki előre nem kért semmit. 30 ezer forinttal háláltuk meg, hogy világra segítette Hunort. Neve áruvédjegy, mint bármely mosóporé Demján Sándor nevével bármit el lehetne adni Magyarországon, nem csak lakóparkot, üzletházat és sport- csarnokot, mosóport is gálni. Takács Ildikó szerint Magyarországon nem sok jól csengő márkanév van, de például Sugár András (Westel), Csányi Sándor (OTP) vagy Erdei Tamás (Magyar Külkereskedelmi Bank) neve akkor is márkanév lenne, ha nem a mostani székükben ülnének. Laki Péternek, a Laki Épületszobrász Rt. tulajdonosának egyszer egy ismerőse azt mondta: tudod, neked az a nagy szerencséd, hogy a céged neve egyben a te neved is, és ez a nagy hátrányod is.- Ez valóban így van - jelentette ki Laki Péter. - Én nem mehetek csődbe, nem tehetem kockára a cég jó hírnevét, és nem alakulhatok át, mint akármelyik Kukutyin Kft., hiszen a cég és én szinte egyek vagyunk. Nekem nincsenek részvényeseim, mindent a magam erejéből értem el, s ezt is kifejezi a Laki név. A vállalkozó szerint külföldön inkább díjazzák, hogy a cég nevében szerepel a tulajdonos neve is. Ám a dolognak veszélyei is vannak: ha ugyanis bármilyen probléma adódik, nemcsak a cég neve sározódik be, hanem az emberé is - illetve ugyanez igaz fordítva.- Demján Sándor márkaneve a gazdasági tevékenységéhez kapcsolódik, így amikor a Bank Centert építettük a Szabadság téren, emeleteket adtunk el különösebb hírverés nélkül. A Pólus üzleteit sem hirdettük meg, Magyarországon Demján Sándor, külföldön Peter Munk neve volt a garancia, hogy időben elkészül, és az üzemeltetési költségek korrektek lesznek. A Westend City hasonlóképpen készült el, miközben sokan nem bíztak benne, hogy 1 év 1 hónap alatt felépül, de a Demján név elég volt a Hiltonnak is. A szakember állítja, hogy a márkanév addig tündököl, amíg az a bizonyos személy pálya f u t á s a felfelé ível. Egy hibát lehet véteni, azt még lehet korriAzt már régóta tudjuk, hogy egy-egy termék márkaneve igen sokat érhet. Olykor még annál is többet, mint a gyár, ahol előállítják. Ám hogy az egyes emberek nevének is hasonlóképp piaci ára, értéke lehet, azzal még csak most ismerkedünk. Vehetünk olyan lakást, amelyet a Demján-csoport épít, díszíthetjük a lakásunkat Laki-gipszszobrokkal, járhatunk a Karinthy Színházba, amit az unoka igazgat, és vehetünk Liptai- vagy Jáksó- könyvet, amelyhez a két médiasztár csak a nevét adja. ■ Az egyik épülő budai lakóparkot Demján Sándor nevével hirdetik. S miközben a sok visszaélés miatt az emberek többsége bizalmatlan a lakóparkokkal szemben, itt már alig van üres lakás. Ezt megerősíti dr. Takács Ildikó, aki 29 éve dolgozik Demján mellett, ahogy ő mondja, „az árnyékában”.- Ahhoz, hogy egy név márka legyen, sok személyes pr-mun- kára van szükség, ahogy egy mosóport is „fel kell építem” - mondja dr. Takács Ildikó, aki egyébként a Reklám Világ- szövetség alelnöke is. A Karinthy Színpad is egy márkás név. A leghíresebb, a nagyapa, Karinthy Frigyes. Az apa, Karinthy Ferenc müveit is sokra becsüli az irodalomtörténet, míg a színházat az unoka. Márton vezeti, aki nemrégiben a család történetét is megírta. Eleinte a színházat Hököm Színpadnak hívták.- Ez a név is Karinthy Frigyestől származott - mondja Karinthy Márton. - A kerületbe 1988-ba költöztünk, s akkor már egyedül vezettem a színházat, de hét év telt el. amikor úgy éreztem, hogy most már kiírhatom a nevet. A kerületben akkor már volt szobor, emléktábla, utca, sőt egy OTP is, amely ezt a nevet viselte. Ám ha manapság azt mondják, hogy megyünk a Karinthyba, akkor a színházra gondolnak. József Attila életében a kultúra még nem volt áru, ma már az. Csak az a kérdés, hogy az eladhatóság miatt ne engedjünk túl sokat a színvonalból. Ez a színházban örök billegés, de a mi nevünk mérce is, tehát nagyon kell vigyáznom, hogy ne legyek méltatlan a családi örökséghez. Nemrégiben megjelent egy mesekönyv Szép álmokat címmel. Vígh Anita gyakorló anyuka és újságíró eleinte csak két kisgyermekének mesélt, majd ezeket a történeteket könyvbe szedte. A mostani már a negyedik kötete.- A kiadó a rajzfilmkészítő Rófusz Ferenc érdekeltsége, ők készítették Liptai Claudia műsorának főcímét is. Innen jöhetett az ötlet, hogy vállaljon szerepet a könyvben. Liptai szerkesztői munkája abból állt, hogy a száz történetből kiválogatott ötvenet. Anita szerint azonban nem lehet eltitkolni, hogy marketingfogásról van szó.- Sokkal többen felfigyelnek így a könyvre. Hogy eztán úgy emlegetik majd a művemet, mint Claudia könyvét? Igazából ez sem zavar.- Amikor a társasági törvény megszületett, én már öt éve tevékenykedtem a szakmában, mindenki így ismert meg. Tehát az élet hozta így, hogy a nevem lett a védjegyem, de nem bántam meg. Gálvölgyi Jánost sokszor kérik, hogy adja valamihez a nevét, de ő csak ritkán mond igent, s akkor is csak olyasmire, amivel maximálisan egyetért. Ilyen volt például az állatkert örökbefogadási akciója.Többször kérték reklámszerepre is, de ő olyasmi mellé, amihez nincs köze, nem áll.- Elektromos traktort nem fogok népszerűsíteni, ha soha az életben nem vezettem ilyet. Ez annak sem lenne jó, aki felkér rá. Egyszerűen hiteltelen lenne. Az ingek, és újabban a nyakkendők tervezése azonban egészen más dolog. Ez a színész számára inkább privát hobbi, hisz anyagi haszna alig van ebből. Igaz, ehhez nemcsak az arcát, a nevét adja, hanem a tudását is. Ő rajzolja meg az ingek fazonját, választja ki a nyakkendők anyagát - olyan ez számára, mint egy játék.
