Új Dunántúli Napló, 2004. január (15. évfolyam, 1-30. szám)

2004-01-10 / 9. szám

8. OLDAL POLITIK A I VITAFÓRUM 2004. Január 10., szombat A természet nem eladó! Nem hagyhatjuk szó nélkül A privatizáció és „kárpótlás" során sokszor nevetséges összegekért, de legalább is olcsón jutottak természeti területhez a licitáló polgá­rok. Ebben az esetben csak a terület aranyko­rona értékének megfelelő összeget kellett kifi­zetni, nem pedig a valós összeget, melyet a te­rület valójában ér. Ezt persze nehéz lenne kiszámítani, de pél­dául erdő esetében a fennálló famennyiség után lehet körülbelüli értékbecslést végezni. Ez az az érték, amit a tulajdonos sokszoros haszonnal véghasználatkor, gyérítéskor be­zsebel, ha a faanyagot eladja. Ezek a területek mint fatermesztő helyek és profitot hozó be­fektetések szerepelnek a közfelfogásban. A homogén akác- és nyárültetvények esetében nem is állunk távol az igazságtól, de a termé­szetszerű erdők esetében más a helyzet. Ha erdőgazdálkodásról beszélünk, akkor az erdőt mint élő, természeti rendszert teljes egé­szében kell kezelnünk. A benne élő növények­kel, állatokkal egyaránt. Nem beszélve, ha az erdő alatt sérülékeny talajtakaró, vagy érzé­keny karsztterület található. A pécs-abaligeti or­szágút mellett a közelmúltban kezdtek el kivág­ni egy ilyen magánerdőt, mely érzékeny karszt­területen fekszik, két jelentős víznyelővel. A víznyelők és barlangok Magyarországon tör­vény erejű védelmet élveznek. De ha a karszt- ról levágják az erdőt, mit ér a barlangok és víz­nyelők védelme? A talaj bemosódik, megválto­zik a felszín és így a felszín alatti - egyébként ivóvízbázis - karsztvízrendszer állapota is. A természetvédelem tehetetlen, mivel a terület je­lenleg még jogszabályilag nem védett, minden a törvények szerint történik. Egy ilyen érzé­keny területen fontos lenne az erdő fenntartása, de ha a tulajdonost erre kérnénk, vagy esetleg köteleznénk, állami költségvetésből kellene kártalanítani. Amire pedig paragrafus létezik ugyan, csak végrehajtási rendelet és pénz nem... » Gyakran hallani, hogy tervezik a nem vé­dett állami erdők privatizációját, magyarán a hazai erdők nagy része piaci áruvá válna. Eb­ben az esetben a fent említett problémák min­dennaposak lennének, a természetvédelem­nek semmi beleszólása nem lenne az erdőter­vezésbe, a védelmi problémák megoldásába. Az erdőgazdálkodás a vadászattal együtt a nemzetgazdaság bevételé­nek kb. 1%-át adja. Privati­zációval még ettől az állan­dó egy százaléktól is eles­nénk. Ha azt nézzük, hogy az erdő mint természeti rendszer micsoda felbe­csülhetetlen értéket képvi­sel, akkor elenyésző ez az egy százalék. Ezért az erdő­ket meg kell tartani állami tulajdonban és egy természetközelibb erdőgazdálkodással (pl. Pro Silva) meg kell őrizni ezt a nemzeti va­gyont, ezt az ökológiai rendszert, mellyel fele­lősök vagyunk unokáinknak is. A magánerdő tulajdonosok pedig gondol­kodjanak el azon, hogy az olcsón szerzett er­dejükből még úgy is sokmilliós hasznot húz­hatnak, ha egy kicsit áldoznak a természetvé­delem oltárán is, ezzel saját jövőjükbe fektet­nek be... De a hasonló problémák tömeges megjelenésének elejét vehetjük, ha az erdő­ket nem adjuk el. A természet nem eladó! Szatyor Miklós biológus, természetvédelmi szakmérnök PÁRTHÍREK Dr. Kékes Ferenc, a Pécs 1. sz. or­szággyűlési választókerület or­szággyűlési képviselője január 13- án (kedd) 16 órától képviselői fo­gadóórát tart Pécs-Vasason, a Ber- ze Nagy János Művelődési Ház­ban (Vasas, Szövetkezet u. 13.), il­letve január 15-én (csütörtök) 17 órától a pécsbányai Közösségi Házban (Debreczeni M. u. 24.). Dr. Hargitai János, a Mohács 5. sz. országgyűlési választókerület országgyűlési képviselője január 16-án 9 órától 11 óráig képviselői, fogadóórát tart Mohácson a Képvi­selői Irodában (Széchenyi tér 1.), illetve 11 órától Bólyban a Polgár- mesteri Hivatalban. Siska Imre elnök tisztelettel érte­síti a Pécs-Nyugat tagját és az ér­deklődőket, hogy ebben az évben összejöveteleiket minden kedden 16 órától tartják a KDNP Rákóczi út 50-ben levő székházukban. Herényi Károly lesz Siklós és Ma- gyarmecske vendége január 15- én. A képviselő 13.30-tól Siklóson vesz részt a térséget érintő problé­mákról, turisztikáról, az önkor­mányzatok költségvetéséről szóló fórumon. 16 órától az Ormánság felzárkóztatásáról polgármesterek táálkozóján vesz részt. Polgári értékek. Bencsik András, a Demokrata című hetilap főszer­kesztője a Fidesz és a polgári körök szervezésében január 13-án 18 órakor a kémesi kultúrházban tart előadást. w Új liberalizmus A má magyar politika zsákutcában van. Ennek fő oka, hogy a politiká erők - ez világszerte tapasztalható je­lenség - önazonossági problémákká küzdenek. Tony Blair awá nyerte meg a választásokat, hogy munkás­pártja jobbra fordult és konzervatív elemekkel dúsította programját; az if­jabb Bushról váasztási győzelme másnapján rögvest kimutatták, hogy szociáldemokrata; a szocialista Jospin és a szociádemokrata Schröder arra kényszerült, hogy a nyugat-európai jóléti álamok­ban megszorító intézkedéseket tegyenek, szét­bontsák a kiter­jedt szociális há­lót, ami minden­kor a konzerva­tív kormányok célkitűzése, hi­szen a gazdasági fellendülést segíti. Magyarországon is furcsán ala­kult egy-egy politiká erő hagyomá­nyos programja és a váós politiká gyakorlata közötti viszony. A konzer­vatívnak is nevezhető jobboldali kor­mány osztogatott, a báoldali elvont, s ez pont a fordítottja annak, ahogyan zajlani szoktak a dolgok. A Fidesz megemelte a minimábért és a vállal- kozásoknak evvel versenyhátrányt okozott, visszaállította az alanyi jo­gon jáó családi pótlékot, állami ga­ranciákat nyújtott mindenki számára a lakáshitelekre. Az MSZP privatizá, megszorít, életszínvonalat csökkent. Természetesen mindkét intézkedés- csomagra szükség volt, nem vádol­Dr. Bretter Zoltán Újjászerveződik a Kisgazdapárt 2003. október 11-én Bissén (Nagy Ferenc volt kisgazda mi­niszterelnök születésének 100. évfordulójára rendezett emléke­zésen) zászlót bontott a Függet­len Kisgazdapárt és célul tűzte, hogy demokratikus alapon újjá­szervezi a pártot. 2003. december 12-én megala- kult a Baranya Megyei Újjászer­vező Testület (MUT), átvettük a régi vezetéstől székházunkat és megkezdtük a szervezési mun­kát. Sok zavaró tényező ellenére is töretlenül folyik a munka. Visszavárjuk mindazokat a kis­gazdákat, akik az elmúlt 10 év­ben hagyták el, vagy távolítottak el a pártból. Ma mi a helyzet? A 2003. február 16-i Országos Nagyválasztmány határozatait a Fővárosi ítélőtábla másodfokon is elfogadta. A korábbi elnök, dr. Ré­ti Miklós felülvizsgálati kérelmét a Legfelsőbb Bíróság elutasította. A párt korábbi egyes vezetői által kezdeményezett rendőrségi illetve ügyészségi vizsgálatok a lezárásig még alkalmat adnak megtévesztő és fenyegető fellépé­sekkel bizonytalanság keltésére. Ezeket a zavaró körülményeket úgy kell tekinteni, mint a meg- tisztulási folyamat velejárói. A szolnoki Kovács István 2003. december 28-ra összehí­vott gyűlése minden szer­vezeti és jogi alapot nélkü­löz. (Az egész országból kb. 45 fő vett részt.) Tudjuk, hogy Baranyá­ba is küldött meghívót, de tudomásunk szerint senki sem vett részt. Mi Baranya megyei kisgazdák ezeket az elbizonytalanító kezde­ményezéseket nem vesszük tu­domásul. Mi a Fővárosi ítélőtábla szerinti vezetőség mellett va­gyunk és célunk egy erős, egysé­ges Kisgazdapárt felépítése. Ezen célunk eléréséhez kérjük a régi kisgazdák segítségét, a szimpatizánsok támogatását. Minden csütörtökön 13 órától 17 óráig várjuk a tagokat, szim­patizánsokat a Pécs, Széchenyi tér 18. szám alatt székházunkba. Tel.: 06-70-3893-583. Hangya Antal, a MUT elnöke ható egyik fél sem avval, hogy amit tett, az szükségtelen. Csakhogy ezek a gazdasági kényszerek és adottsá­gok mára oda vezettek, hogy a jobb­oldal nem tisztázta viszonyát a kapi­talizmushoz és a baloldal nem tisz­tázta viszonyát a jóléti államhoz. Ez az, ami súlyos önazonossági válság­nak nevezek e két táboron belül. Van egy másik oka is a zavarodott­ságnak. A „koraszülött jóléti állam” (Komái János nemzetközi hírű köz­gazdász kifejezése) a Kádár-rendszer sajátos találmánya volt: fölélni a nem megtermeltet, elkölteni azt, ami nem áll rendelkezésre. Mélyen beleivó­dott az emberekbe a jólét iránti elvá­rás és a gazdasági realitásokkal szem­beni vakság. 1989 óta minden politi­kai erő elkerülhetetlenül beleesett Kádár János csapdájába: csakis az ál­lami osztogatás ígéretével nyerhetett választásokat, tovább éltetve azt az il­lúziót, hogy a politikának nem kell túlterjednie a választópolgár zsebé­nek látókörén. (Érdekes lenne, ha majdan a Fidesz-MPSZ - kis módosí­tással az MSZP-hez képest - úgy­mond „kommunista" programmal nyerne választásokat.) Egy ilyen politikai közegben a ma­gyar liberálisoknak is van tisztázniva­lójuk saját vállalásaikkal és program­jukkal kapcsolatban. Ideje kijelente­nünk: a 21. században érdemes és il­lik liberálisnak lenni, jóllehet ez a li­beralizmus ma mást jelent, mint a 19. században. A magyar liberálisok politizálása két elvre épülhet: folyamatos adó- csökkentés és a szociálpolitikában a rászorultsági elv következetes érvé­nyesítése. Az adócsökkenés a gazda­sági föllendülést segíti, a rászorultsá­gi elv pedig tudomásul veszi, hogy ma a világ egyetlen országa sem en­gedheti meg magának a jóléti állam teljes kiépítését és a társadalmi szoli­daritást azok felé lehet csupán irányí­tani, akik erre valóban rászorulnak. Mondhatnám azt is: a magyar liberá­lisoknak vállalniuk kell az „emberar­cú kapitalizmus” programját. A libe­ralizmus 19-20. századi polgárjogi, emberjogi aktivizmusa, multikultu­rális eszménye, azaz a különböző kultúrák békés egymás mellett élése és ennek az együttélésnek a segítése a tolerancia révén - valljuk be - a múlté immár. A New York-i támadás, a terrorizmus világméretű fenyegeté­se és az Európai Unió kulturális kö­zösségéhez való csatlakozásunk azt üzeni nekünk, hogy bátran, sőt har­cosan vállalnunk kell: egy világos körvonalakkal bíró, a görög, zsidó, keresztény örökség által évezredek óta meghatározott kulturális közös­séghez tartozunk és kizárólag ez a hagyomány az, mely az egyén, a ma­gánélet, az egyéni életformák sza­badságának példátlan kiteiiesztését lehetővé tette. Ez az egyetlen álta­lunk ismert liberális kultúra. Büsz­kék lehetünk erre, s ha szükséges, meg kell védenünk saját közössé­günket. Az Európai Unió polgárai lesznek szövetségeseink, ami óriási erőt adhat - korántsem vagyunk egyedül. A magyar liberálisok nevé­ben ehhez kívánok boldog új eszten­dőt Önöknek, európai polgároknak. Dr. Bretter Zoltán, az SZDSZ Pécá Szervezetének elnöke Mit várhatunk 2004-től? Kezdjük talán két történettel, még 2003-ból! Egy nyári napon a Múzeum utca felé gyalogolok, amikor iszo­nyatos bűz és elkeserítő látvány fogad: a járda mellett egy teli szemeteskonténer, mellette a gyalogúton nagy mennyiségű szemét állja utamat. Ezt a tekin­télyes kupacot kell kerülgetniük az erre sétáló turistáknak is. Egy másik napon, múzeum- látogatás után a Szent István té­ren szeretnék a szökőkút köze­lében megpihenni a forróság­ban. Nem találok ülőhelyet. No, nem mintha nem volna szabad pad. Van, de az egyik piszkos, a többi meg darabokra van törve. Ne feledjük, a világörökségi helyszínek közvetlen közelében vagyunk! Es mit várhatunk 2004-től? Körülbelül ugyanezt. Vigasztalá­sul épül még néhány bevásárló- központ. Mert azokra nagy szük­ség van. Ha a bevásárlóközpont­ok számának alakulását figyel­nénk, azt gondolhatnánk, hogy Pécs lakossága rendkívül gyor­san gyarapodik. Pedig nem ez a helyzet. Az okokat máshol kell keresnünk. A még kevesebb pénzből még többet költsünk még szükségtelenebb dolgokra! És örüljünk a „fejlődésnek”, az ország gondjairól feledkezzünk meg! Új munkahelyeket ugyan teremtenek a bevásárlóközpon­tok, de talán ugyanannyi vagy még több állás megszűnésével' kell számolnunk. Az emberek életminősége nem fog javulni attól, hogy min­den talpalatnyi területet elfog­lalnak a hiper- marketek, plázák, üzlet­házak. Hiába lehet ugyanis több helyen vá­sárolni, ha nincs miből. Azt, hogy Pécs egyébként gyönyörű belvá­rosában ne rothadó szeméttől bűzlő járdán kelljen közlekedni, és a Szent István téren egy padra le lehessen ülni, talán jogosan várnák el az itt lakók és az idelá­togató turisták is. Sok pénzre nem lenne szükség, csak egy kis odafigyelésre. Erdős László MIÉP A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Baranya Megyei Szervezete, vala­mint a Magyar Kereszténydemok­rata Szövetség Baranya Megyei Szervezete felháborodással értesült arról, hogy ismeretlen tettesek megrongálták az Ágoston téri kőke­resztet, valamint a Felsőhavi utca és Felsővámház utcai kőkereszte­ket. Az utóbbi hetekben a hívő, ke­resztény emberek önérzetét és méltóságát durva támadások ér­ték. Mint az az ország közvélemé­nye előtt is ismert, a Tüos rádió egyik műsorve­zetője azt a ki­jelentést tette, miszerint leg­szívesebben ki­irtaná az összes keresz­tényt. Ezzel a kijelentéssel fölerősítették azt a tendenci­át, amely a pécsi lakosok nagy többségének felháborodását vál­totta ki az elmúlt időszakban. A Toller László vezette városban ugyanis visszatérő rendszeresség­gel gyalázzák meg ismeretlenek a katolikus egyház és a kereszté­nyek hitvallását jelképező kőke­reszteket. Ez a rendszeres kereszt- gyalázás nem lehet a véletlenek műve: valakik a háttérből irányít­ják a gyalázatot elkövető provoká­torokat. Vagy az országban lévő gazdasági problémákról akarják a figyelmet elterelni? A Fidesz-Magyar Polgári Szö­vetség Baranya Megyei Szerveze­te valamint a Magyar Keresztény- demokrata Szövetség Baranya megyei Szervezete ezeket a bűn­cselekményeket nem hagyja, nem hagyhatja szó nélkül. Kérdezzük Toller Lászlót:- Hogy juthatott oda Pécs város közbiztonsága, hogy süllyedhetett Uyen mélyre a város erkölcsi nor­mája, hogy a Ku-Klux-Klan gyalá­zatos tetteihez hasonló cselekede­teket követhetnek el ostoba embe­rek egy kétezer éves kultúrváros- ban?- Mit tesz Pécs város vezetése, valamint a városi rendőrkapitány­ság a bűnösök kézre kerítése érde­kében?- Mit tesz a pécsi közterület-fel­ügyelet a hasonló jellegű rongálá­sok megelőzése, valamint nyomai­nak eltüntetése érdekében: A Fidesz-Magyar Polgári Szövet­ség Baranya Megyei Szervezete, va­lamint a Magyar Kereszténydemok­rata Szövetség Baranya Megyei Szervezete felszólítja Baranya me­gye valamennyi pártját és társadal­mi szervezetét, hogy határolódjon el az efféle becstelen, aljas cseleke­detektől és tegyen meg mindent an­nak érdekében, hogy a megye pol­gárai békésen, szeretetben élhessék továbbra is mindennapjaikat. Tiffán Zsolt, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Baranya megyei elnöke, Erb József, a Magyar Kereszténydemokrata Szöv. Baranya megyei elnöke A közleményhez csatlakozik a Fidelitas Baranya Megyei Választ­mánya, akik ismeretlen tettes el­len feljelentést szándékoznak tenni a rendőrségen - jelentette be Csizi Péter, a választmány el­nöke. Itt szokott imádkozni A Kálvária utca környékén lakók és az arra járók szomorúan látják a sarkon lévő kőkereszt bemocs- kolását. Volt már zöld, volt piros, rózsaszín, újabban fekete. Ha már az elkövető Istent nem ismer, legyen tekintettel egy édesanya fájdalmára. Fiata­lon meghalt fia emlékére tisztít- tatta meg a kereszt felső részét. Azóta időnként befröcskölik. Az édesanya nem tud fia sírjához elmenni. A Kertvárosban lakik, nyugdíjas, itt szokott imádkoz­ni, virágot elhelyezni. Ha az el­követőnek van édesanyja, gon­doljon arra, neki is fájna az ilyen cselekedet. Isten áldja meg azt a mestert, aki azt mondta: mindig rendbe fogja tenni a keresztet, mint ahogy már sokszor kijavította. Talán majd egyszer erre jár és új­ból rendbe teszi, megcsiszolja. Somogyi Mária Perpetua szociális missziós nővér Ezeknek a provokációknak véget kell vetni! Pécs Megyei Jogú Város Önkor­mányzatának vezetése felhábo­rodással értesült arról, hogy is­meretlen tettesek ismételten, ezúttal feltehetően szilveszter éjszakáján, kereszteket rongál­tak, illetve gyaláztak meg Pé­csett. Mélységesen elítélem ezeket a cselekedeteket, s egyetértek minden jóérzésű pécsi polgárral abban, hogy ezeknek a provokációknak vé­get kell vetni. Szeretném leszögezni, hogy a keresztény kultúra kétezer éves városának vezetése oly mértékben fontosnak tartja a keresztény értékeket, hogy a Jobbik Magyarországért Mozga­lom kérésére az országban első­ként engedélyezte - más, köz­tük fideszes vezetésű városok­kal ellentétben - az adventi ke­reszt felállítását a Széchenyi té­ren. Pécs és a keresztény kultú­ra évezredes közösségét tartot­tuk akkor is szem előtt, amikor az önkormányzat a püspökség­gel közösen részt vett a nagysi­kerű Pécsi Advent rendezvény- sorozat megszervezésében és lebonyolításában. Mindez azt bizonyítja, hogy a város vezetése kiáll a keresz­tény értékek fontossága mellett, ezért ostoba emberek barbár cselekedeteiért nem méltányos felelőssé tenni a polgármestert. Részeg vandálok éjszakai ran- dalírozása nem minősítheti egy egész város erkölcsi színvona­lát. A bűnözők kézre kerítése a rendőrség, felelősségre vonása a bíróság dolga. Magam is csatla­kozom a Fidelitas Baranya Me­gyei Választmányának szándé­kához, akik feljelentést kí­vánnak tenni a rendőrségen ismeretlen tet­tes ellen. Utasítom a közterület-fel­ügyelőket, hogy a jövő­ben kiemelt fi­gyelmet fordítsanak a közterüle­ten álló keresztek környezetére a rongálások megelőzése érde­kében. Végül felajánlom, hogy ha a FIDESZ-MPSZ, vagy a Job­bik Magyarországért Mozga­lom, vagy a Magyar Keresztény- demokrata Szövetség esetleg más társadalmi szervezetek, egyesületek polgárőrségszerű járőrözést szerveznek, az ön- kormányzat anyagilag is támo­gatja azt. Bízom benne, hogy valamennyiünk összefogásával sikerül útját állni a vandaliz­musnak, a hívő emberek méltó­ságát és önérzetét, az egész vá­ros jó hírnevét ért durva táma­dásoknak. Dr. Toller László, Pécs Megyei Jogú Város polgármestere

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom