Új Dunántúli Napló, 2003. december (14. évfolyam, 327-355. szám)

2003-12-03 / 329. szám

2003. December 3., szerda P Á P RÁD BEMUTATKOZIK 17. OLDAL Vigyáznak a Ebben a faluban büszke népek lak­nak, nemigen szeretik a tartozást, igyekeznek mindent a rendelkezé­sükre álló pénzből megoldani. A te­lepülés polgármestere Lőrincz Já­nos, a főfoglalkozása mezőgazdasá­gi vállalkozó, nagyon pontosan tud­ja, meddig lehet a falunak „nyújtóz­kodnia”, mit tudnak eladósodás nélkül, azonnal kifizetni, és milyen reális elképzeléseket lehet a jövőbe­ni pénzügyi alapokkal megvalósíta­ni, a különféle beruházásokra, fel­újításokra pályázni. Nincs is tarto­zásuk, igaz, az elmúlt évben és az idén sem tudtak látványos beruhá­zásokat felmutatni. Mondhatnánk azt, nagyon jó he­lyen fekszik ez a kisközség, a Pécs- Vajszló közötti főút mentén, közel a térségi központhoz, mégis állandó munkahelyproblémákkal küzde­nek. A lakosság jelentős hányada, több mint 20 százaléka munkanél­falu pénzére kai hozták létre. Az elmúlt hét köze­pén már fel is állították a modem vá­rót, a lakosság legnagyobb örömére. A gyerekek a közeli Vajszlóra jár­nak iskolába és óvodába, a település hozzá is járul az intézmények fenn­tartásához. Szeptember elején beis­kolázási támogatást adtak, az általá­nos iskolásoknak 8 ezer, a középis­kolásoknak 12, a felsőfokú intéz­ményben tanuló, az első diploma megszerzéséért oktatásban résztve­vők pedig a Bursa Hungarica Alapít­ványon keresztül az államtól és az önkormányzattól kapnak azonos összegű támogatást. Támogatnák a letelepedőket is, van is erre a célra nem egy közmű­vesített telkük, ám nincs rá jelentke­ző. Pedig a település népszerű az új otthonteremtők között, hiszen ha a faluban ingatlant hirdetnek eladás­ra, néhány héten belül akad rá vá­sárló. ■ küli, munkahelyteremtésre a közel­jövőben még a környéken sincs semmi remény. Ám ebbe nem tö­rődnek bele, próbálkoznak a kör­nyék településeivel együtt valamifé­le közös beruházással, össze is hoz­tak egy közkereseti társaságot, amely néhány éven belül új munka­helyeket akar létesíteni. Hogy ebből lesz-e valami, arról még korai véle­ményt nyilvánítani. Az elmúlt évben legfőképpen a kultúr- ház szolgáltatásainak jobbítására fordították a beruházásra szánt pénzeiket, az épületet bővítették melegítő- konyhával, 60 sze­mély kiszolgálására étkészletet, hűtőt, mikrót, kávéfőzőt vá­sároltak. Az idei falu­napot is itt rendezték, nevezetes volt ez az esemény, hi­szen ekkor avatták a község zászla­ját és címerét, most jöttek össze elő­ször a településről elszármazottak. Az idén a két autóbuszváró fel­építése az említésre méltó beruhá­zás. Az építmény alapjait saját erő­ből, vagyis a vásárláshoz szükséges pályázati pénzek önrészéből fedez­ték, jórészt közhasznú munkások­A művelődési házat melegítőkonyhával bővítették _______Megkérdeztük; jól érzik magukat a településen?_______ Ös szetartó kis közösség él itt Gépeket vásárolnak Az önkormányzat szeretne me­zőgazdasági gépeket vásárolni, amellyel a lakosság birtokának megműveléséhez adnak segítsé­get. Erre a pályázatot (KITE) már beadták, az önrészre is fél­retették a pénzt, 7 milliót kér­nek, megítélésük szerint ennyi­ből ki lehet hozni egy komplett földművelő gépsort. Próbálkoz­tak már megyei pályázaton is hozzájutni a kívánt összeghez, azonban erre az elosztáskor már nem maradt pénz. Ha a pályáz­tató alap szakemberei megsza­vazzák az összeget, a falu lakói már a jövő évben igénybe vehe­tik ezt a támogatott szolgálta­tást. A gépek üzemeltetéséhez szükséges pénz előteremtésére a szociális földprogram alapjá- hoz adnak be pályázatot. ■ Kerékgyártó Lászlóné hivatal­segéd: - Hogy jó-e itt élni? Már hogyne volna jó, szeretem ezt a falut, minden ideköt, az itt élők legtöbbje egy­mást segíti, sze­reti, ha rende­zett a település. Persze, hogy vannak olyanok is, akik ezt nem így gondolják, de hát nem le­hetünk egyfor­mák, a példamutatás talán majd egyszer őket is arra ösztökéli, kellemesebb az élet egy tisztán tartott, virágos településen. Gnandné Kajsza Valéria kereske­dő: - Persze hogy szeretek itt élni, hi­szen itt van a családom, a vállalkozá­som, mondhatnám úgy is, helyem a településen van. Már csak azért is szeretek itt élni, mert látom a fej­lődését, s ha lassú ütemben is, de azért évről évre szebb és jobb kö­rülmények kö­zött élünk. Sajnos kevés a munkahely, emiatt elkesere­dettek az emberek, de reméljük, a jö­vőben - ha nem is teljesen - ez a szo­rító gond is részben megoldódik. Balogh Nándomé nyugdíjas: - Tud­ja mi hiányzik ebből a faluból? A jobb élet, hiszen a település lakóinak nem kis hányada kisnyugdíjas, ne­hezen él meg jö­vedelméből, és sokan vannak munka nélkül. Egyébként na­gyon összefogó, egymást a nagy szegénység elle­nére segítő embe­rek élnek itt, eb­ben a rendes, általam nagyon szere­tett kisközségben. Abban reményke­dünk, hogy a jövő még szebb napo- kat hoz majd a falu népére. ■ A falu gazdái A polgármester Lőrincz János, alpolgármester Gnandné Kajsza Valéria. A testület tagjai Biczók Géza, Csetényi József, Tóth Imre és Vörös Zoltánné. Á körjegyző Papp Csilla. A háziorvos dr. Harasztia Zoltán a falugondnok Tóth Lajos. paprad. dunantalinaplo. ha Az oldalösszeállítást támogatta a helyi önkormányzat, a Bara­nya Megyei Közgyűlés vala­mint a Szentlőrinc-Ormánság Takarékszövetkezet. Szerkesztette: Békéssy Gábor Sumonyo í Gyöngyfa"1 Kisasszonyfa ^ ó- ■ ■ ■ o o —, c? Magyarmecske: Magyar- leseny b0koráo : te,ek ^Ózdfalu: óGilvánfa P Kákics Sellye. Bogádmindszé'ntp>: - ,. Q , a..,,,/Hegyszent- B PAPRADw márton Csányoszró öNagycsány TISZTA, RENDES KIS FALU ez, az itt lakók sokat adnak a lakóhelyük külső megjelenésére. A házakat rendben tartják, s bár van néhány kidűlt- bedűlt falú épület is, a településen lakók többsége környezetét szereti rendben, tisztán tartani. A járdákat már régen felújították, a temetőhöz vezető utat is szilárd burkolattal látták el, a ravatalozóhoz kiépítették az elektromos vezetéket, a villany bevezetése után elektromos hűtővel is el­látták az épületet. A vezetékes gáz bevezetésére a közeljövőben valószí­nűleg nem kerül sor, ugyanis a lakosság többsége, a nyugdíjasok, de a fi­atalabb generáció tagjai sem bírnák kifizetni a költségeket, maradnak az egyelőre olcsóbb fatüzelésnél. A csatornahálózat kiépítése már közelebb van, abban reménykednek, hogy az állami támogatás megszerzése után már az elkövetkező években megkezdődhet a vezetékek kiépítése. ■ TÚRONY BEMUTATKOZIK KEVESEN TUDJÁK, hogy Túronyban található a megye talán leg­nagyobb Árpád-kori temploma, amely később barokk külsőbe „öltö­zött” az évszázadok során. Jelentős minisztériumi támogatással és a Túronyi Református Templomért Alapítvány bonyolításában jelentő­sen megújul ezekben az években. A torony már kitatarozva, vado- natúj toronysisakkal fogadja a faluba érkezőket. ________________■ Ki ajánlani a falu értékeit Az alpolgármester, bodza- és hársillatú kedves falujáról szól­va, hangsúlyozza, sokkal job­ban kellene tálalniuk kulturális és történelmi értékeiket.- Nem vagyok ugyan őshonos túronyi - mondja Koncsecskó Jenő mentősofőr, a község alpolgármes­tere -, de hasonló tájon laktam ko­rábban. 1981-ben vettünk itt egy öreg házat, majd építettünk újat - szívügyem a falu fejlődése. Körbe vagyunk véve városokkal, de ez a városközelség el is szippantja a fia­talokat. Túrony több szempontból is központi helyen fekszik itt a Tenkes-hegy szomszédságában, a közlekedése is kitűnő, az egészség- ügyi ellátásra sem lehet panasz. A szalántai körzethez tartozunk. Gá­tat jelenthet viszont, hogy az ősla­kosság kevéssé hajlamos a váltásra: árulkodó, hogy az a mintegy húsz ház, amit az elmúlt két évtizedben emeltek, majd mind a régiek he­lyén épült. Ezért tartom fontosnak a fiatalok idecsalogatását, építési telkek kialakítását - ebből a szem­pontból elsősorban a garéi út és a műemléki templom mögötti rész jöhet szóba. Nyáron bodza- és hársfaillatú a falu, az autók csak átsuhannak a műút menti falurészen, nem is gondolva arra, hogy ha ide fölka­nyarodnak, itt fönn van a faluköz­pont. Számos idegenforgalmi érté­künk van; épp a napokban váltot­tunk szót arról, hogy láthatóvá kell tennünk a falut, szeretnénk tájé­koztató táblát kihelyezni, és sokkal jobban tálalni, kiajánlani a község kulturális és történelmi értékeit. ■ Túrony egy álom küszöbén Akár egy nappali csillag, villog az Árpád-kori templom tor­nyának vadonatúj süvege a reggeli napfényben: a templom már jórészt megújult, hogy túronyiak nagy álmát, a turizmust szolgálja.- A településpolitikai jövőkép nem lehet más mint a turizmus - latol­gatja Szarkándi Lajos polgármes­ter. - A Pécsi Tudományegyetem bevonásával elkészült Túrony tu­rizmusfejlesztési koncepciója - fekvésünk a vülányi borvidék ha­tármezsgyéjén és több minden más is erre determinál, ezen a jog­címen szépítve a falut is: tatarozási támogatással, évente átlagosan 10 ház felújításával, néhány év alatt megújulhat a falu képe. A tájék ökológiai érintettsége és védelme, parkerdő kialakítása, a présházak bevonása mind ezt szolgálhatja majd. Növekszik a tömbösített te­rületek iránti igény is: egy 8 hektár­nyi területet most vásárolt terüle­tünkön egy villányi borosgazda. A községben víz, gázvezeték van, a csatornát a szomszédos Csarnótá- val közösen szeretnénk megvalósí­tani, amit a domborzati viszonyok és az általunk választott természet- barát tisztítási mód is indokol. Há­rom-négy éven belül kerülhet sor erre, a beruházás 200 millió körüli lehet a kalkuláció szerint, a tervek a Pécsi Vízműnél készülnek. Az év elején lakáskasszát nyitottunk, a lakók 60 százaléka lépett be. Az is megjósolható, hogy népességcsere előtt állunk, tizenkét foghíjtelek van a faluban és tizenöt olyan in­gatlan, ahol idősek élnek rokoni kapcsolat nélkül. Telekigény van, többen érdeklődtek, hogy vissza­költöznének, de a betelepülők irá­nyába is nyitni szeretnénk.- A jelenlegi 283 lakosból 59-en képviselik a 0-17 éves korosztályt, a 18-59 éves, aktív korban lévők 160- an vannak, a 60 éven felüliek száma 69. Csak néhányan vannak tartósan munka nélkül; ők azok, akiket az önkormányzat közcélú és közhasz­nú munkásként fél éven át tud fog­lalkoztatni. Az idén jórészt a zárt­kerti utakat tették rendbe. A mun­kavállalók döntően Harkányba és Pécsre járnak el dolgozni. Megkérdeztük; Hogyan látja a falu, s abban saját sorsát? „...hívjuk össze a fiatalokat” Fischer Antalné (64 éves) nyugdjías: - Nyolc éve kerültem ide Balatonalmádiból, miután meghalt a férjem - özvegyember az élettár­sam is. Hamar megszoktam itt, csodálatos a kör­nyezet. Haza-ha­za megyek, de vá­gyom vissza. Szé­pen alakul, fejlő­dik Túrony is, ha több pénz volna, itt is jobban ala­kulnának a dolgok. Almádiban tár­sasházban laktunk - itt van kertünk, szőlőnk, baromfifélénk. Lányom az Alföldön maradt, ahonnan indul­tunk, a két fiam kamionos Almádi­ban. Öt unokám van... A gyerekek jönnek falunapra, jönnek pihenni és csodálják: itt minden más. Tihanyi Tamás (25): - Pécsett sze­reztem autófényező szakmát - pos­tásunk, Csizmadia Gábor tanított -, de egy orvosi vizsgálaton kiderült, nem folytatha­tom. Most nincs munkahelyem. Biatorbágyon kí­nálkozott jó állás, munkásszálló, de minden ideköt. Édesapám a Hu­nyadi Rt.-nél, anyu az Agro Ho­telben dolgozik - ők biztattak, tanul­jak, hogy munkához juthassak. A közösségi életünkben is megindult egy jó irányú folyamat, ha még nem is akkora az összetartás, mint Bissén vagy Csamótán. F.tűnőek a földraj­zi adottságaink, de a pénztelenség miatt a mi fejlődésünk is akadozik. Krécsó Tibomé (45) vendéglátós: - Tíz éve vezetem az útmenti büfét, most szeretnénk egy vendéglőt is ki­alakítani. Hegyeshalomról kerültem ide, hamar befo­gadtak - itt min­den szebb, ott könnyebb a meg­élhetés. Lányunk Mohácson él a párjával, fiunk is­kolás. Jó lenne, ha minél több fi­atal települne ide... Javasoltam: hívjuk össze beszélgetésre a tizennyolc éven felüli fiatalokat: ők frissebb szem­mel látják a világot. Egy kis posta- hivatal nagyon hiányzik, de a leg­fontosabb egy mikrobusz lenne; nagy segítségére lenne az idősek­nek... ■ Túrony A község vezetői A 283 lelkes település polgármes­tere Szarkándi Lajos. Alpolgár­mester: Koncsecskó Jenő. A képviselő-tetsület tagjai: Mészáros Tibor, Vető József, Szakó Lajos, Ja­kab Zoltán. Kisebbségi önkor­mányzata nincs. Túrony körjegy­zőségi székhely, amelyhez Csar- nóta tartozik. Körjegyző: dr. Pád József. Háziorvos: dr. Szíjjártő Zol­tán. Áz önkormányzat dme: 7811 Kossuth utca 8. Telefon. 424479 illetve 524-030. A település iskolás diákjai a Szalántai Általános Isko­lába járnak. A község alapítványa a Túronyi Református Templo- mért Alapítvány. _____________■ Túrony, tu rul A falu az első, írott 1237-as forrás­ban Turul néven szerepel, a mai névváltozatot a torony (túrony) analógiás hatásával magyarázzák. Már a középkorban önálló plébá­nia, tehát jelentős hely. A török hó­doltság időszakában válik lakossá­ga reformátussá. A falvak kaszát, fejszét ragadó, népfelkelésre feltü­zelt parasztsága 1849 tavaszán Tú­rony alatt ütközik meg a császári hadakkal. ■ tarony@danatalinaplo. ha Az oldal a Baranya Megyei Közgyűlés és a Siklós és Vidéke Takarékszövvezet támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Bóka Róbert v á A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom