Új Dunántúli Napló, 2003. december (14. évfolyam, 327-355. szám)

2003-12-24 / 350. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2003. December 24., szerda i Belépés előtt a mezőgazdaság Devizaárfolyamok A magyar agrárgazdaság, amely a kedve­ző ökológiai adottságok kihasználásában és a vidék fejlődésében alapvető szerepet játszik, a nemzetgazdaság meghatározó ágazata. Magyarország jelentős természe­ti kincse a mezőgazdasági termelésnek különösen jó feltételeket nyújtó termő­hely. Az ország természeti adottságai, a napfényes órák száma, a domborzati viszonyok, a kiváló termőképességű tala­jok a legtöbb kultúrnövény termelésében jó eredményeket tesznek lehetővé, és történelmileg stabil agrárkultúrát alapoz­tak meg. Az agrártermékek széles skálájának termesztését lehetővé tevő kedvező föld­rajzi viszonyok mellett további előnyöket jelent a munkaerő szakképzettsége, a la­kosság mezőgazdasági tevékenység iránti szeretete, a nívós oktatási és kutatási hát­tér, valamint az állami hatósági ellen­őrzés hálózata. Mindezen pozitív ténye­zőknek köszönhetően a magyar mező- gazdaság tradicionálisan exportorientált és nyitott a nemzetközi folyamatokra. Az utóbbi bő egy évtizedben a magyar mezőgazdaság nemzetgazdaságon belüli arányainak változása is, a nemzetgazda­ságon belüli arányainak változása is a nemzetközi irányzatokat követi. Míg a rendszerváltás évében, 1989-ben a mező- gazdaság az akkori GDP 13,7 százalékát állította elő, a munakerő 17,4 százalékát foglalkoztatta, és az exportbevételek 22,8 százalékát termelte, addig az ezredfordu­lóra az agrárium súlya jelentősen mérsék­lődött. A mezőgazdaság (az erdő- és vad- gazdálkodással, valamint a halászattal együtt) 2001-ben a bruttó hazai termék­ből 4,3 százalékkal részesedett. Az összes foglalkoztatotton belül 2002-ben - az elő­ző évivel megegyezően - 6,2 százalékot tett ki a mezőgazdaságban dolgozók ará­nya. Az élelmiszer-gazdaság a nemzet- gazdaság összes exportjából 2002-ben 7,8 százalékkal részesedett. Ezek az arányok egyre inkább közelítenek az EU-ban ki­alakult és ott megfelelőnek tartott ará­nyokhoz. A fejlett ipari országokban a fogyasz­tásban egyre kisebb hányadot képvisel­nek az élelmiszerek. Ez a tendencia Magyarországon is megfigyelhető. Az élelmiszerek aránya a fogyasztói kosár­ban 1994-ben 34 százalékot képviselt, viszont 2002-ben már nem érte el a 30 százalékot sem. Földterület A legutóbbi statisztikai adatok szerint (2002. május 1.) az ország 9,3 millió hek­tár összes területének közel 83 százaléka termőterület, mintegy 63 százaléka pedig mezőgazdasági művelés alatt áll, amely­nek döntő hányada - az összes terület csaknem fele - szántónként hasznosul. AZ ORSZÁG FÖLDTERÜLETÉNEK HASZNÁLATA GAZDALKODASI FORMÁK SZERINT (1000 HA) A FÖLDTERÜLET MŰVELÉSI AGANKENTI MEGOSZLÁSA (1000 HA) Megnevezés 1990 2000 2001 2002* Szántó 4713 4500 4505 4516 Kert 341 102 98 98 Gyümölcsös 95 95 98 97 Szőlő 139 106 104 93 Gyep 1185 1051 1048 93 Mezőgazdasági terület 6473 5854 5853 5867 Erdő 1695 1760 1762 1772 Nádas, halastó 67 92 93 93 Termőterület 8235 7706 7708 7732 Művelés alól kivett terület 1068 1597 1595 1571 Földterület összesen 9303 9303 9303 9303 Gazdálkodási forma 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Gazdasági társaságok 2615 2358 2410 2620 2560 2785 3040 Szövetkezetek 2010 1825 1671 1495 1230 855 638 Egyéni gazdálkodók 4192 4627 4745 4689 3983 4196 4339 Egyéb 486 493 477 499 1530 1467 1286 Összesen 9303 9303 9303 9303 9303 9303 9303 AZ AGRÁRGAZDASÁGI ÁGAZATOK RÉSZESEDÉSE A GDP-BÖL (%) Megnevezés 1995 1996 1999 2000 2001* Nemzetgazdaság összesen * * 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Mezőgazdaság 6,4 6,4 4,6 4,0 4,0 Élelmiszeripar 4,2 4,0 3,2 3,4 3,7 Erdőgazdálkodás 0,3 0,3 0,3 0,3 0,3 Agrárgazdaság együtt 10,9 10,7 8,1 7,7 8,0 * előzetes adat *-* ágazatok összesen, alapáron Az ország területének több mint 19 száza­lékát borítja erdő, egytizede pedig a gyep művelési ághoz tartozik. A földterület művelési ágak szerinti összetételében csak kisebb változás tör­tént. A mezőgazdasági termelést meg­határozó szántóterület (4,5 millió hektár) az előző évinél 11 ezer hektárral na­gyobb. Megfigyelhető a gyepterület 15 ezer hektáros növekedése is. A 2001-ben végrehajtott szőlő- és gyümölcsösszeírás alapján a szőlőterület 11 ezer hektárral ki­sebb, a gyümölcsterület pedig 1 ezer hek­tárral volt nagyobb, mint az előző évben. Földhasználat A mezőgazdasági földhasználatban az egyéni gazdálkodók szerepe továbbra is meghatározó, földterületük 144 ezer hek­tárral (3 százalékkal) növekedett az előző évhez képest. A gazdasági szervezetek ál­tal használt földterület nem csökkent, sőt a gazdasági társaságok földterületének növekedése következtében 37 ezer hek­tárral (1 százalékkal) nagyobb területen gazdálkodtak, mint 2001-ben. Ez azt je­lenti, hogy az ország földterületéből 47 százalékot az egyéni gazdálkodók, 40 százalékot pedig a gazdasági szervezetek használtak. A fennmaradó 13 százalékot egyéb, nem mezőgazdasági célú földterü­letként, illetve infrastrukturális terület­ként hasznosítják. A magyarországi rendszerváltás a me­zőgazdasági tulajdonviszonyok, föld­használati módok és üzemformák radiká­lis átalakulásával járt. A magántulajdon térhódítása egyrészt a kárpótlás, más­részt a termelőszövetkezetek átalakítása, illetve az állami gazdaságok privatizáció­ja ereményeként következett be. A föld­tulajdon-viszonyok átalakulása elapró­zott földbirtokok kialakulásával járt együtt, ezért a magyar agrárpolitikába szervesen beépültek a piaci alapú birtok- rendezés elemei. Az Európai Unióhoz va­ló csatlakozásunk küszöbén az egyik leg­fontosabb nemzeti cél egy olyan gazdasá­gosan művelhető, versenyképes birtok­struktúra kialakítása, amely egyrészt széles társadalmi konszenzuson alapszik, másrészt a mezőgazdaságból élők számá­ra - akár egyéni vállalkozó, család vagy társas vállalkozás - garantálni tudja a tisz­tes megélhetéshez szükséges jövedelmet. Ennek figyelembevételével került sor a termőföldről szóló 1994. LV. törvény mó­dosítására, és a földbirtok-politikai irány­elvekről hozott országgyűlési határozat kiadására. Az irányelvek és a feladatok egységes végrehajtása érdekében a kor­mány 2002 augusztusában Nemzeti Föld­alapkezelő Szervezetet alapított. A mezőgazdaság bruttó kibocsátásá­nak volumene 2002-ben - változatlan áron számítva - 4,4 százalékkal alacso­nyabb volt az előző évinél, ezen belül a növénytermesztésé csökkent, az állat- tenyésztés teljesítménye növekedett. A növénytermesztés és a kertészet teljesít­ménye összességében 11 százalékkal volt alacsonyabb az előző évinél. A csökkenés döntő tényezője a gabonafélék gyenge terméseredménye volt. Az áprilisi fagyok következtében a gyümölcsfélék kibocsá­tásának volumene 26 százalékkal volt ki­sebb ;ázíelőző évinél. Az állattenyésztés teljesítménye közel 2 százalékkal meg­haladta a 2001. évi szintet. Művelési ágazatok A mezőgazdasági bruttó kibocsátás ilyen mértékékű csökkenése a gyenge, illetve középes gabonatermesztés következmé­nye, amely ismét ráirányította a figyelmet a szántóföldi növénytermesztésre. Nap­jaink vetésszerkezetét a gabonafélék túl­súlya jellemzi (aránya a vetésszerkezet­ben az 1989. évi 60,5 százalékról 2002- ben 70 százalékra nőtt). A leegyszerűsö­dött termelési struktúra veszélye abban áll, hogy az időjárás függvényében szél­sőséges eredményekkel (hiányokkal, il­letve túltermeléssel) kell számolni. Ugyanakkor a munkaigényes ágazatok - gyümölcs- és szőlőtermelés - aránya visz- szaszorulóban van. Cseh korona Euró Japán jen (100) Lengyel zloty Svájci frank Szlovák korona Angol font 8,05 261,89 196,45 56,32 167,70 6,36 372,07 Hírek A beruházások éve volt A 4 milliárd forint saját tőkével rendelkező Csopak Rt. jelentő­sen növelte hatékonyságát, esz­közállománya a felére csök­kent, míg nyeresége a tavalyival megegyezően 800 millió forint lesz 2003-ban - jelentette ki Markovszky György, a Csopak Holding Vagyonkezelő Rt. ve­zérigazgatója. A Csopak Rt. 5,5 milliárd forint árbevételt ért el az idén. Két leányvállalata kö­zül a Ceres Sütőipari Kft.-nél több mint 20, a gyümölcster­mesztő Moreiló Kft.-nél pedig 40 százalékkal volt nagyobb az árbevétel, mint 2002-ben. Elkelt a Dunaferr Az ukrán-svájci Donbasz- Duferco vásárolhatja meg 440 millió forintért a Dunaferr több­ségi részvénycsomagját. Koráb­ban szándéknyilatkozatot kö­tött mindhárom, a Részvény- társaság 80 százalékos tulaj­donrészére pályázó konzor­ciummal Dunaújváros ön- kormányzata. Az egyezmény a foglalkoztatási program fejlesz­tésére és infrastrukturális be­ruházásokra vonatkozik. Az Erste ajánlata Az Erste Bank AG.nyilvános vé­teli ajánlatott tett a Postabank és Takarékpénztár Rt. maradék, még nem a tulajdonában lévő törzs- és osztalékelsőbbségi részvényeire - tette közzé a pénzintézet a Magyar Tőkepiac keddi számában. A nyilvános vételi ajánlatot a Pénzügyi Szer­vezetek Állami Felügyelete még nem hagyta jóvá, az Erste Bank AG december 22-én kezdemé­nyezte a jóváhagyást. Az aján­lattevő pénzintézet tulajdoná­ban van a Postabank jegyzett tőkéjének 99,62 százaléka. A kisrészvényeseknek 30 nap­juk van az ajánlat elfogadására. Új tulajdonos Jövőre emelkedik a nagy telje­sítményű, szélessávú telekom­munikációs szolgáltatások szín­vonala - ígéri a CommScope cégcsoport, amely kábelezési rendszereket fejleszt és gyárt. ■ Variációk adóra és járulékra Elkészültek az első munkaanyagok a Pénzügyminisztérium­ban, amelyek az adó- és járulékrendszer egyszerűsítésére irá­nyuló, december 10-én elhangzott miniszterelnöki program­ban fogalmazódtak meg. Visszatérés Líbiába Tripoli Eredményes államkötvény-aukció _________Budapest_________ Er edményes volt az öt- és a tíz­éves államkötvények keddi auk­ciója, a meghirdetett 30 milliárd, illetve 20 milliárd forint értékű kötvényre 61,94 milliárd, vala­mint 62,4 milliárd forint érték­ben érkeztek ajánlatok, közölte az Államadósság Kezelő Köz­pont. Az elfogadott ajánlatok összege az ötéves állampapírnál 30 milliárd, a tízévesnél 25 mil­liárd forint volt, 5 milliárd forint­tal magasabb a meghirdetettnél. Mind az ötéves, mind a tíz­éves államkötvények esetében jelentősen csökkentek a hoza­mok. A tájékoztatás szerint 0,33 százalékponttal csökkent az öt­éves futamidejű államkötvények átlagos éves hozama, és 0,42 százalékponttal a tízéves futam­idejű kötvényeké a keddi auk­ción az előző értékesítéshez ké­pest. Az ötéves futamidejű köt­vények 9,27 százalékos átlagos éves hozammal keltek el az egy­séges hozammutató (EHM) alapján. Az elfogadott legalacso­nyabb hozam 9,17 százalék, a legmagasabb 9,34 százalék volt. Az egy héttel korábbi értékesí­téskor 9,60 százalék alakult ki. ■ Budapest Terták Elemér, a tárca közigazga­tási államtitkára szerint az adó­reform 2005-ben gyorsulhat fel, hiszen a változtatásokat az Or­szággyűlésnek majd a 2005. évi költségvetési törvény, illetve az adózás rendjéről szóló törvény keretében kell jóváhagynia. Első lépésben a 2004. évi adó- és járu­lékváltozások leltárát állította össze az adó- és járulékrendszer egyszerűsítésén dolgozó bizott­ság. Ugyanakkor a 2004. évi sze­mélyi jövedelemadó-bevallás már egyszerűsödik, mivel az APEH el­végzi az adózók munkáját azzal, hogy kiküldi a számított személyi jövedelemadót az ügyfeleknek. Ez jelentős adminisztrációs ter­het vesz le az adózók, válláról - tette hozzá az államtitkár. Az ál­talános forgalmi adó uniós har­monizációjával kapcsolatos vál­toztatásokat a csatlakozás előtt 45 nappal, azaz március közepéig el kell fogadnia a parlamentnek - mondta. Az államtitkár hangsú­lyozta, hogy az adóreformnak - a demokrácia játékszabályainak megfelelően - parlamenti vita so­rán kell kikristályosodnia. „így a mostanában felbukkanó adó­reform-elképzeléseket nemcsak közgazdasági szempontból kell vizsgálni, hiszen azokat végső so­ron a politika szűrőjén kell áten­gedni” - mondta Terták Elemér. Bokros Lajos korábbi pénzügy- miniszter, a Világbank igazgatója szerint a kormánynak hozzá kell fognia az átfogó adóreformhoz, az oktatási reformhoz, az egész­ségügy megreformálásához és az önkormányzati reformhoz, még lehetőleg az uniós belépés előtt. Elképzeléseit Bokros néhány elő­adásában, valamint az Élet és Iro­dalom karácsonyi számában publikált 130 pontos programban ismertette. „Ha gazdaságunk nemzetközi versenyképességét javítani akarjuk, akkor a költség- vetési újraelosztást jelentősen szűkítő, és annak irányát alap­vetően módosító reformokra van szükség” - írta az expénzügy­miniszter. Az szja-ról szólva Bok­ros úgy fogalmaz: „az áttekinthe­tetlen és nagy üzemi költséggel működő adórendszerben a tény­leges közteherviselés arányai már nagyon nehezen állapíthatók meg, vagy ha mégis, akkor azt a megdöbbentő eredményt mutat­ják, hogy a szolidaritási elem tel­jesen elveszett a kedvezménye­kért vívott politikai marakodás­ban”. Javaslata szerint bevezet­hető a negatív adó, amely közvet­len költségvetési támogatást je­lent a minimálbéreseknek. Másik lehetőség az adókedvezmények teljes megszüntetése, és a való­ban indokolt szociális támogatá­sok adórendszeren kívülre helye­zése. Hozzáteszi, hogy a kedvez­mények teljes eltűnése módot ad­na az adókulcsok csökkentésére és az adósávok eltolására is. Az adórendszer reformját össze kell kapcsolni a jómódúakat is támo­gató jóléti kiadások lefaragásával - javasolja Bokros Lajos. A sze­mélyi jövedelemadó-rendszer ra­dikális reformja feltétlenül meg­szünteti a lakáshitelek törlesztésé­hez ma igénybe vehető adóked­vezményt is. Ezen túlmenően szükséges a lakáshitelek kamattá- mogatásának teljes leépítése is. ■ A Líbia elleni amerikai szankciók feloldása az amerikai olajtársasá­gok országba való visszatérését jelentheti - vélekednek az ameri­kai kormányzat illetékesei. Líbia bejelentette, hogy lemond a tö­megpusztító fegyverekről, amit az amerikai elnök „jó irányba” tett lépésnek minősített. Az ame­rikai szankciók esetleges feloldá­sának részleteiről azonban az amerikai kormánytisztség­viselők egyelőre nem voltak haj­landók nyilatkozni. Az amerikai energiaügyi minisztériumban mindenesetre úgy vélekednek, hogy az amerikai olajipari válla­latok, amelyek valamikor napi 1 millió hordó olajat termeltek ki, idővel visszatérhetnek az ország­ba. Líbiában öt éven belül napi 2 millió hordóra lehetne növelni a kitermelést - mondják. Az ENSZ már az év elején feloldotta a Lí­bia elleni szankciókat, azután, hogy Tripoli pénzügyi megálla­podást kötött az 1988. évi Lockerbie-merénylet áldozatai­nak hozzátartozóival. Az ameri­kai embargó 1986 óta, Ronald Reagan döntése óta van érvény­ben - azelőtt öt amerikai olajtár­saság, az Oasis-csoport (a Marathon Oil, az Amerada Hess és a ConocoPhillips alkotta cso­port), valamint a Occidental Petroleum és a Grace Petroleum működött az országban. Az Exxon and Mobil, akkoriban még külön működő társaságok, 1982- ben fordítottak hátat Líbiának. A szankciók feloldása esetén az Oasis-csoport lehetne az első visszatérő: illetékesei e hónap­ban közölték, hogy a Waha olaj­koncesszió felújításában érdekel­tek. Ez az engedély 2005-ben jár le. Az Oasis-csoport tagjai már kérték az engedély meghosszab­bítását, és azt, hogy az engedélyt Tripoli ne ruházza át európai tár­saságokra, olyan országok olaj­ipari vállalataira, amelyek nem csatlakoztak a Líbia elleni beru­házási tilalomhoz. A Líbiából szintén 1986-ban kivonult Occidental illetékesei e hónap elején közölték: washingtoni kormányzati engedély esetén ké­szen állnak a visszatérésre, és úgy vélik, hogy ezt Líbia is ösztö­nözné. Líbia bizonyított olaj- tartalékai 30 milliárd hordóra rúgnak, és az OPEC-tagország jelenlegi kitermelési kvótája napi 1,312 millió hordó. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom