Új Dunántúli Napló, 2003. október (14. évfolyam, 268-297. szám)

2003-10-04 / 271. szám

10. OLDAL G A Z D A S Á G I T Ü K Ö R 2003. Október 4., szombat 1 Eltérő munkáltatói terhek Magyarországon a legmagasabb a járulék aránya Drágult a magyar munkavál­laló az utóbbi két évben, még a korábban mindig előttünk álló Csehországot is megelőz­tük. Jelenleg az újonnan csat­lakozók középmezőnyébe tar­tozunk. Európában a portugál munkaerő a legolcsóbb, a né­met pedig a legdrágább. Ár­nyaltabb képet mutat az ága­zatok szerinti összehasonlí­tás: az energiaszektorban pél­dául az osztrák dolgozók ke­rülnek a legtöbbe. A munka­erőköltség a kereskedelemben és a vendéglátásban a legala­csonyabb. Budapest A munkaerőköltség mértéke, az­az a munkaadót terhelő, a dolgo­zók foglalkoztatásából adódó ki­adások nagysága sarkalatos kér­dés. Alakulása jelentősen befo­lyásolja a befektetői döntéseket, a termelés, a foglalkoztatás és a bé­rek változását is. A munkaerő- költség az alkalmazott foglalkoz­tatáshoz kötődő összes költséget magában foglalja: a munkavállaló bruttó béréből, a munkáltató által fizetett járulékokból és egyéb hozzájárulásokból áll. Az Eurostat évente készít öszszeállítást a jelenlegi és a leen­dő tagállamok munkaerőköltsé­geiről. A legfrissebb összeállítás­ból kitűnik, hogy ugyan az utób­bi években a jövő májusban csat­lakozó országok és a jelenlegi ta­gok közötti különbség csökkent, még így is jelentős az eltérés. Míg Lettországban a munkaadónak 2,28 eurójába kerül egy munka- vállaló egyórás munkába állítása, addig németországi kollégájának 25,92 euróba, azaz több mint tíz­szer annyiba. Magyarország ese­tében a különbség nem ekkora, sőt: az utóbbi időben az uniós bérfelzárkóztatás jegyében csök­kent is a differencia. Ciprus (9,9 euró), Szlovénia (7,27), Málta (5,4), és Lengyelország (5,4) után az „újak” tízes listájának ötödik A munkaerőköltség összetétele (százalék) B munkabér Q munkáltatói D egyéb járulék wmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmz VG-GRAFÍKA Forrás: Eurostat ________MUNKAERŐKÖLTSÉG TAGOKNÁL ÉS JELÖLTEKNÉL________ (eg y munkaórára vetített, a jelenlegi és a 2004 májusában csatlakozó országokban, euró, 2002) Költség munkaóránként Költség munkaóránként EU-átlag 20,24 Svédország 22,05 Dánia Belgium 25,56 24,33 Nagy-Britannia 19,69 Csatlakozó országok 4,15 Németország 25,92 Ciprus 9,90 Görögország 9,44 Málta 5,40 Spanyolország 13,60 Csehország 4,19 Franciaország 18,52 Észtország 2,91 Írország 17,18 Magyarország 4,56 Luxemburg 18,11 Lettország 2,28 Hollandia 23,07 Litvánia 2,65 Ausztria 20,96 Lengyelország 5,40 Portugália 5,71 Szlovákia 3,23 Finnország 23,14 Szlovénia 7,27 Megjegyzés: 2000-es adatok az alábbi országokból: Észtország, Lettország, Litvánia, Málta, Ciprus és a csatlakozók átlaga. helyén állunk 4,56 eurós órán­kénti munkáltatói költséggel. Ér­dekesség, hogy a 2000-ben vég­zett összehasonlítás alapján még Csehország is előttünk állt, ám az utóbbi évek nagyobb munkabér­növekedésével megelőztük kö­zép-európai vetélytársunkat (a csehek 4,19 eurón állnak). A munkaerőköltségek emelke­dése mögött egyébként a legtöbb esetben bérnövekedés áll. A ma­gas munkaköltségek ugyanakkor visszaüthetnek a beruházásokról, termelésről szóló döntések meg­hozatalakor, így rontva az ország versenyképességét. A munkaerőköltséglistából az is kitűnik, hogy jelentős az elté­rés az északi és a déli tagország­ok között. Míg a sereghajtó Portu­gália (5,7 euró) már Szlovénia mögé csúszott, Görögország (9,44) pedig Ciprus (9,9) mögött található, addig a gazdag északi munkaadók átlagban 22-26 euró közötti sávban adnak ki pénzt egy személy egyórai foglalkozta­tására. A legtöbbe Németország­ban kerül a munkaerő. Világviszonylatban az EU 20,24 eurós munkaerőköltségát­lagával a másik két nagy rivális, az Egyesült Államok és Japán kö­zött áll. Míg az USA-ban 22,52 eurónak megfelelő dollár a szint, addig a távol-keleti gazdasági ha­talomban 19,77 euró. Mindemel­lett könnyen megjósolható, hogy az új tagokkal az új EU-ban ol­csóbb lesz a munkaerő, mint Ja­pánban vagy Amerikában. Persze az sem mindegy, hogy melyik iparágat vesszük szem­ügyre. A banki és biztosítási ága­zatban, valamint az energiaszek­torban a legdrágább a dolgozó, 2000-ben óránként 16-42 euró. A „biztosítási” listát Svédország, Luxemburg és Anglia vezeti, míg a görögök a legolcsóbbak. Az energiaszektorban a mun­kaerőköltség Ausztriában a leg­magasabb (37,26 euró), és Portu­gáliában a legalacsonyabb Forrás: Eurostat i (13,25). A legalacsonyabb kiadás­ra a kereskedelemben és vendég­látásban tevékenykedő munkál­tatók számíthatnak. Egy görög bolti kereskedő óránként 7,62 euróba kerül a tulajdonosnak, ugyanő Stockholmban 20,62 euróba kóstál. A portugál éttermi dolgozó munkaköltsége 5,72 euró, francia kollégájáé viszont már 20,74. A munkavállalóknak némi támpontot ad a munkaerőköltség nagysága, ám a legmagasabb munkaköltség nem feltétlenül je­lenti a legmagasabb munkabért. Ehhez a munkaerőköltség száza­lékos összetételét is elemezni kell. Ha az erre vonatkozó arányo­kat nézzük, szintén jelentős elté­résekre akadhatunk. A munka- költség/munkabér arányát tekint­ve az uniós országok közül mesz- sze kimagaslik az erős szociális védőhálót garantáló Svédország. A többi uniós tagállamban 70 szá­zalék fölötti a munkabér, sőt Dá­niában 87 százalékot tesz ki. A májusban csatlakozó tízes csoportból a munkavállaló sze­mével nézve Magyarországon a legkedvezőtlenebb a munka- bér/járulék arány. A munkaadó csak a teljes költség 67,1 százalé­kát adja bruttó bérként, azaz a dolgozó zsebébe (nettó) a mun­kavállalót terhelő adók levonása után a teljes munkaköltség keve­sebb mint a fele jut el. A munka­bér aránya Lengyelországban 76, Csehországban 72, Szlovéniában 81 százalék. A 2000-ben számított arányok alapján egyedül Románi­ában kell nagyobb arányú terhe­ket fizetniük a munkaadónak. Ungvárszki Ágnes, az MGYOSZ közgazdasági igazgató­ja elmondta: a csatlakozók - Ma­gyarország kivételével - csökken­tik a munkáltatói közterheket, ez­zel is növelve a versenyképessé­güket. Az írás megjelenését a Nemzeti Felnőttképzési Intézet támogatja. Adómentes internet Devizaárfolyamok Cseh korona 7,93 Euró 253,68 Japán jen (100) 196,47 Lengyel zloty 55,78 Svájci frank 164,40 Szlovák korona 6,15 USA-dotlár 216,75 50 milliárd tőkeérték a cél Budapest A Mól világviszonylatban köze­pes méretű olajvállalattá akar válni, s ehhez minimum meg kell dupláznia jelenlegi 2,3-2,5 milliárd dolláros tőkepiaci érté­két - mondta Mosonyi György, a Mól vezérigazgatója. Ennek el­érése érdekében a Mól organi­kus növekedést folytat, ami a hatékonyság javítását jelenti. Ez lassú, folyamatos munka, de ön­magában nem elég a sikerhez. Budapest Az Axelero Internet Rt. adó- és járulékfizetés-mentes inter­netszolgáltatást kínál azok­nak a vállalatoknak, amelyek legalább öt munkavállalójuk­nak akarnak természetbeni juttatásként internetszolgál­tatást nyújtani. A 2003. január 1-je óta érvényben lévő személyi jövedelemadó-tör­vény értelmében á munkaadók adó- és járulékfizetés-mentesen természetbeni juttatásként adhat­nak munkavállalóiknak internet­hozzáférést otthoni használatra. Héjjas Gábor igazgató példaként elmondta, hogy míg egy bruttó 10 f ezer forint értékű korlátlan szé^ les sávú ADSL (aszimmetrikus digitális előfizetői vonal) inter­netelérés adózott jövedelemből megvásárolva a munkáltatónak és a munkavállalónak a bérjárulé­kait is figyelembe véve 27000 fo­rintjába kerül, addig az általuk ajánlott konstrukcióban csak 10 ezer forintba. Eddig 1200-1300 munkavállalóknak vásároltak a cégek otthoni internet-hoz­záférést, igaz az Axelero csak jú­lius óta kínálja intenzíven ezt a konstrukciót. A társaságnak je­lenleg 20 partnercége van. Becslések szerint mához egy évre 5-6 ezer munkavállalónak vásárolnak a cégek az Axelerótól otthoni internet-hozzáférést. Az igazgató elképzelhetőnek tartja azonban azt is, hogy a munka- vállalók száma elérheti a 15-20 ezret. Héjjas Gábor ezzel össze­függésben aláhúzta: mindez at­tól függ, hogy a munkáltatók mennyire tartják fontosnak mun­kavállalóik otthoni internet-hoz­záféréssel való ellátását. A bővü­lés másrészt attól függ, hogy mi­lyen mértékben nő idén a háztar- tások PC-ellátottsága. _________■ Le gyél Te 2004 legjobb hangja! Most itt a nagy lehetőség! Mutasd meg, mire vagy képes! MEGASZTÁR a TV 2-r Saját album, saját klip, saját világhí Eleget gyakoroltál! Jelentkezz Telefon: 06-70-70-70-828 (nem emelt díjas hívás) E-mail: megasztar@tv2.hu Cím: 1591 Budapest Pf. 369 A Nagy Lehetőség

Next

/
Oldalképek
Tartalom